Mindig imádtam a divat heteken, és fashion show-kon hangosan bekiabáló, - „Ó de trendi! Mekkora művészezmár ! - "rajongókat" átverő hadműveleteket. Egyrészről mert, bakker miért kell megdögleni attól, ha egy modell  wc- ülőkét vesz a hátára és azzal vonul fel a kifutóra, vagy épp teljes színvakságban szenvedő "tervezők"- „Jajj istenem, oda vagyok ezrt a kreációiért!” - szövegek elhangzása mellett láthatunk olyan outfiteket, amiket kb. Dezső, a szobafestő - mázoló ecsetének kimosásakor keletkező színorgia hoz létre a hígítós vödrében.

   Nem kell ezért messzire utazni, mert hazánkban is esnek hasra hasonló kreációkban megjelenő "stílus diktátoroktól", és mondják ki rájuk, hogy mi nem értjük őket, mert hiszen Ők  zsenik, és különben is, ez a haute couture. Egyszóval a legjobb fricska az, amikor jó nagy bolondot csinálnak belőlük mint, ahogy az minap megtörtént Londonban is, az Fashion Week forgatagában feltűnő Maximilian Bucharest néven futó "álmodellel" is. Villogtak a fényképezőgépek, és tolongtak, hogy egy – egy közös szelfi készüljön a mega – giga új csodamodellel.

   Három angol srác találta ki, hogy mindenféle ócska, és igénytelen filléres vacakból kreál az általuk elnevezett ál "hírességnek" szetteket, és bedobja őt a nagy hepaj közepébe. A fotósok zabálták, a trenderek, fashionista rajongók ették minden mozdulatát, és már - már új csillagként jelent meg Maximillian Bucharest a divat és stílus egén ragyogva. Minekutána a nagy hacacáré lezajlott, a fiúk feltolták a YouTube-ra, hogy tessék csak röhögni, mert mi kreáltuk a „ti sztárotokat”, és tettünk benneteket lóvá. A sok „pozőrön” pedig lehet harsányan röhögni, hogy milyen egyszerű blődlivel le lehet a "művészetüket" járatni. A téma valóban nem idegen tőlünk sem mert, ha csak a hazai terepen nézek körbe, sajnos hasonló csellel "Csellárokkal", "Márkkokkal" találom szembe magam, pedig ők nem is átverésként, de művészetként vannak "jelen" a hazai divatszakmában. Mi pedig földi halandók; legyünk tisztában azzal, hogy nem értünk még fel abba a magaslatba, ahol ők találhatók.

   Nos jól jönne egy Maximillian Bucharest nekünk is, hogy észhez térjünk egy kicsit a "nagy ámulatból". Lenne is rá alkalom sőt szerintem igény is. Csak azt nem tudom, van e idehaza legalább három hasonlóan tökös srác, akik behúzná őket a stílerség susnyásába. Bár ilyen esetben kapkom meg, hogy én nem értek ehhez, mert ami a kifutón van, csak bemutatóra készül, és semmi köze a valós, hétköznapi divathoz. Viszont akkor, egyet nem értek, mire ez a nagy felhajtás?! Nyugalom, ettől még az igényes és valóban hordható és szép dolgokat én sem vetem meg. Hajrá divattervezők! 

Barátsággal;

Tibor