Hol volt .... 

  Számos értékes dolog tűnik el a kényelmessé váló életünk során, és nem az olvasásról beszélek első sorban, mert az még megmaradt, legalábbis a telefonunkat böngészve. Még vannak könyvek, de lassan és biztosan inkább szobadísszé válnak. Porosodó emlékein eltűnő bizonyítéka szintén a papírra nyomtatott fotó, melyet az ezer és ezer tetrabájnyi adatot táróló eszközök váltottak fel, amit aztán senki sem nyit meg, mert a kategorizálás már elmarad. Búsulhatunk, de ez lesz pár férfi ruhadarab sorsa is, én csak remélni tudom, hogy nem válnak virtuálissá mert úgy elég érdekes utcaképet kaphatunk. (A király meztelen!)

 

Dupla gombolású öltöny, hol vagy? 

  Nézzük sorban mire gondolok. Az első eltűnőben lévő ruhadarab a dupla gombolású öltöny és zakó. Valószínűleg a kényelmetlennek tűnő viselése, és talán a praktikum hiánya űzi el ez az amúgy klasszikus férfi outfitet. Mert ugye eltűnnek azok a férfiak is, akik még tudják nagy betűkkel írva; „viselni”. Begomboltan, amikor leül vagy az alsó gombot nyitva hagyva, ahogyan azt kell. A lényeg, hogy a konfekció ipar és a fast fashion nem kedveli, így lassan, de biztosan el is felejtődik. Szomorúan látom, hogy inkább kiugró meglepetés, ha valamelyik márka előveszi, hogy valami egyedit nyújtson a tömegből. Persze értem én, hogy már a zakó is szinte nyűg, de nem kellene temetni az egyik legelegánsabb stílust, mert a tömegek mackónacit preferálják a hétköznapokon.

 

Homályba vész a nyakkendő is ... 

   Az elsorvadásra ítélt kiegészítő, a ma már szintén nyűggé váló nyakkendő lesz. Sajnos ez a folyamat a casual szabad értelmezésével együtt jelent meg, mert a lezser stílust az utcáról behoztuk a rendezvények helyszínére, mint például a színház, vagy akár már az opera is, ahol lassan, de biztosan a megjelenés annyira egyszerűvé válik, mint amikor otthon a kanapén chipszet rágcsálva ülünk be a zsöllyébe, eltévesztve az irányt. Úgy érzem a „megkövetelt” kiegészítő tett rút bélyegzőt, tűzpiros jelet a nyakkendőre. Mert megköveteli tőled az iskola, vagy egy – egy szigorúbb intézmény, vagy ha már irodai munkás leszel, az előirt ruházati rend. Holott ez a nyakban hordott viselet, nem kellen, hogy a gyehenna tüzére kerüljön, mert elegáns és ha kell az unalmas dresszed feltűnő része lehetne. Ott kellene szerepelnie a leghétköznapibb megjelenésük esetén is, persze ha ez nem teher, nyűg vagy épp az ellenkezője a kivagyiság megtestesítője.

 

Kispolgári csökevény viselete. 

  Tudom, a díszzsebkendő egy örök harc, de miért kell érte lövészárokba vonulni, hogy ismét teret nyerjen magának. Kis csatát nyertünk, de a háború vesztésre áll. Közben ez a kis egyszerű, de mégis fontos kiegészítő akkorát dob a megjelenésen, mintha lecserélted volna a zakód. Feldobja és kiemeli, és elegánsabbá teszi megjelenésed. Ne hagyjuk elveszni ezt a régi, de nem avítt dekor darabot. Ne hidd, hogy ez nem lenne trendi, vagy amolyan fehérgalléros pénzügyi bűnözőnek néznének ha viseled. 

 

Az elegáns valódi bőrcipő. 

  A sorban a következő a valódi bőrcipő, amit öltönyhöz szokás felvenni. Sajnos mintha már ez is kezd elmaradni, hogy felváltsa a helyét a mindenféle csodakalucsni. Mert ha szép a cipő az már olyan izé, hogy inkább dobozban tartjuk addig, amig végleg kimegy a formája a divatból, vagy megvárjuk, hogy majd a pap abban kísérjen el ahová, te már nem a saját lábadon mész. Kellenek az elegáns cipők, mert nem alázhatjuk meg az öltözékünket azzal, hogy teljesen mindegy milyen lábbeli lesz a lábunkon, ha meg kellene jelleni valahol. Ne tudjuk el azzal, hogy vettük már és jó lesz az majd mindig és mindenhová, mert ez így nem igaz.  A bőr pedig mindig örök lesz, még ha a vegán tömegek is kerülnek hatalomra a divatvilágban.

 

Nem kell midig farmer vagy chino. 

  Slendriánságunk vagy inkább kényelmünk áldozata lesz szövetnadrág is, ami pedig szintén egy remek és elegáns megjelenést biztosít akkor, ha nem akartunk komplett öltönyt felvenni. Félre ne érts, nem a chino nadrágról írok! Helyette már elegendő a mindenhova felvehető farmer, holott ez így megint nem igaz. A jelentős és elegáns farmereket gyártó cégek is elkalandoznak vissza a klasszikus szövetnadrágok területére, hogy bővítsék kínálatukat. Tudom már egy zakó ing és „tehenész nadrág” kombó is elég ahhoz, hogy valakit stílusosnak nevezzük, de higgyétek el, ez nem mindig és mindenhol nevezhető coolnak.

 

A bozontban is találhatunk manapság meglepetést. 

  Számos kellék, és egykor felkapott férfi klasszikus tényleg már csak emlék marad, és mosolygunk rajta, hogy létezett. Ilyen a zokni tartó vagy haskötő, de közben meg azt látjuk, hogy újra formált módon ismét megjelennek. Mert van már az ing nadrágból kicsúszását gátló megoldás, amit a zoknihoz kell csíptetni, vagy láttam a Balck Friday webes őrületében hirdetve a bordázott izmokat imitáló mellkasformáló trikót. (Izomimitátor) Egyszóval feledjük a múltat, de közben terjesztjük a hülyeséget is. Pedig mi lenne, ha maradnánk a megszokott és stílusos daraboknál? Nem tévednénk nagyot, legalábbis szerintem!

Barátsággal;

Tibor