Egy éve talán, hogy írtam a blogomra egy bejegyzést azzal a címmel: Annyit érsz, mint a telefonod.  Azóta sok mobil ment a kukába, de a vicc, hogy az akkor egy „kedves” ám nem túl bonyolult lélek, aki beszólt a Xiaomi 4s telefonomra talán már megunta a sokadszorra lefagyó Samsungját, és láss csodát még cserélt is. Én pedig vele ellentétben, vidáman használtam a mobilom, sőt mi több máig, mint másod munkaeszköz becsben tartva ott figyel a pc-m mellett az asztalomon. Nem lett igazán nagy „hájp” körülötte, de a márka mára nem csak a „kocka” világban ismert. A Xiaomi a sok más Kínai telefongyártó mellett, egyedi és innovatív megoldásaival, ami az okos otthon megteremtése felé vitte, mára szinte uralja a piacot távol-(keletre) tőlünk.

  Tudom, nem biztos az, hogy fel is tudjuk fogni mi annak az értelme, ha egy gyártó eladásban megelőz Indiában egy más gyártókat. Aztán ha megnézzük a számokat, arra juthatunk, hogy van abban valami egészen borzalmas, ha azt bevétel szintre osztjuk vissza, amit ott eladtak akár egy nap alatt is, egyszerű ésszel fel sem foghatjuk. Ott már lesz pénz arra, hogy nem csak a milliárdos nagyságú piacokat tudja le, hanem legyen ott az amúgy elfeledett öreg kontinensen is. Így a Xiaomi már az idén megnyitotta első saját név alatt futó store-ját Spanyolországban, és sorra nyitja majd más európai piacokon, közte itt nálunk is. Mivel ez egy stílus blog, nem is részletezném tovább ezeket az ügyeket, hanem egy gyors fordulattal vágnék bele abba, ami miatt megint a Xiaomi került előtérbe a blogomon. (Bár mivel ez REKLÁM, az origo.hu nem fogja megosztani, holott nagy kár.)

   Itt van a kezemben és már másfél hónapja használom is, a gyártó Európára szánt mobilja, amit egyszerűen MI A1-nek neveztek el, és sima Android fut rajta, semmi saját „mókolás”. Meg kell, hogy mondjam, pedig ez nem csak a reklám helye, hogy kaptam egy szemtelenül jó áru, és profi munkaeszközt ismét. Ecsetelhetném, hogy milyen a kamerája és, mennyire bírja az aksi, de jobb, ha ezt egy profi fotós videóján látjátok. Ő legalább tudja a „matekot” is, én meg csak konyítom, hogy mi az a fekete – fehér arány. Köszönet a videó feltöltéséért, bár engem a repülő droidok kevésbé izgatnak, mert egy ruházati boltban nehezen venném hasznát.

   Az, amiben én megláttam a kedvencet a Mi 4s után, hogy lett egy nagyon elegáns, és durván jó képeket lövő okoskütyüm, ami ráadásul bírja a strapát. Az elegancia pedig nálam, még ha nem is a legfontosabb, de nagyon is számít. Többen is kérdezték már barátaim, vagy akár üzleti partnereim, hogy mi az a szép fekete csoda a kezemben, amikor épp telefonáltam vagy fotóztam vele. Aztán kezükbe nyomtam és tovább bámulták. A lényeg, hogy maradjak a bevezetőnél, valóban, amikor egy telefon ára eléri egy használt autó értékét, nem biztos, hogy jó is lesz. Státusz szimbólum az, hogy beszkenneli a retinád, hogy tudják még azt is rólad, hogy van veseköved, vagy épp attól lett marha innovatív, hogy egy „kaki emojit” varázsol a fejedből. Tudom, akik ezt az érzést veszik meg, egészen más miatt akarják magukénak az almás logót. Én mezei telefonáló, és munkára használó, megelégszem azzal, hogy nem fagy le amikor számos alkalmazást futtatok rajta, vagy éppen live videó kell az isntagramra.

   A mobil attól még, hogy egy használati eszköz lehet elegáns formatervezésű, és persze szép. De valóban ki mondja meg, mi az elegáns és mi a szép egy kütyü esetében? Ez is szubjektív, és egy tokkal elrontható. Mókás számomra, hogy egy két hasonszőrű közszereplő (celeb), ott pózol a kezében egy fél autó árával, de közben a nadrágját tartó öv, hamisított márka. Hagyjuk is. Az eszköz nem lehet más, mint eszköz. A tradíció, ami egykor az „almás” dolgokat körülvette mára eljutott oda, ahova … Én vallom, ahogy a régebbi bejegyzésemben is írtam, a telefonod, nem határozhatja meg, hogy ki vagy. Ellenben segíthet a könnyebb kommunikációban, vagy épp a munkádban.  Én ezért tartok ki a Xiaomi mellett, mert már évek múltán is igazolta, hogy nem hagyott cserben sosem.  Ha te is kipróbálnád, ne habozz, itt a Xiaomishop.hu oldalán megnézhető, és rendelhető. Én ott szereztem be, és hozzá vettem egy nagyon szép és hangjában sem rossz headszettet is, ugyanis a rádiós múlt még azért kísért, és kell a jó zene.

Barátsággal : Tibor