A farmer nálunk “nyugatiasabb” divatkultúrában “casual outfit”, hétvégi megjelenés formadarabja, viszont ha figyelünk rá, hogy mikor, mihez és hogyan hordjuk, nem, úgy ahogy azt itthon “megszoktuk”, akár lehet, ez egy hétköznapi, elegáns megjelenést biztosító ruhadarabunk is.

   „Erre gondoltál te is barátom?” Tehetné fel a kérdést, a képen szereplő úr. Igen, pontosan erre, amikor a farmer nem a szükséges, “nincs mit mást felvennem" kategóriába tartozik. Nem lógó, nem igénytelenül letaposott szárú, és hónapok óta nem látott mosógépet "harmadik típusú" ruhadarab. Pont olyan amilyennek lennie kell, vagyis kellene.

   Na de kérem, itt még nem tartunk !!!! És nem is a reklám helye.

   A farmerknek a férfiakon úgy kell állnia, mintha egy jól szabott öltönyt viselnének, semmi különbségnek nem lehet helye. Amennyiben a nadrág szára túl hosszú, nem baj, ha felhajtva van, viszont itt sem léphető át az a mérték; ami már azt mutatja, alacsonyt termetünk miatt, több rétegben tekerjük fel a bokánkra az anyagot. Mert nem volt rá igényünk, hogy felvarratassuk. Amennyiben pont jó a hossz, az azt jelenti, hogy a cipő a keresztbe tett láb esetén, a zokni - ne adj isten, nincs zokni, vagy titok, hogy van, tavasszal és nyáron - a bokánk felett kicsivel végződik. Nem hosszabb, és nem rövidebb, pont annyi.

   Lehetnek extrémebb esetek is, mint a fenti képen látható, de a nadrágszár pont akkora lesz, ha felállunk benne, hogy nem kelti azt a hatást, “bőgatyás szittya” magyarok vagyunk. Itt érkeztünk el a mérte kérdéséhez, mert bizony itt fontos "a méret”, hiába mondanának mást! A farmer esetében a nadrág a fenék alatt nem lóghat, mint egy aszalt szilva,(ne lennék ennyire vizuális természet) és nem feszülhet rá, mint a csajokon, amikor dülledt szemmel nézzük őket. Azt ők pont azért hordják úgy, és milyen jól teszik! Bár nem vennék mérget rá, hogy a „guvadó” szem a gyengébbik nem esetében is bejátszik, egy formásabb farmeres hátsó láttán a férfiak esetében is. Mert úgye, hogy nem? 

   A derékban bővebb ügyeket is kerüljük, de ha mégis úgy alakul, az öv tart, körbefon, de nem kelt olyan hatást, mint egy gatyamadzag, amit azért raktál fel, hogy körbetekerve le ne essen a naci. A színek az övek esetében, itt már szabadabban variálhatók, mint az öltönyöknél, mert valahol mégis egy lezser viseletről beszélünk. Barna, piros, sárga és csak a választék szab határokat.

   Szabadabbak lehetünk a cipőket illetően is, mert a farmer ezt megengedi. Itt nem baj, ha vászon, bőr,  alacsony, vagy magas szárú, a lényeg, hogy színben és a formavilágában kellően illő legyen a nadrághoz, és ami a lényeg ne takarja el a nadrág szára. Sajnos itt is bejön az általam számtalanszor szapult, de sokak által egyedinek tartott: “szandi - zokni” kombináció. Nem, és nem és még egyszer nem! Sem zoknival, sem zokni nélkül! A farmer igényli a cipőt, és nem lehet mentség a kényelem és a meleg. Mivel sokszor javasoltam, lehet a cipő vászonból belebújós mokaszin, vagy loafer, de nem szandál, ha kérhetném. 

Még számos példa jöhetne, a farmer ingtől, a farmer anyagú zakókig. Viszont mára ennyi fért a blogposztba. Amennyiben többre lennél kíváncsi. Gyere a; facebook oldalamra, kövess, és kedveld a képeimet, az instagramon, vagy a pinteresten. Több lehetőség ötleteket nyerni, viszont egyet ne felejts el, én csak tanácsokat adhatok, a határokat te szabod magadnak.

Barátsággal: Tibor 

  Egy személyes történet, aztán majd rátérek a lényegre mi is a címben szereplő szürkeség. Bár az egész tényleg összefügg. Miért akartam egykor sokkal több szürkét, mint egyéb színeket viselni.

   Az időpont valahol az kétezredik év előtt, vagyis az úr 1997. évében járt, és mint ifjú értékesítési csoportvezető, már akkor is az öltönyök világában mozogva, lestem, figyeltem, hogy melyik üzletben lehet a főváros kőrútjait járva, megvenni álmaim szürke öltönyét. Aztán jött a pillanat, és a kirakatban ott állt a próbababán az áhított darab. Tudtam, hogy ez szerelem első látásra, pedig hol volt még az a Cerutti,  Scabal, és a Zegna megjelenésétől itthon. Egyszerű, de közben mégis egyedi három részes öltöny volt az, ami a szívemet megdobogtatta. Az anyaga is egészen más, mint a Styl Ruhagyár akkor kínált konfekciós darabjai. (Zárójelben, nem is Styl szett volt, de már azt nem tudom kinek az üzlete, és melyik gépsoron készült ez a majdnem dzsörzé anyaghoz hasonló, az akkori divatnak megfelelő magasan gombolt mellénnyel, és három gombos zakóval összehozott remekmű.) A színe pedig valahol, a városi galambok szürkeségét idézte. A helyzet sajnos akkor, is mint most, (nem félreérteni…) katasztrofális volt, mert hajtott a vágy, mindenképp meg kell szereznem ezt a „csodát”. (Ruhagyűjtő, ahogy egy ismerősöm jellemezte ezt a típust.) Mi is hiányzott hozzá? Ja, naná, hogy a pénz. A minőséget, akkor sem adták olcsón. Addig hajtottam, és dolgoztam szüntelen, hogy csak sikerült az következő havi jutalékkal emelt magasabb fizetésemből megvenni a szürke öltönyt. Aztán jöttek más szerelmek, és jött még hozzá pár szürke és még szürkébb öltöny kollekció. Valahogy nem tudtam leszakadni erről a színről. (Nagyon nem is lehetett, mert hála a magasságos "divat Istennek", a mályva és egyéb színekben pompázó „vállalkozói” szettek lassan, de biztosan eltűntek az akkori kínálatból.) Maradt a barna, a vajszínű valami, és a szürke ötven valahány árnyalat. Ebből volt szürke, és talán akkor két –két barna öltönyöm. A történet itt lezárul, és eljutunk a mai "szürke sokszínűséghez".  

   Most, hogy már szinte csak a stílus, és a divat tölti ki a napom 24 óráját, a „színesedés” után azt látom, ismét előkerültek a szürkék, és azok árnyalatai. Nincs is ezzel nagy baj, mert a kétezres évek előtti szürkeség, mondhatni egyhangúság, már nem ez, amit most tapasztalok. Ajánlatom a mai bejegyzésre, hogy fussunk végig egynehány szürke színen ami, milyen meglepő is lesz, de valahol mégis színesnek hat majd. Visszagondolva egykori "álom öltönyömre", az jár a fejemben, hogy az, aki akkor azt, szabóasztalon megálmodta, és gyártósorra vitte, lehet megelőzte a korát, mert anyagában és „szürkeségében” ma ismét sokszor láthatom viszont. Csapjunk a lovak közé, és jöjjenek az „arabs szürkék”! ( Vagy azok inkább telivérek … ? )

   Itt az első, ami nem az utolsó lesz a sorban, de biztos elnyeri sokak tetszését, hogy az anyag, ami nem hivalkodó, mégis mennyire más lesz, ha mesteri kezek közé kerül.

A következő sorozatot sem gondolnánk annak ami, pedig szürke ez, csak egészen más felfogásban.

   Arra a következtetésre jutottam, hogy semmi gondunk nem lenne, ha ezek közül a szürkék közül lehetne, és kellene választani. Viszont itt is van egy sajnálatos hazai tendencia, hogy a szürke az legyen „egérszürke”, és minél jobban simuljon bele a „nagy átlagba”, annál jobb a közérzetünk. Holott mint látható, ha nem is vagy harsány kanárisárga színekben, lehetsz még feltűnő az „öltönyösök” közt is.

Barátsággal : Tibor 

Öt pontban arról, miért tartom én fontosnak azt, amit mások nem annyira. Mire figyeljünk oda, ami kicsit jobbá teheti általános közérzetünket. Ne verd szét a géped, nem tehet róla, ha magadra ismernél! 

   1, Amikor azt érzed, hogy másként kelt fel a nap. Hidd el, nem beszélek félre, egészen más érzést ad, ha a nem az agyonstrapált farmeredben és a kinyúlt pólódban indulsz neki a napnak. Nem kell, hogy öltönyben feszítve, szorongva érezd magad, de ha már kiléptél a megszokott és unalmas komfortzónád kereteiből, érezni fogod, hogy valóban más lett ez a nap. Első pont: légy igényes magadra.

   2, Az öltöny is lehet a legkedvesebb szetted, ha nem nyúlsz mellé, és nem anyukáddal közösen vettétek meg azt, amire ő annyit mondott:  „ez legalább több évre jó lesz fiam”, mert több számmal nagyobb és bővebb lett a kiszemelt „egérszürke” darab. Az öltönyöd lehet a kedvenc ruhadarabod, és nem is akarsz majd mást felvenni. A rád szabott, akár konfekcióból vett öltöny olyan érzést adhat, még ha nem is te vagy Gordon Gecco, mégis: a tőzsdecápák csak kis szardíniák lehetnek melletted. Ügyelj a színekre is!

  3, Az ing, ami nem átlagos. A pasik legtöbbje az inget amolyan szükségszerű rossznak gondolja, ezért a legtöbb esetben nem is vacakol azzal, hogy milyen legyen az, amit a zakó alá vesznek fel. Jobb esetben annyira azért figyelnek, hogy vasalt legyen. Viszont az, hogy mennyire illik a többi ruhadarabhoz, már nem lényeges. Itt is szabályszerű, hogy az egyik legféltettebb kincsként, több éven át képesek ugyanazt az inget agyonmosottan hordani, mint kedvenc pólójukat. Holott az ing, lássuk be: fogyóeszköz. Tudom, a jobb ingek esetében több ezer forintos tételről beszélünk, de itt sem felejthető el, hogy a minőségért sajnos fizetni kell. A rossz minőségért pedig duplán!

  4, Minden helyzetre jó a farmer. Nem! A férfiak általában minden alaphelyzetre a farmert találják a legjobb megoldásnak. A farmer nem rossz döntés, csak nem minden helyzetre és nem minden alkalomra. A farmer csereszabatos darabja lehet a chino nadrág , amit ha jól választ meg a lezserebb divatot kedvelő úr, máris variálhatóbbá tette megjelenését.  A chino nadrág színeivel életet vihetünk szettjeinkbe, és még akár egy inggel is felvehető tavasszal, illetve nyáron.

   5, A cipő mondja el rólad, ki vagy igazából. A férfi öltözködés neuralgikus pontja a cipő. Mind forma, mind anyag és minőség tekintetében. Sajnos jellemző, mint az ing, vagy a pólók esetében, hogy a cipőt a férfi egyfajta kegytárgyként addig hordja, amíg abban mondják el felette az utolsó imát. A cipőből sajnos nem elég egy pár, és nem jó a két pár sem. Legalább három vagy négy pár kellene, és az is a két nagy évszak szerint. Persze itt sem kell átesni a ló túloldalára. A tavaszi-nyári és az őszi-téli szezont figyelembe véve minden évszakra egy casual a hétköznapi megjelenésre, és egy a formálisabb helyzetekre jó, ha van a gardróbban. A cipőt több évre is be lehet szerezni, de akkor ügyelve annak „lelkére”, a tárolásra és a gondoskodásra is oda kell figyelni. Sámfa, doboz és polc.

   Az öt pont csak alapja és érintő részlete annak a rengeteg témának, ami még hátravan a következő időszakban, amit itt a blogon és a közösségi felületeimen átvehetünk majd közösen, hogy ne járjon a stílusunk és öltözködésünk „gyerekcipőben”.

Barátsággal: Tibor 

   Mély fájdalommal tudatom, hogy 2017-08-07-én végső búcsút vettem a sokak által kedvelt és szeretett, általam bemutatott és gyakran látott öltönyeimtől, farmerjeimtől, chino nadrágjaimtól és ingeimtől. A temetésről később gondoskodom, és arra senkit nem hívok meg. Az ok nem csak az, hogy a gardróbom nem bírta már a terhelést, hanem a tükör előtt felmért szomorú és elkeserítő látvány annyira lehangolt, hogy említett ruhadarabokat egy bőrönd mélyére kellett rejtenem.

   Mindenkivel megesik, hogy egykor szerelembe esve meglátta és megszerezte magának a kedvest, majd az alakot váltott, és hűtlen lett hozzánk. Jelen esetben: kiment a divatból, és még bő is lett. A legrémisztőbb látványt sajnos egy, már a molynak is kedves YSL öltöny nyújtotta, mert amikor magamra húztam, Stephen King is megnyalta volna mind a tíz ujját, hogy miért nem én lettem a főszereplője a nemsokára moziba kerülő  „AZ” filmnek. A nadrág, mint egy harmonika lógott, rogyasztva, a zakó még a kétezres évek divatja szerint szabott – most figyeljetek – négygombos megoldással és enyhe válltöméssel takart be. Tudják a molyok, hogy mi a jó, mert hasonló sorsra jutott egy szebb időket megélt olasz Reda anyagból készült mélykék öltöny is. (Tudták régen, hogy ne feledd a naftalint, vagy legalább a levendulát.)

  A búcsú nem csak szomorú, de lehet emlékezetes is, mert egy igazi selejtezés emlékek ezreit hozhatja fel. Ebben az öltönyben temettük el a „drága nagynénit” , akit annyian szerettek „gyengéd” és „szerető” természetéért. Vagy: ez a farmer még jó volt rám, amikor megláttalak! Itt van az az ing, amit annyira szerettem vasalni, hogy már akkor azon gondolkodtam, vajon mikor ég el a vasaló alatt. A zakó, amiben az első komoly üzletem létrejött, és rájöttem, ez a munka nekem való. Sok-sok apró dolog, ami csak akkor villan be, amikor leveszed a vállfáról és rakod el, hogy majd valaki, akinek még jó lehet, boldogan hordhassa tovább. Persze itt kivétel, amelyeket a házi átok megrágott, mert az megy a kukászsákba.

  A selejtezés az a munka, amit az ember legnehezebben tesz meg, mert a ruha érzelmi kapocs is, nem csak a hölgyeknél, de az uraknál még inkább. (Egy agyonmosott póló, vagy egy kitaposott sarkú edzőcipő mekkora űrt hagy maga után a férfi lelkében, holott hányszor akarta azt a kedvese laza egyszerűséggel a szemétre dobni.) Fontos, hogy ezt a munkát csakis egyedül, magányosan és saját elszántsággal végezzük el, mert kényszer hatása alatt – nyomás terhe – végzett szelektálás komoly pszichés problémákat okozhat. Letörtség és hosszú depressziós folyamat veheti kezdetét. Ha mindezt magányosan, a darabok gondos összehajtásával együtt végezzük, a probléma nem lesz akkora. Mindezt annak tudatában, hogy majd idővel - talán már holnap - egy-egy új darabbal pótolhatjuk, és máris a lyuk, ami a gardróbban keletkezett, nem egy sötét emlék foltja lesz, hanem a megújulás reménye. Javasolt ebben az esetben a terápiás jellegű, nyárvégi leárazások kihasználása, és vásárlás!   

   A megunt, elfeledett ruhadarabok sorsa pedig a legjobban akkor lesz megoldott, ha az valóban a szemét, a garázs vagy egyéb tároló helyett egy befogadóhelyre kerül, ahol aztán a jobban rászorulók tovább viselhetik azokat. Itt jegyezném meg, hogy a mai napon szabadultam meg a már kínzóan beágyazódott egykori télikabátjaimtól is. Megdöbbenve, hogy volt, amelyik talán háromszor volt rajtam. Most, hogy az idő megengedi, és nem ötven fok van a lakásban, szerintem ti se késlekedjetek, és dobjatok ki mindet, ami megunt, felesleges, vagy ócska. (A költő szavával élve: szabadon!) Higgyétek el, jobb lesz a napotok tőle! Aztán, ha lehet és tehetitek, most érdemes még nyári cuccokból bevásárolni, mert valóban eljött a nagyobb kedvezmények ideje, hogy aztán jövő ilyenkor megint dobálhassatok ki mindent.

Barátsággal: Tibor 

    Sokszor vagyunk úgy, hogy a női táskákkal szemben nyomjuk a férfi soviniszta vicceinket, hogy még Attila sírja is benne van, ha kiborítja előttünk szívünk párja. Pedig ebben mi sem vagyunk jobbak, sőt mi több én láttam olyan férfi táskát, amiben még ott volt a „Kennedy gyilkosság” döntő bizonyítéka is, illetve ki volt tömve, mint a jó falusi „tisztaszoba” dunyhája. Ugyan az is igaz, hogy mi hím egyedek, legtöbb esetben még utáljuk is ezt a szükséges rossznak titulált valamit, így inkább elintézzük azzal, hogy jó lesz ez is, mármint egy tasi, zacsi, stb. Arról meg nem is beszélve, hogy a mindenféle kacsintós pénztárcát és nyeles fésűt rejtő, autós táska is divat még bizonyos körökben. Holott azt már úgy gondoltuk elfeledtük, és csak a régészek lelnek rá elveszett sírok feltárása során. Szóval legyünk itt is kicsit igényesebbek és nézzük meg, mit kellene nekünk a teremtés koronáinak táska gyanánt cipelni.

(Itt jegyezném meg, hogy kerülni próbálom a háti LV, és slamposan cipelhető félig nyitott Gucci feliratú gyöngyszemeket. A BÁV üzleteiben pedig ne is keressünk, mert tudjuk soha nem árultak táskát.)

  Kézitáska. A táska, ha kézben visszük, legyen egy olyan darab, ami hozzánk illik, és mégis kiszolgálja azt az igényt, hogy nem a „féldekás” és a staniclibe csomagolt kenyér férjen bele csupán, hanem legyen helye  azoknak az iratoknak, tollaknak, tokoknak és minden egyébnek ami kell a munkánk során. Mégse legyen púpozott, hogy be se lehessen zárni, és ha mégis kinyitjuk, nem dől ránk a tartalma, ne adj isten másra. A táska lehet csatos, vagy egyedi megoldással záródó. Mindenképp szép, ha igényes bőrből készült, és mondjuk nem csak tucat termék. Itt jegyezném meg, hogy nagyon szép táskák kaphatók, kézműves vásárok során. A másik megoldás, hogy nem bőr, hanem keveréke a bőrnek és a vászonnak. Ezek a kézi táskák inkább modern kivitelűek, és fiatalos lendületet adnak. A szín a kézitáskák esetében leginkább a világos és konyak barna, illetve a fekete között mozognak. Láttam én már szép kék és egyedi bőrből készült és akár krokodil mintás darabokat, de ehhez egyfajta egyéniség is kell.

  A válltáska és társai. Itt rengeteg variáció létezik, de leginkább azért hordjuk, mert egy komplett irodát kell vinni a hátunkon. Laptop, és a töltő, (házi atomerőmű) minden más, amit fent már leírtam. Itt is szempont, hogy ha már a vállunkon hordjuk, ne legyen igénytelen, mert attól, hogy csak egy funkciót ellátó eszközt látunk benne, még ronthatja az összképet. Én modernitás híveként szeretem itt is a legegyszerűbb megoldásokat, de legyen azért minőségi kidolgozottság. Nem szép, ha vállpánt feslődik, vagy a csat része, amivel a táska rögzítve van olyan, mint egy hegymászó karabiner. Jó ha itt is,  kerüljük a „tömeg ügyeket”, - egykor a Fila volt minden férfin látható - , és ugyan abban a típusban. Tudom akció volt valamelyik benzinkútnál és pontok alapján mindenki kapta, ha kell, ha nem. A válltáska, vagy ferdén átdobva hordott vagy simán a vállunkon. Ezért tényleg jó, ha minőségére alaposan odafigyelünk. Itt megengedőbb a bőr helyett a vászon anyag.

                                 Kerék megoldás, bőr és vászon.

                                                  Tiszta bőr. 

                                         Üzleti megoldás.

  A háti „tatyó” és sport táska. Nos, ezeket a típusokat, és nagyon őszinte leszek most is, ki nem állhatom egy férfin. Legyen az, bármilyen nagynevű márka, de nem komoly emberekre való. Ennek a szuperlatívusza a noname márka hátizsák,- tudjuk az a színes csatos - amit iskolásoknak, sportolóknak, kirándulóknak gyártottak, de valamilyen „lazaság” okán úgy gondolja a viselője, hogy bárhova bebattyoghat vele. Nem, a hátizsák nem hétköznapi megjelenésre tervezett valami, hanem egészen másra. Ha kérhetlek ebbe en is gondolkozz!     Hova megy ez az ember? " A túrista mit tehet, örül neki, hogy itt lehet." 

A bejegyzést, sűrűn láttam el képekkel, hogy pár inspirációt adjak támpontnak.

  Amennyiben tetszett, amit itt olvastál gyere, kövess a szokásos közösségi felületeimen, facebook, instagram, tumblr, pinterest, YouTube.

Barátsággal: Tibor    

  Gondoltam mielőtt lelépek a harmincnyolc fokos hőség miatt, és átadom magam a tespedésnek, még tisztázok egy nagyon fontos kérdést, ami a nyári leárazások előtt, (közben, mellett) felmerülhet bennünk tudatlan férfiakban. Vagyis ha most csapnánk le, mint az a bizonyos tyúk arra … , amit nem írok le, a százalék jellel ellátott nyári öltönyök valamelyikére, legyük már tisztában, mit takarnak a „mitikus”, szavak, amelyek az árcédulával együtt lógnak a gombokon. Vagyis mi a fene az, hogy extra slim fit, vagy comfort fit, itt fitt amott meg skiny.

  Ahhoz, hogy ezt a borzalmasan komplex tudományos igényességgel kidolgozott, tematikát körbejárjuk, egy dolog nagyon fontos lesz. Az, hogy legyünk tisztában saját testi adottságainkkal. Vagyis, ha van pocak, akkor nem biztos, hogy jó az extra slim, vagy ha túl alacsonyak lennénk a comfort fit, hova visz bennünket. Persze mindez csakis a konfekció ipari termékeire lesz igaz, mert aki megengedheti magának, hogy szabóval varrasson, annak ez nem igazán izgalmas téma. Viszont szerintem, többen vagyunk, akik a „konfekcióba zárt” tradíciók szerint öltözködünk, tehát ez hasznos lehet, mint a nyári melegben a bunda.

   A fazon nem csak a hajunkra igaz, hanem arra is, ami alatta van. Pár centivel, de alatta.  A testünk felépítése, gyakran okoz galibát, hogyha jó, és kellemes viseletet szeretnénk magunknak tudni, nem beszélve arról, hogy az még jól is nézzen ki rajtunk. Jól álljon, azaz öltöny. Ezek a fazonok kicsit segítenek nekünk abban, hogy akár optikailag is besegítsünk magunknak, ha kell. Nézzük tehát az opciókat és a lehetőségeket.

  Extra slim fit. Itt a nevében már benne is van, hogy extra, tehát valami túlzó lesz a dolog. Miden nagyon szűkített és feszes, a nadrág inkább egy csőszáru valami, a zakó pedig az, amire egykor azt mondtuk, „hülye gyerek” fazon. Ezt a méretet, nem azoknak találták ki, akik a pacal – csülök – bélszín arany háromszögében tartózkodnak, és ettől egy kisebb súlyfelesleg adódott. Itt valóban, jó, ha nincs has, és a súly problémák is a bulimia felé hajlanak inkább.  Ellenben, ha te sportolsz, és nem a sörös poharak emelgetésének világbajnoka vagy, akkor ez a fazon a te alkatodnak lesz a megfelelő.  Itt, még játszik egy méret, amit skiny jelzővel illettek, amihez nem adnak ugyan, de elkél egy cipőkanál is, hogy a nadrág felmenjen a helyére. Orvosilag erre mondják azt, aki utódnemzésre gondol, engedjen inkább teret, mert a skiny klinikailag igazoltan veszélyes.

( Kérdezzemegorvosátésgyógyszerészétamellékhatásoktekitetében.)

  A slim fit, ami a fenti mutatványtól annyiban tér el, hogy akár már testesebb, de még nem a "Maci Laci, uzsitasit lopkodó" lakatúak fazonja. Itt is jellemzően, szűkített a nadrág szára, és a csípő részben inkább derékban van szabva. A zakó pedig rövidített, a rever ( gallér ) szintén a mai trendnek megfelelően, inkább vékonyított, a testre pedig szinte ráolvad. Ajánlott viselet még azok számára is, akik optikailag csalni szeretnének, mert alacsonyabbak az átlagnál, a nadrág és a zakó hossza és szűkítése végett, nyújt rajtuk pár centit.

( Nem igazából, de ha távolról szemléled, még el is hiszed, hogy így van. )

  Modern fit, vagy regular fit. Ezek tesók, csak más – más márka nevezi így vagy – úgy a fazonokat. Ez már valóban azon földi lakók részére készültek, akik nem szeretik ha „börtönbe” vannak zárva. Jelzem, ha egy jó extra, vagy csak slim fit öltöny minden szempontból ( anyag, varrás, illesztések ) kidolgozott, és nem silány munka, akkor abban sem érezhető a bezártság. A modern, és a regular fit fazonok, nyomokban még hordoznak néhány elemet a slim érzésből, de nem csőhatású a nadrág, a zakó váll része inkább széles, és nem csapott, a vonalvezetés pedig enged teret az alatta megbúvó, testrészeknek is. Itt jegyzeném meg, nincs rondább, mint az elméretezett ruha, vagyis „a majd belehízol”, vagy az ellenkezője, hogy most kezdtem egy „fogyi kúrát Norbival”, addig meg valahogy rám jön. A has, sajnos, ha rádől a nadrágra, vagy éppen pattanásig feszíti azt, csúnyán tud mutatni. Erre megoldás, a modern fit, ami ápol és eltakar, de még nem lepelszerűen.

   Comfort fit. Itt már jönnek az XXXXXXLLLLL méretek. Nincs kérdés, a harc elveszett valamikor ott, amikor jött szembe néhány ellenállhatatlan étterem, kifőzde, meg a nagyi főztje. Az urak engedve a test alhasi gyönyöreinek, elszaladtak a kilókkal. Erre megoldás, persze ha öltönyt kell viselni a comfort fit fazon. A nadrág szára lazább, és derék szabása is inkább magas. A zakó válla bővebb, és íve már nem szűkítés felé visz. Itt kell a hely számos dolognak. Ellenben, ne gondoljuk azt, hogy ez a méretezés, nem lenne elegáns. Mert nem az a lényeg, hogyha jól dolgozott a konfekciós ipar, hogy - na ezeknek a pasiknak is legyen mit felvenni, azt jó napot – hanem igényesen legyen kidolgozva, de figyelembe véve az alkatuk adta lehetőségeket, mégis hordozzon valamiféle eleganciát a felöltő.

  Zárva a felsorolást, ne feledjük, hogy csakis akkor lesz jó a döntésünk, ha ismerjük pontosan a méreteinket. Utána, még ha passzol is a zakó, vagy a nadrág, jobb, ha besegít a szakmáját remekül ismerő eladó, és javasol pár dolgot. Ha nem lenne teljesen jól illeszkedő, nem kerülhetjük el a szabónk felkeresését, mert a nadrág szárát igazítani, a zakó ujját rövidíteni illendő, ha azt akarjuk, hogy jól álljon rajtunk a megszerzett darab. Tudjuk a jelmondatot. A jólöltözöttség felér egy fél sikerrel. Motivációs tréningnek, meg pont ennyi elég is. Most pedig irány a nyári leárazás, és bolt-túra, mert érdemes körbejárni, és beszerezni a nekünk passzoló szetteket, ha ár érzékenyek vagyunk.

Barátsággal: Tibor

   Több tételben kapjuk az „ívet” amikor egy ünnepi eseményen látható fazonokat nézzük, vagy csupán az egyik kereskedelmi televízió műsorába tekintünk bele. Jobb esetben talán messziről jól mutat, de hogy színben és fazonban valami nem stimmel az már nem az tuti. Viszont az, hogy ezt mi elkerüljük és kicsit „edukáljuk” magunkat, - piff, hogy mennyire művelt ez a blogger, hogy "ismeretlen" szavakkal dobálózik -, ma azt írom le képekkel társítva mi a jó zakó ismérve, még ha az konfekcióból származik. Vagyis, ne verjenek át, ha már „zakót kapsz”.

  1, Minden szabály alapja a méret. Ismerve a hazai szokásaink legjavát, tuti, hogy két számmal nagyobbat veszel, csak azért, mert "spúr" vagy, arra gondolsz mi lesz, ha majd egyszer a rengeteg pacal után nem férsz már bele. Nyugalom, addigra pont ki megy a divatból és ezért nem veszed többet fel, de legalább addig is volt egy „baromi bő” zakód. Kérlek, ne vedd meg a méretednél nagyobb darabokat, mert nagyon nem jól mutat és soha nem az a cél, mint egy egykor volt mondta sugallta:„Majd bele hízol (nősz) úgyis fiam”. 

  2, Anyaga legyen minőségi. Tudom nagy a vonzódás a „tájkép” zakók iránt. Mi az? Nem tudod mi a „tájkép” zakó? Olyan, mint a tájkép festmény, messziről jól mutat, de ha közel lépsz hozzá, rögvest látszanak az elnagyolt ecsetvonások, itt meg a szabó ollóvágások. Az anyaga ezeknek a legtöbb esetben a műszál használat miatt viselhetetlen, főleg nyáron, de télen még inkább a súrlódások végett. Szikrázó hangulatot teremtve. A jó zakó anyaga, nem tartalmaz műszálat, vagy csak nagyon kis mértékben. Legyen az tiszta pamut, vagy len. Nyáron inkább a len ajánlott. Viszont akkor mi van a dzsörzé anyagokból készült casual zakókkal? A kérdés jogos, de ezek amennyiben minőségi gyártónál vett szettek része, hidd, el nem okoznak csalódást. Minden esetben nézd meg a zakó belsejébe varrt, anyagminőséget igazoló cédulát. ( Jobb esetben nem kamu! )  Óvakodj a „no name” gyártók színpompás termékeitől!

  3, A bélés. Miről gagyog ez a blogger, bélés nyáron? Nem csak nyáron, de tavasszal és télen is fontos a bélés. Itt nem csak az esztétikai kérdések mérvadóak, hanem az, hogy a bélés az, ami a tested felületével találkozva adja a zakó kényelmi garanciáját. Persze ez a nyári, és tavaszi zakók esetében minimálisra csökkentett, hogy ne kapj gutaütést. Legjobb zakók esetében a hónalj részen találkató bélés el is különül anyagában a belső fali résztől. Lehet a bélés mintás, hogy csavart vigyen a megjelenésedbe.

  4, A váll és a "rever". Neuralgikus része a zakónknak a váll rész kialakítása. Csapot váll, vagy kiemelt válltömésű. A lezserebb megoldás a csapott vállú zakó, ezek inkább azok, amelyek olyan alkatú férfiaknak jó, akiknek eleve, széles válla van. A túlzott válltömés neki már inkább ront, mint javít a megjelenésen. A zakó esetében, ha csapott, ha kitömött a váll rész, fontos megnézni az eldolgozottságot. Az igénytelenebb gyártók itt hibáznak a legtöbbet, és lesznek a Notre Dame-i toronyőr hasonmásai a zakó viselői.   A rever, vagyis a gallér rész szintén problémás részlet. A mai kor divatja szerint ez, egyre vékonyodik, nem menő a széles rever. Viszont a hiba lehetőség itt is pontosan látható, ha az zakó gyártója elnagyolta a dolgát. A gomblyukazás minősége, és szép eldolgozása a rever felső részén szintén fontos elem. Vagy a rever szélvarrása, illetve a felső rész belső hajtókájának anyaggal való kibélelése. Ha ez hiányzik, veszt a zakó a tartásából.

  5, A gomblyukak. Az egyik legszembetűnőbb hiba az eldolgozatlan gomblyukak sokasága. Kilóg a cérna, nem stimmel a szín, feslő anyagok. Ilyen látvány esetén fogd menekülőre. A zakó ujjának végén található gombsor igénytelen kidolgozása árulkodik a silány minőségről. A prémium minőségű zakók esetén ez nem lehet csúnya. Fontos apró részlet, de ronthatja az összképet, ha elnagyolt és igénytelen munka látszik rajta. A zakó esetében a zakó ujj gombsorsa egyfajta díszítő elem. A gombok fényessége, anyaga, és a felvarrásához használt cérna miatt. Figyelj erre is oda, amikor a zakód kiválasztod.

  6, A zakó szabása. A végére hagytam a nyalánkságot. Itt a szabás, „elszabás” lehet, legyen az slim fit, vagy regular. A konfekció méretbe zárt világában, az egységesített embertípusokra gondoltak, melyek válla, dereka és ujjának hossza azonos. Persze, hogy nem! Viszont ha már ez van, és ezzel kell kezdenünk valamit, legalább legyen olyan a mihez, ha hozzá kell nyúlnia a szabónak, ne azzal kezdje: "Uram, hol vette ezt a borzalmat?" A jól szabott konfekció zakó majdnem passzol, csak némi igazítást igényel. Ez legtöbb esetben az ujj, és néha a derék részt érinti. Ha többet kellene hozzányúlni, az már régen rossz. A jól szabott konfekció tart méretben olyan darabokat, melyek igazidnak a különféle magasságú, illetve mélységű férfiakhoz. ( Speciel én is mély vagyok, és mégis találok megfelelő méretet… ) a mérttáblázatuk nem csak egy sorban létezik.

  Remélem sokban járulhattam hozzá, hogy a ne legyél "megzakózva", és e legjobb minőséget válaszd, ha már konfekcióból elégítetd ki igényed. Inspirálódni ott az instagram, facebook és tumblr oldalam, de követheted videó blogomat is a YouTube csatornán.

Barátsággal: Tibor

   Vannak napok, amikor az ember átmegy „negatívba”, és még a méz is keserű, de aztán arra gondol, van nekem erre időm. Mert ha több napod veszi el a búskomorság, és levertség minek az egész.  Tagadod vagy sem, ugye tavaszodik, meg a leányok is egyre szebbek, és lengébb a textil, tehát van minek örülni. Mindezt annak a jegyében is, hogy minap megszaladt a klaviatúra és áradt belőlem a rossz, bizonyára többet néztem a kelleténél a „House of cards” sorozatot, és nem a ruhákra koncentráltam benne, holott öltöny van ott dögivel. Akkor viszont lépjünk is, mert ígértem, hogy lesz egy üzlet, "bevásárló" lista, amiben talán te sem csalódhattál, csalódhatsz. Tudom kedves vidéki, - és itt ne vegye senki sértésnek a jelzőt – mert én is az voltam, vagyok és leszek, de ezek az üzletek Budapesten találhatóak nagyobb számmal, emiatt megint elmondható, hogy vízfejű ország vagyunk. A lényeg, hogy a sem a sorrend, sem semmi más nem jelzi majd itt a felsorolásban, hogy ez, vagy az lenne a jobb. Ez egy teljesen magam, és benyomásaim által rendbe szedett lista, ahol azon ruházati üzletek szerepelnek, amelyeket én is kedvelek, és peresze hordom is a termékeiket. Lásd a képen! 

  Dobpergés helye itt lenne, de azt leírni nehéz, tehát csapjunk a lovak közé, és jöjjön a „best buy” lista. Az üzletek és boltok neve egyben link is, tehát a pontos címeket a rájuk kattintás után megtalálod. (Szolg.Közl.)

  Loft Outlet: Egy hely, ami ugyan egy raktár épület középső traktusában van, és számomra szinte egyfajta bronxi hangulatot ad, hogy a vasajtó csengőjének megnyomása után, iszonyatos berregés fogad. Már várod, hogy egy marcona úr, kérdezze meg, - a „Soprano családból, hogy van tagságija? „- amikor nyílik az ajtó. Mindezek után viszont jön a kellemes meglepetés, az olasz fazonok mániákusai számára, hogy „little Italy” itt van. Öltönyök, zakók, nadrágok, ingek és cipők, na persze a kiegészítők sem hiányoznak. Része hajló vagyok, de Kun Gergely (Geri) az, aki engem igazából erre a pályára sodort, Ő ugyanis az egyik tulajdonos. Ellenben lehet, ennek már kevésbé örül, de egy elvitathatatlan, hogy üzlete „kis magyar” divatkövetők kötelező helye. Ár érték arány rendben van, minőség a konfekciós olasz holmik között az egyik legjobb. Ajánlott hely, viszont egy biztos, nem elegendő a „lapos buksza”.

Cross & Fileld: Kedves, tradicionális családi üzlet a Pozsonyi úton. Nyugis, amolyan békebeli igazi polgári szabóságból lett, igényes konfekciót áruló minőségi üzlet. Legelső komoly tapasztalatom ott ért, hogy a mesterséget mennyire lehet szeretni, és tisztelni. Közben az összes kritériumnak megfelelő igényesség megtalálható itt. A termékskála tényleg a maximumon van, nem lehet gond, ha kiegészítő kell, vagy egy komplett ceremónia szett. Érdemes betérni, mert érzéssel közelednek a leendő vásárló felé, tudni fogod, hogy nem leszel elégedetlen, amikor távoztál. Ellenben itt, is mint minden hasonló magasabb színvonalon dolgozó üzletben, se számítsa arra, hogy a pénztárcád kímélnék.

   Férfi Ruhaszalon: Deák tér és az Adrássy út arany háromszögében, a Révay közben egy kis üzlet, ami igazából a ceremónia szettek kiemelkedő választékét kínálja a leendő vőlegények, karmesterek, vagy bálozók részére. Viszont ebben az egyik talán legjobb Budapesten, de sértés ne essék ez is amolyan szubjektum részemről. A ceremónia mellett, van persze jobb minőségű konfekció, ami inkább az üzletemberekre fókuszál. Öltönyök és zakók, na persze ingek is.  A márkáiról előző évadban sokat írtam, ha teheted, nézd meg a régebbi posztokat. A „bejelentkezéses” alapon működő üzletben, tényleg te lehetsz az akivel egyedileg foglakoznak. Nem szabad kihagyni, ezt a boltot sem. Árak tekintetében nagyjából azonos azzal, amit képvisel, de ez ne ijesszen meg senkit.

  Dress Me and You: Méretes szabóság, ahol nem szálltak el még az árka. Amikor olyan dolgot keresek, amit szinte sehol nem lehetett kapni, ide szoktam jönni, mert az biztos, hogy van. Ha meg még sincs, holnapra lesz. Elmondhatom, hogy kezdeti lépéseim szintén segítette az üzlet, és mára már rutinná vált „tapogatós” vásárlásaim őtőlük tanultam el. Ha a konfekció és a régebbi megunt ruhadarab igazításra vár, őket szívesen ajánlom. Aztán ha már ott vagy úgysem állod meg, hogy ne vegyél magadnak valami kiegészítőt. Ár és az érték itt is a gondos odafigyeléssel társulva, számomra megfelelően eltalálva.

  Vathy’s Corner: A felsőkategóriás konfekciók helye. Itt valóban igaz az, hogy nem egyszerű megoldásokat keresők lesznek azok, akik betérnek. Te se tedd, ha nem vagy felkészülve arra, hogy a minőségért valóban fizetni kell, és nem keveset. Két üzletük, évek óta a megszokott, és magas színvonalat képviseli, válogatott márkáit. Az olasz prémium brandek helye ez, de persze egy „alacsonyabb” árfekvésű casual szerelmese is megtalálhatja a számára kielégítő szetteket. Ár, érték itt a legmagasabb az eddig felsorolt üzletekhez képest, de mit is várhatnál ott, ahol „ezek” a prémium márkák képviseltetik magukat. Azon követőim számára ajánlom, akik nem tűrnek kompromisszumot.

   Digel Store Budapest: Gondolom, aki rendszeresen követi tevékenységem, nem lepődik, meg miért ajánlom ezt az üzletet. Számomra a német precizitás és hidegség, ellentétje ez a márka. Nemhiába, lett az elmúlt években olasz tervező gárda szerződtetve. Sokkal többet nem írnék róluk, mert számos bejegyzésben felmagasztaltam őket, viszont az itt is megjegyzendő, hogy egyre jobb és jobb minőségi anyaggal dolgoznak, viszont az árakat nem emelték annyira, magasra, hogy azt egy átlag férfi ne tudná elviselni. Erősek az üzleti modellek területén, de a casual sem megvetendő, sőt mi több egyre jobb és jobb. Erősen ajánlott üzlet, Budapest belvárosában.

  4_sakndivavia: Eddig ez a legérdekesebb a listán, mert tipikus „pláza ásza” kategória. A plázák egyik nagy előnye, hogy egyszerre tudsz le mindent, amit szeretnél, két „hambi-bambi” között egy szandi, vagy egy zakó. Mint előző „negatív posztomban” írtam, pontosan itt kaphatod az igazi nagy zakót is! Viszont itt pont nem, mert jó a termék, a minőség és nem a megszokott undorral fogadnak az hozzá nem értő eladók. Már nyert ügy! Viszont ami ellenben mégis fast fashion termék, lehet jó is és a casual kedvelőinek még jobb. Fiatalos és lendületes. Imádom őket, és ez kevés helyről mondható el, ha egyáltalán bemegyek a nagy tömegeket vonzó színes szélesvásznú helyekre. Ár érték magasabb, mint a Zara, vagy a H&M, de cserébe jobb is. Extrán ajánlott!

   Schiffer Upper Class Club: Amolyan kis pláza, de mégis egyfajta eleganciával rendelkező helyen van a "klub". A hegyvidék kedves bevásárlóközpontjában, Schiffer Miklós stílus szakértő/ szakember / mágus / guru / író kollekciója várja azokat, akik a minőségi made to measure öltönyökre és zakókra vágyakoznak. Mellette az egyik legigényesebb ingeket árusító üzlet az Emanuel Berg szimbiózisban él vele. Miklós gondos keze és ízlése hívogató és csábító, mégsem érzem magam feszültnek, ha bemegyek hozzájuk. Otthonos és semmi pikért sznobság, ami nem vág orrba. (Pedig hány ilyen hely van…) Aki persze „stílust árul”, az bizony megkéri az árát, de valljuk be, amit itt veszel, megér minden pénzt! Szeretem, és önző mód ajánlom is.

   Lassan elérkeztem a végéhez! Szólhattam volna a kis olasz boltocskáról a Ráday utcában, vagy a Ducioról a Podmaniczkyban, vagy a szabóság az Opera mögött, mert van pár kincs még, de „blogidő” hiányában nem tudok mindenre kitérni.  Itt viszont vegyünk egy nagy levegőt és jelzem, tényleg nagy levegőt vegyen mindenki! ( Remélem megvolt ... ? ) 

  Ajánlatom végén valóban két „az eddigiektől” eltérő vegyes üzletet mutatok, mely saját márkát kínál a „megfizethető” kategóriában. Jelzem ez lesz a legnagyobb vita alapja, de megéri.

  Charles Vögele: Az itt található termékek sem felső kategóriát, sem anyagminőséget tekintve meg sem közelítik az eddig felsorolt üzleteket. Ellenben azok számára, akik mégis elegáns, de nem túl drága fast fashion termékeket keresnek, és elvárják, hogy udvarias és jó kiszolgálást kapjanak, nekik érdemes betérniük ide. A farmer, és casual kollekció szerintem rendben van, az öltönyök területén sajnos vannak problémák, de évről évre jobb lesz ez is. Ingek esetében, reális áron kapsz nem egyedi, de még anyagában jó minőséget. Tudom, nehéz lehet most azt mondani, hogy a fentiekhez képest ez lenne a legjobb megoldás, de még mindig jobb, mint bármi más, a hasonló nagy ruházati boltok esete. Ár érték változó, de ha odafigyelve válogatsz, lehet egészen jó dolgokat is kifogni!

   Springfield: Színtiszta casual. Régebben volt öltöny kollekciója is, de arra a területre bejött a H&M és a Zara így megmaradt a Springfield a „street fashionnél”. Abban viszont számomra verhetetlen, pedig a márka is tipikus bangladesi „kizsákmányoló”. A fiatal felnőttek, és a fiatal férfiak számára én teljes szívemből tudom ajánlani. A méretezése pedig kifejezetten rendben van, mivel számomra sem volt nehéz olyan darabot találni, ami nem lett volna jó, ha már a színe megtetszett. Az ingek esetében vagyok egy kicsit zavarban, mert ott az árazást túlzónak érzem, de amúgy az ár érték pont megfelelő. Bátran ajánlom.

  Zárva soraim, a felsorolt üzletek, és boltok egyre magasabb színvonalon gondolják az urak, férfiak, kiszolgálást, és ez jó. A választék miatt sem lehetek szomorú, és ami a lényeg, ember számba vesznek, még ott is ahol tudom, hogy maximum egy cipőfűzőt (se) tudnék venni. A megoldás kulcsa, az edukáción van, mert tanít, és stílusra szoktat az a hely, ahol a személyzet, nem tolakodón, de jelen van vásárlásaid során. Oda szívesen mész vissza, és nem mondod azt, hogy azért tértél be, mert jobb híján ez volt a közelben. A polcok rendezettek, a gondolák között remekül elférsz, és szellős a berendezés, vagy nyugalmat áraszt.  Remélem, most többen lesznek, akik azzal a "hálás" örömmel olvasták végig soraim, hogy nem a szapulás, a negatív megszokott magyaros mentalitás diktálta a mondatokat. Hidd el, én sem szeretem, ha oktatni kellene az eladókat, vagy nevelni az üzletek tulajdonosait, hogy merre az arra, még nálunk is, ahol a vásárlóerő sem áll a magaslatokon.

Barátsággal : Tibor 

  A regény és aztán a film nagy sikert aratott, aminek a címe az volt, „A százéves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt”.  A száz éves ember valóban kimászott, és utána számtalan őrült dolog történt vele, illetve megtudtuk, hogy köze volt a világtörténelem alakításához. Vicces, de ma arra gondoltam mi lenne, ha férfi, aki kimászik, de nem az ablakon, hanem a ruhásszekrényből negyven lenne, vagy afelett kicsit, és részt venne élete kalandjában.

Nem kell feltalálnia az atombombát, és történelmi személyekkel sem kellene jó viszonyba keverednie, csupán az lenne a dolga, hogy felöltözik, és jól érzi magát.

Vagyis a mai téma nem lesz más, mint a negyven feletti férfiak se hagyják el magukat öltözködés területén, avagy másszanak ki a hétköznapi átlagosság, és általánosság világából.

 (Kép: isntagram)

Nem a kapuzárási pániktól menekülő, és tini lányokat molesztáló szatírokra gondolok, és nem szeretnék meglett családapákat romlásba dönteni, csupán az kérem, nézzenek meg néhány „képes” példát arra, hogy a kényelmes agyonmosott farmer, és „kedvenc” ing mellett negyven felett sem áll meg az élet.

(Kép: instagram)

  Mindenki abban érzi jól magát, ami legkényelmesebb, ez aztán az évek múlásával egyre jobban igazzá válik, és a kényelem teljesen eluralja a testet, lelket. Valljuk be, tele van már ebben a korban az embernek a cipője azzal, hogy még mindig valaminek, vagy valakinek meg kelljen felelni. Mert amikor még jobban tomboltak a hormonok, és persze a cél érdekében hetente jártunk fodrászhoz, - meg volt is még miért, mert volt haj, és nem csak magas homlok – illetve azt lestük, hogy a kiszemelt szívünk hölgyének a legjobb ábrázatunkat mutassuk, fontos volt az, hogy mit veszünk fel. ( Volt, akinek akkor sem, de most ezt hagyjuk…)

Aztán belekényelmesedtünk a „megvanba” ami már azt jelentette, akkor meg minek törjem magam. Jó lesz ez így már a „koporsóig”. Cipő, öltöny megvan, a többit meg elrendezik a gyerekek, ha arra kerül a sor.

(Kép: instagram) 

  Aztán valami megváltozik, a munkahelyünkön ifjú titánok jelennek meg, és nyomják el a „szaki” bevált tudását, mi meg azt nézzük lemaradtunk, vagy csupán kényelmesebbek lettünk. Ebben a helyzetben ér aztán egy durva hétfő reggelen, amikor a forró kávé sem segít, hogy a tükörbe nézve, már nem azt látjuk, mint húsz évvel ezelőtt, holott belül még úgy érezzük. Na, itt a pont, amikor ki kell mászni a komfortos gardróbunkból, és ránk fér egy kis „rebarnding”.   Jelzem, nem kell, hogy az a bizonyos „ló” elszaladjon velünk, és teljesen kifordulva önmagunkból, hogy egy idézetet hozzak ide ismét – „az öregecskedő feleségeket lecseréljük” – bármekkora igény lenne rá. Csupán arra gondoltam, hogy a megunt, agyon hordott, egysíkú és avítt ruhatárunkat cseréjük le pár jobb és hozzánk illő szettre. A színek legyenek megint jelen ott ahol eltűntek az „apa ez jó lesz neked” szó hallatán. Illetve kezdhetjük azzal is, hogy megnézzük a felszedett évek és kilók után, ha még a mennyiség nem ment teljesen a minőség rovására, mit lehetne ebből többet és jobbat kihozni.

 (Kép:instagram)

  Negyven felett nem áll meg az idő, csak múlik piszkosul. Azt meg úgysem tudjuk megállítani, de tenni róla, hogy a múlás ne elmúlás legyen, igen. Egyszóval drága negyvenes társaim, outfit igazításra fel, és ne rettenjünk meg, ha most nem épp a nejünk lesz az, akitől a legjobb tanácsot kaphatjuk, hanem az épp serdülőkorban lévő lányunk ossza meg tudását, és szépérzékét. Ne mondjuk ki azt, hogy nekünk már úgyis mindegy, és bánatunkat egy pacalba fojtva emésszük el testünk, nagyon sok sörrel lefedve azt. Mint az írás elején, a száz éves ember is kimászott az ablakon és csuda dolgokat élt meg, mi meg még a fele sem vagyunk, tehát irány az „ablak”.

 (Kép: isntagram)

  A kifogások sokasága pedig legyen most a sutba dobva, mert nem igaz, hogy nagyon sok pénzbe kerül a mackónaci elhagyása, és nem igaz az sem, hogy a nagyobb testre nem lehetne jobb darabokat szerezni. Nem bizony! Kis akarat kell, és a tükör, ami aztán egészen mást fog mutatni azon a hülye hétfő reggelen, és a kávé is forróbb lesz.

(Kép: inastagram)

  Ha tetszett, amit itt olvastál, láttál, kövess a facebook, instagram, tumblrl oldalaimon. A YouTube is a te csatornád, stílustanácsadás pedig itt, iratkozz fel!

Barátsággal: Tibor