Légy tisztában a méreteiddel, mert adandó alkalommal szükség lesz rá. Amennyiben nem lennél teljesen otthon a témában, fordulj bizalommal szakértőhöz. Egyébként nem kell parázni, mert ma csak az öltönyök, zakókhoz levett méretek kérdése kerül elő, és nem kanyarodunk a hanyatló nyugat ópiumának számító erotika felé.

   A mérőszalag, a gombostű és a megfelelően hozzáértő kezek azért nem ártanak, hogy a tuti és pontosan illeszkedő outfit létrejöhessen. A videóban az elejétől a végéig, a maga naturális valóságában bemutatom a folyamatot, hogy indul útjára a férfi, aki zakót, vagy saját méretére készülő öltönyt szeretne, mondjuk két hét alatt. Nézzétek és szeressétek!

Barátsággal;

Tibor

   Négy évvel ezelőtt, amikor még hobby szinten egyfajta önszórakoztatásnak találtam ki azt, ami mindig is érdekelt, egy facebook profilt férfidivattal, még nem sejtettem, de valahol mélyen ott volt, hogy ez majd hivatássá, és küldetéssé válik. Nagy szavak ezek egy kis embertől. 172 cm mély. Aztán mégis így lett. Voltak sokan, akik segítették és voltak, akik lefitymálva követték botladozó tevékenységem. Viszont most, hogy számos követő, és stabil bázis maradt mellettem, inkább több lett az irigy, aki azt sem tudja mire fel. Sebaj, mert ez azt jelenti, hogy jól teszem a dolgom. Az álom, ami még a kezdeti időszakban tényleg csak egy ködös felhő volt, az idén nyáron lett első körben egy beszélgetés után reális közelségű valóság. A beszélgetéseket aztán tett követte, mert annál jobban nem utálok semmit, mint a parttalan hablatyolást. Jobb szóval élve; az, aki mások idejét rabolja, keményebb bűncselekményekre is képes.

  A lényegre térve, hogy én se essek a fent említett bűnbe, most nagy csinnadratta elkerülése mellet, jelenthetem be, hogy egy őszi és téli formális és casual kollekció lett kész, a TSL tervezésében, és egyben egy „made to measure” férfiruha szalon együttműködésével válik majd elérhetővé. A szalon mielőtt bárki megrémülne, nem az enyém, csupán felkértek, hogy alkossunk valami maradandót, és közöset. A hely ahol a többi igényes féri öltöny és zakó mellett, helyt kap az „álmom” is az Eiffel Szalon, Budapest szívévben található.

   A tulajdonosok velem együtt hitet tettek amellett, hogy legyen végre egy hely ahol a férfiak, akik vágyják a szépet és az igénység a hétköznapjuk része, magukra találjanak. Cél viszont az volt, hogy maradjunk meg az elérhető árak mellett, az anyagok színes skálája mentén egy „pöttyet” azért az exkluzivitás szintjén, de nem elitista módon, elkerülve a belterjességet, és őrizve azt, hogy ez nem több annál, mint amit a blogomon is teszek; értéket nyújtunk, de nem elszállva magunktól. Mert sokan vagyunk a divat piacán úgy, hogy közben nem vesszük észre a férfiak igényét, - és ugyan ez itt rossz jelző- , de igénytelenségét is. Mert többen mondjuk, hogy a stílus maga az ember, de nem vesszük észre, hogy keverjük a stílus kifejezését a divattal.  A divat, múló tünet, de a stílus maradandó lehet. Cél az Eiffel Szalon esetében nem az volt, hogy a negyvennyolcadik „méretes szabóság” névvel fusson bele a semmibe, vagy az egy – két vevőre épülő bespoke világ tagja legyen, hanem a valódi férfiak részére, elérhető minőséget nyújtó, magyar háttériparra épülő, de széles skálájú világmárkás anyagokból gyártható minőséget nyújtson a „mérték utáni” zakókat, mellényeket, ingeket, öltönyöket illetően. Emellett pedig mintha nem is lenen másról szó, csak arról, hogy éld meg jobb minőségben a napi életed, mert rád szabott ruhadarabok vannak rajtad.

   Teljesen más ez, mint egy közép- felsőkategóriás konfekció, de mégis benne van az a méret választék, amit ott megszokott mindenki. Egy szó, csupán amit itt meg kell tanulni; a türelem.  Mert a türelem, azaz erény, amit egy úrnak gyakorolnia kell, legalább addig, amíg az első próbán túl nem esik, no és persze, hogy az anyagválaszték miatt se legyen belőle döntésképtelen dühödt vevő. Itt viszont nem kell a pánik gombot nyomni, mert a szalon, segítő kezei és szemei ott lesznek vele. Elkísérik azon az úton, amiből aztán négy, hat-hét után az „álomoltöny” ott lesz a kezében, majd a hétköznapjai során, viselve is hosszú ideig.

   A munka gyümölcse, amiben szerény személyem részt vett, érni kezd, és együtt fogyasztjuk majd el. Ehhez viszont most nektek is kell az akarat, hogy kipróbáljátok, milyen az, amikor léptek egy szintet, és nem elégedtek meg azzal, amit a könnyű út ad. Jelentkeztek, és válogatva az anyagok, színek közt, a megfelelő méretre találva eljuttok oda is, hogy ismét értéke lesz az öltönynek, és a (valódi) klub zakóknak, méretre készített ingeknek számotokra. Az én álmom az volt, hogy legyen végre egy kollekció, ami miatt engem lehet okolni, ha tévedtem volna, de persze inkább dicsérni, hogy hasonlót idehaza ilyen áron, és ilyen minőségben még nem láttatok. A feladatotok az, hogy bejelentkezve, próbáljátok fel, és nézzétek meg magatokon, hogy milyen egy másfajta érzés. Mi, mert mondhatom ezt többes számában is, várunk benneteket az Eiffel Szalonban.

   A fellengzősség minden esetben távol állt tőlem, mert az nem én vagyok, és ti sem ezért kedveltétek meg azt, amivel foglalkozom, tehát itt se várjatok tőlem mást, mint azt, hogy ez bizony tényleg „ránk fért” végre, annyi kanyar és kitérő után, hogy elérjem a képzeletbeli kilincset.  

  Az anyagok és a mértek és minden más az Eiffel Szalon weboldalán, mellette a bejelentkezésre szánt telefonszámok is. Ellenben aki velem közösen szeretne, próbát tenni az jelentkezhet az ugodi.tibor@tiborstiluslapja.com email címemen.

Piff ez most jutott eszembe, "Ne légy rest, legyél fess!" akár a húszas évek reklámjait idézve.

Barátsággal: Tibor

   Nagyon kínos, de hidd el itt valóban a méret a lényeg. Tudom sokan, tagadják, meg nagyvárosi legendának mondják, hogy a méret számít, ne kételkedj ebben, ez nem a Péntek 13,  és nem is a Mély Torok, hanem egy igazi „reality show”.

   Eddig nem jött le, nem arról írok, nem vagyok én egy olyan blog, itt kérem, a komoly stílus ügyek vannak terítéken. Mégpedig a pontos mérték utáni öltöny, zakó, ing nadrág stb. készítése előtti méretvételről, és annak menetéről lesz szó. Mit mér le rajtad a szabó, vagy akár más is, akinek ezt megengeded. Hidd el, könnyebb lesz az életed, ha ezekkel a számokkal tisztában vagy. Sorra veszem, mit és hol kell centizni, hogy aztán tudjad majd átadni a szabód, vagy a méretre készülő öltönyök, ingek házának, vagy a ruhagyárnak, ha esetleg nagyipari gondolatok ejtenek rabul. Nem titkos információk, és nem fognak vele visszaélni, sőt még sandán sem néznek rád, hogy – hát ennek csak ekkora van!

    Kezdjük az elején! Felül. Még mielőtt izgatott lennél, feleslegesen!  Az első lépés a pontos nyak kerület megmérése. Ez nem csak az ingek, és akasztás előtti pillanatok fontos tétele, de a méretre készülő öltönyök esetén is ezt mérjük le. A nyakad kerületét.

  Második lépés, a vállad mérete lesz. Itt fontos, hogy a széléig mérjünk, mert az adja a precíz illeszkedést.

  Harmadik terület, a kar hossza, itt a centi érjen le a kézfej majdnem közepéig. A szabó majd, úgyis amikor rajtad lesz az első próba esetén, igazítani tud.

   Negyedik lépés. A bicepsz, ezt sokan szeretni fogják. Két mérés létezik, az egyik, amikor nem feszítünk be, és a másik, amikor Arnoldot játszunk, és megmutatjuk, mekkora van. Mindkettő fontos, mert nem csak lógatjuk majd a karunkat a kész öltönyben.

   Ötödik rész, a csukló. (Nem olvasni féler!) Itt is a kerületet mérjük le. Nem időznék sokat vele, de nagyon fontos lesz a későbbikében.

   Hatodik, és még nem fáradtál el; a mellkas méret. Itt sem árt, ha inkább egyenes háttal, és beszívott levegővel mérjük le. Az anyag majd úgyis felveszi.

  Hetedik lépésben ahol a pacal, és egyéb falatok tűnnek el; a has. Most aztán kiderül ki a pocakos, és kinek van kocka hasa.

   Nyolcadik lépcső; a derekunk pontos mérése. Itt dől el, hogy a nadrág lecsúszik vagy elég lesz a gomb is, sőt majd később, ha az idő, ami persze relatív, de halad mekkora változást hoz majd el.

  Kilencedik stáció, a hátsórész, vagyis a fenék, szebb szóval a popsi vagy far. Hiába, na, azért vannak kényesebb területek is a szabászat méréstani részlegén.

  Tízedik rész, a zakó hossza, amit úgy fogalmaznék meg, hogy a vállunk nyaki részétől a comb felső részéig mérjük majd le, de itt, ha rövidített szabású lesz a zakó, nem kell nagyobbat mérni, csak a csípőig. Bár ingek esetén jó ha tudjuk mekkora ez a hossz is. Jobb, ha kettőt is mérünk. Már nincs sok vissza nyugi!

   Tizenegyedik lépésben jön a, nadrághossz vagyis a lábunk hossza. Ezt a csípő vonaltól, szigorúan mezítlábasan, nem cipőben a talpunkig mérjük vagy mérettessük le. Itt majd úgyis a végső igazítás után, elérhetjük a bokalengetős nadrágszárat is. ( "Stílus biztosítékokat" kiverve … )

  Tizenkettedik részben és ez a vége, a comb kerületét mérjük le, de itt is gondosan ügyelve, hogy ne mérjünk rá feles centiket, hogy bővebb legyen.

  Minden lépést, amit mértünk persze nem csupaszon, ahogy anya szült kell megtenni, legyen rajtunk ing, és nadrág is. Fontos, mert így lesz majd a mérte a lényeg! Hidd el, nem csak akkor lesz ez majd jó, ha tényleg eljutottál oda, hogy legyen egy saját méretre készült öltönyöd, hanem akár a konfekciós ruházkodás esetén is jól jöhet, ha tisztában vagy a méreteiddel.

    Centit a kézbe, és hajrá!

Barátsággal : Tibor