A farmer nálunk “nyugatiasabb” divatkultúrában “casual outfit”, hétvégi megjelenés formadarabja, viszont ha figyelünk rá, hogy mikor, mihez és hogyan hordjuk, nem, úgy ahogy azt itthon “megszoktuk”, akár lehet, ez egy hétköznapi, elegáns megjelenést biztosító ruhadarabunk is.

   „Erre gondoltál te is barátom?” Tehetné fel a kérdést, a képen szereplő úr. Igen, pontosan erre, amikor a farmer nem a szükséges, “nincs mit mást felvennem" kategóriába tartozik. Nem lógó, nem igénytelenül letaposott szárú, és hónapok óta nem látott mosógépet "harmadik típusú" ruhadarab. Pont olyan amilyennek lennie kell, vagyis kellene.

   Na de kérem, itt még nem tartunk !!!! És nem is a reklám helye.

   A farmerknek a férfiakon úgy kell állnia, mintha egy jól szabott öltönyt viselnének, semmi különbségnek nem lehet helye. Amennyiben a nadrág szára túl hosszú, nem baj, ha felhajtva van, viszont itt sem léphető át az a mérték; ami már azt mutatja, alacsonyt termetünk miatt, több rétegben tekerjük fel a bokánkra az anyagot. Mert nem volt rá igényünk, hogy felvarratassuk. Amennyiben pont jó a hossz, az azt jelenti, hogy a cipő a keresztbe tett láb esetén, a zokni - ne adj isten, nincs zokni, vagy titok, hogy van, tavasszal és nyáron - a bokánk felett kicsivel végződik. Nem hosszabb, és nem rövidebb, pont annyi.

   Lehetnek extrémebb esetek is, mint a fenti képen látható, de a nadrágszár pont akkora lesz, ha felállunk benne, hogy nem kelti azt a hatást, “bőgatyás szittya” magyarok vagyunk. Itt érkeztünk el a mérte kérdéséhez, mert bizony itt fontos "a méret”, hiába mondanának mást! A farmer esetében a nadrág a fenék alatt nem lóghat, mint egy aszalt szilva,(ne lennék ennyire vizuális természet) és nem feszülhet rá, mint a csajokon, amikor dülledt szemmel nézzük őket. Azt ők pont azért hordják úgy, és milyen jól teszik! Bár nem vennék mérget rá, hogy a „guvadó” szem a gyengébbik nem esetében is bejátszik, egy formásabb farmeres hátsó láttán a férfiak esetében is. Mert úgye, hogy nem? 

   A derékban bővebb ügyeket is kerüljük, de ha mégis úgy alakul, az öv tart, körbefon, de nem kelt olyan hatást, mint egy gatyamadzag, amit azért raktál fel, hogy körbetekerve le ne essen a naci. A színek az övek esetében, itt már szabadabban variálhatók, mint az öltönyöknél, mert valahol mégis egy lezser viseletről beszélünk. Barna, piros, sárga és csak a választék szab határokat.

   Szabadabbak lehetünk a cipőket illetően is, mert a farmer ezt megengedi. Itt nem baj, ha vászon, bőr,  alacsony, vagy magas szárú, a lényeg, hogy színben és a formavilágában kellően illő legyen a nadrághoz, és ami a lényeg ne takarja el a nadrág szára. Sajnos itt is bejön az általam számtalanszor szapult, de sokak által egyedinek tartott: “szandi - zokni” kombináció. Nem, és nem és még egyszer nem! Sem zoknival, sem zokni nélkül! A farmer igényli a cipőt, és nem lehet mentség a kényelem és a meleg. Mivel sokszor javasoltam, lehet a cipő vászonból belebújós mokaszin, vagy loafer, de nem szandál, ha kérhetném. 

Még számos példa jöhetne, a farmer ingtől, a farmer anyagú zakókig. Viszont mára ennyi fért a blogposztba. Amennyiben többre lennél kíváncsi. Gyere a; facebook oldalamra, kövess, és kedveld a képeimet, az instagramon, vagy a pinteresten. Több lehetőség ötleteket nyerni, viszont egyet ne felejts el, én csak tanácsokat adhatok, a határokat te szabod magadnak.

Barátsággal: Tibor 

  Valamikor a „blogidő” kezdetén egybeforrt a TSL és a német Digel márka hazai képviseletével, és már akkor tudtam, hogy a Digel nem áll meg a sima egyszerű vonalas feszességnél, amikor megtudtam, hogy olasz dizájner kap helyet a kollekciók összeállításában. Ez, ha most autós hasonlattal élhetnék olyan lett mintha a VW kapott volna egy kis Alfás beütést. Egyszóval lejöttek a merev vonalakról, és a „Szürke ötven árnyalata” sem a kedvenc filmjük már. Aztán jött az idei tavasz,  nyári kollekció, és kézzel fogható lett számomra az, ami eddig csak a katalógusban pihent. Rögvest mutatom is mit láttam és gyors ütemben mit tudtam fotózni az üzletben.

  (  Nekünk lehet cipőnk is ... ) 

  Persze, nem minden van még a boltban, mert a tavasz első melegebb napján még csak a készlet egy része került a polcokra és a gondolák tengerére, de máris látható, hogy nem fukarkodott a cég a minták és színek területén. Van itt minden, ami a szemnek és a testnek kell. A szájnak meg a tátva maradása van, de ha rendesen viselkedünk, és nem vagyunk trollok, még lehet kapunk egy kávét is.

   Az eddig számomra hiányolt darabok is végre ott figyelnek a kínálatban. A casual outfit szerelmeseinek a chino nacik teljes színskálával, a mellények, mert az idei év trendje ez lett. ( Ugye megmondtam! ) Azok, akik a megszokott öltönyös és minőségi szetteket keresik, nem csalódhatnak, mert a Cerutti és a Reda anyagokból csakis a Digel részre készített legfelső minőséget kielégítő szettek is ott lógnak a vásárlókra várva.

  A Digel persze híres arról, hogy az ingek esetében sem hagyja cserben a vevőket, és az idei tavaszi, nyári szezonra „re animálták” az egykor divatos csíkos mintákat, a szélesebb és vékonyabb verzióban egyaránt. Viszont nem csak ebben léptek előre, hanem a szintén idei sláger, a kis virág minta is megjelent az ingek esetében. A színek pedig a halványkéktől a pinkig szinte minden árnyalatban jelen vannak. A vasaló rémétől megriadó férfiakra gondolva a legtöbb ing pedig vasalás könnyített anyagból készült.

  Minden más kiegészítő megjelent a napsütés jegyében, a zokniktól a derékszíjjakon át egészen a nyakkendőkig bezárólag. Én egy nagyon kellemes délelőttöt töltöttem el, és persze választottam magamnak egy zakót, ami a lazább farmeres amolyan Tiborosan elegáns szettjeimhez megfelelő.  Rács mintázatú, anyagát tekintve pedig dzsörzé, ami már egyszer nagyon bevált a Digeltől.

  Aki nem hiszi, járjon utána, vagy kedvcsinálónak olvassa a blogom. A képeket megtalálhatja a tumblr és instagram felületeimen is, és a YouTube csatorna is vár rád.      

Gyertek és tavaszodjunk be együtt!

Bartásággal: Tibor