Azon gondolkodtam, hogy az oldalzsebes kockás mintás rövidnacik és a „zokni-szandi”, (most olvasom fesztivál is lesz) korszakában mi az, amit mi, férfidivat-firkászok, bloggerek, stílustanácsadók elrontunk. Mi az oka, hogy pénzt, időt, és energiát nem sajnálva, morgó modorban verjük a klaviatúrát, és semmi, de semmi nem akar változni az öltözködés területén. Még magunkat is beáldozzuk, hogy megosztott képekkel tereljük a figyelmet az alapok irányába. Mivel most én írok, magam kell, hogy kritikával éljek magammal szemben.

   Biztos nagyon goromba vagyok, és sértő lehet a modor, amivel úgy érzem, célt kell érni, hogy a zakó ujja ne lógjon a kézfejre, vagy a nadrág szára ne harmonikázzon a lábszáron. Az is biztos, hogy úgy tekintek sok olvasómra (mekkora már az arcom, hogy soknak gondolom a „népest”), mint azokra a férfiakra, akikkel akár egy sör mellett, a csajok kidumálása után, mondjuk, beszélhetnénk – már ha érdekelne – a fociról, vagy az autókról, közvetlen, hátbaveregetős módon. Pedig lehet, pont az a baj, hogy azt gondolom, a divat és a stílus valami egészen más dolog, mint azok a témák, amelyek egy egész férfimagazin középen nyitható részét megtöltik. Nem is lehet vitatni, hogy érdekesebb két szép női comb, mint az ing mérete, vagy a gatya szára, holott jobb esetben a két comb közé vezető út már ott is eldőlhet, hogy miben közelítjük meg őket. (Üsse kavics, persze én vagyok eltévedve, mert azt már nadrág nélkül éljük meg…)

    Aztán az is baj lehet velem, hogy túlértékelem azt, hogy a megjelenés a férfiak esetében is lehetne - egy megkötendő üzlet esetében - a siker kulcsa. Viszont amikor egy  kávézóban ülve még ki sem kell hallgatni a szinte ordibálva kommunikáló „bizniszmeneket”, tudjátok, az a fajta, aki elnézést kér, mert csörög a mobilja, majd kis ívben félrefordul az asztaltársaságtól, és fennhangon üvölti bele a másik asztalnál ülő vadidegenek arcába a telefonba kapott „extra titkos” üzleti információit. Ott nem a csak megjelenés stílusával vannak bajok... Tehát lehet valóban téves a felfogásom, hogy az öltözködés szoros összefüggést mutat az elért sikerekkel. (Legott igazolva azt, hogy én értékelem túl a dolgot ismét!)

   Pedig jó lenne végre szintet lépni. Nem nagyot, csak épp annyit, hogy tudjuk, merre lenne az arra, és miért nem jó, ha zakó alá rövid ujjú inget vettünk fel. Jó lenne, ha a konfekcióválasztás esetén nem csak a leértékelt, extra magas műszáltartalmú, már tavaly sem volt divattal kreált holmikat vennénk meg. Vagy ha nem a „kis hamis” márkákkal akarnánk kitűnni.  Itt is tudom, hogy a pénz beszél, a Tibor meg ugat. Pedig csak vakkantok. Nem is morgok már, hogy nem biztos, hogy az a nyerő, ami olcsó, de az sem, ami felárazva drága. A középutat is meg lehet találni, csak kicsit keresni kellene.

   Jön az ősz,(mekkora felfedezés) és már a bődületes hőség sem lehetne kifogás arra, hogy hallgatva akár még rám is, ne a tavalyelőtti agyontaposott cipő legyen a lábunkon a kitérdesedett nadrág mellé. Az igazság az, hogy lehet nem kiabáltuk(tam) tele a netet arról, hogy most kellene még körbenézni a leárazások miatt. Mert az tuti, hogy nézve a globális felmelegedés következményeit, egy tavaszi vagy nyári szett még néha október derekán sem rossz viselet azoknak sem, akik a huszonnyolc fok árnyékban esetén már bundát vennének, mert fáznak. Ezzel csupán annyi lett volna a cél, hogy nem vagyok kellően arrogáns ahhoz, hogy az arcába toljam férfitársaimnak, hogy itt az idő. Nem késő még összeszedni magunkat, és a legújabb (és legdrágább) mobilkütyü helyett az arculati tervünkre adjunk ki pénzt. Tényleg lépjük már meg azt a szintet, hogy az igény érzése legyen meg arra, hogy a nyakkendő nem úri huncutság, vagy a díszzsepi nem a piperkőcség csimborasszója. Közben tele pofával röhögjük körbe azokat, akik már felismerték a maguk és környezetük számára is kedvezőbb megjelenéssel járó érzés bizsergését. Hibáztam, hogy elfogadom azt a tényt, hogy vannak munkahelyek ahol szinte kinézik azokat, akik már kicsit adnak magukra, vagy felteszik a kérdést, hogy netán állásinterjúra vannak-e bejelentkezve, mert felvettek egy jobb zakót.

   Gondolkodom, hol rontottam el? Aztán ha visszanézem a számtalan dorgáló, lehet csak számomra humoros írásom, bejegyzésem, arra jutok, hogy én megtettem mindent, amit tehetségem engedett. Tehát most rajtatok a sor, szedjétek már össze magatokat, és követve blogom, közösségi felületeim inspirációkat nyújtó képeit, gyertek, és lépjünk közösen szintet. Már azzal sokat tesztek hozzá, ha ezt a pár sort a képekkel megosztjátok azokkal, akiknek úgy gondoljátok, kellene egy lökés. A Taigetoszról! (Nem, de majdnem.) Tényleg csak együtt tudjuk ezt a lépést megtenni. És mi tartana vissza tőle? Nagyjából a semmi.

Köszönettel, és töretlen barátsággal: Tibor 

   Több tételben kapjuk az „ívet” amikor egy ünnepi eseményen látható fazonokat nézzük, vagy csupán az egyik kereskedelmi televízió műsorába tekintünk bele. Jobb esetben talán messziről jól mutat, de hogy színben és fazonban valami nem stimmel az már nem az tuti. Viszont az, hogy ezt mi elkerüljük és kicsit „edukáljuk” magunkat, - piff, hogy mennyire művelt ez a blogger, hogy "ismeretlen" szavakkal dobálózik -, ma azt írom le képekkel társítva mi a jó zakó ismérve, még ha az konfekcióból származik. Vagyis, ne verjenek át, ha már „zakót kapsz”.

  1, Minden szabály alapja a méret. Ismerve a hazai szokásaink legjavát, tuti, hogy két számmal nagyobbat veszel, csak azért, mert "spúr" vagy, arra gondolsz mi lesz, ha majd egyszer a rengeteg pacal után nem férsz már bele. Nyugalom, addigra pont ki megy a divatból és ezért nem veszed többet fel, de legalább addig is volt egy „baromi bő” zakód. Kérlek, ne vedd meg a méretednél nagyobb darabokat, mert nagyon nem jól mutat és soha nem az a cél, mint egy egykor volt mondta sugallta:„Majd bele hízol (nősz) úgyis fiam”. 

  2, Anyaga legyen minőségi. Tudom nagy a vonzódás a „tájkép” zakók iránt. Mi az? Nem tudod mi a „tájkép” zakó? Olyan, mint a tájkép festmény, messziről jól mutat, de ha közel lépsz hozzá, rögvest látszanak az elnagyolt ecsetvonások, itt meg a szabó ollóvágások. Az anyaga ezeknek a legtöbb esetben a műszál használat miatt viselhetetlen, főleg nyáron, de télen még inkább a súrlódások végett. Szikrázó hangulatot teremtve. A jó zakó anyaga, nem tartalmaz műszálat, vagy csak nagyon kis mértékben. Legyen az tiszta pamut, vagy len. Nyáron inkább a len ajánlott. Viszont akkor mi van a dzsörzé anyagokból készült casual zakókkal? A kérdés jogos, de ezek amennyiben minőségi gyártónál vett szettek része, hidd, el nem okoznak csalódást. Minden esetben nézd meg a zakó belsejébe varrt, anyagminőséget igazoló cédulát. ( Jobb esetben nem kamu! )  Óvakodj a „no name” gyártók színpompás termékeitől!

  3, A bélés. Miről gagyog ez a blogger, bélés nyáron? Nem csak nyáron, de tavasszal és télen is fontos a bélés. Itt nem csak az esztétikai kérdések mérvadóak, hanem az, hogy a bélés az, ami a tested felületével találkozva adja a zakó kényelmi garanciáját. Persze ez a nyári, és tavaszi zakók esetében minimálisra csökkentett, hogy ne kapj gutaütést. Legjobb zakók esetében a hónalj részen találkató bélés el is különül anyagában a belső fali résztől. Lehet a bélés mintás, hogy csavart vigyen a megjelenésedbe.

  4, A váll és a "rever". Neuralgikus része a zakónknak a váll rész kialakítása. Csapot váll, vagy kiemelt válltömésű. A lezserebb megoldás a csapott vállú zakó, ezek inkább azok, amelyek olyan alkatú férfiaknak jó, akiknek eleve, széles válla van. A túlzott válltömés neki már inkább ront, mint javít a megjelenésen. A zakó esetében, ha csapott, ha kitömött a váll rész, fontos megnézni az eldolgozottságot. Az igénytelenebb gyártók itt hibáznak a legtöbbet, és lesznek a Notre Dame-i toronyőr hasonmásai a zakó viselői.   A rever, vagyis a gallér rész szintén problémás részlet. A mai kor divatja szerint ez, egyre vékonyodik, nem menő a széles rever. Viszont a hiba lehetőség itt is pontosan látható, ha az zakó gyártója elnagyolta a dolgát. A gomblyukazás minősége, és szép eldolgozása a rever felső részén szintén fontos elem. Vagy a rever szélvarrása, illetve a felső rész belső hajtókájának anyaggal való kibélelése. Ha ez hiányzik, veszt a zakó a tartásából.

  5, A gomblyukak. Az egyik legszembetűnőbb hiba az eldolgozatlan gomblyukak sokasága. Kilóg a cérna, nem stimmel a szín, feslő anyagok. Ilyen látvány esetén fogd menekülőre. A zakó ujjának végén található gombsor igénytelen kidolgozása árulkodik a silány minőségről. A prémium minőségű zakók esetén ez nem lehet csúnya. Fontos apró részlet, de ronthatja az összképet, ha elnagyolt és igénytelen munka látszik rajta. A zakó esetében a zakó ujj gombsorsa egyfajta díszítő elem. A gombok fényessége, anyaga, és a felvarrásához használt cérna miatt. Figyelj erre is oda, amikor a zakód kiválasztod.

  6, A zakó szabása. A végére hagytam a nyalánkságot. Itt a szabás, „elszabás” lehet, legyen az slim fit, vagy regular. A konfekció méretbe zárt világában, az egységesített embertípusokra gondoltak, melyek válla, dereka és ujjának hossza azonos. Persze, hogy nem! Viszont ha már ez van, és ezzel kell kezdenünk valamit, legalább legyen olyan a mihez, ha hozzá kell nyúlnia a szabónak, ne azzal kezdje: "Uram, hol vette ezt a borzalmat?" A jól szabott konfekció zakó majdnem passzol, csak némi igazítást igényel. Ez legtöbb esetben az ujj, és néha a derék részt érinti. Ha többet kellene hozzányúlni, az már régen rossz. A jól szabott konfekció tart méretben olyan darabokat, melyek igazidnak a különféle magasságú, illetve mélységű férfiakhoz. ( Speciel én is mély vagyok, és mégis találok megfelelő méretet… ) a mérttáblázatuk nem csak egy sorban létezik.

  Remélem sokban járulhattam hozzá, hogy a ne legyél "megzakózva", és e legjobb minőséget válaszd, ha már konfekcióból elégítetd ki igényed. Inspirálódni ott az instagram, facebook és tumblr oldalam, de követheted videó blogomat is a YouTube csatornán.

Barátsággal: Tibor

   Az ingekről tényleg nagyon röviden és lényegre “tömören”, ahogy azt megszoktátok tőlem. (Bár már nem emlékszem magáztalak - e titeket, vagy tegeztem - e, önöket…) Első tézis, az ing nem póló!  

  Hiába is csábít, hogy a kényelmével elkápráztassa a nézőket, az ing az ing, a póló pedig póló. Második tézis, az ing nem csak a hideg, vagy a meleg ellne viselt vászon darab! Az ing a férfiember egyik legfontosabb ruhadarabja. 

   Az ing az, amit nyakkendővel, vagy a nélkül, zakóval és/vagy „zakótlan” hordhatunk. Az ujja pedig hosszú! Nem teszek kompromisszumot 40 fokban, sem, sehogy! Az ing amit, tárgyaláshoz, irodában, utcára, munkában, öltönyhöz főleg, csakis hosszú ujjal készülhet. A nyár, és a meleg tavasz csakis ott engedi meg a lazaságot, ahol annak helye és ideje van: vízpart, strand, stb. 

  További tézisem. Vegyél alá valamit, vagy sem? Nos, ebben nem lennék ennyire szigorú. Sokan hordanak az ing alatt pamut atlétát. Szerénységem ezt már páncélnak tartja, de praktikus oka is lehet a viseletének. Tehát szabadon vállalt gyakorlat lehet ez is.

   A tézisek sorában a gallér a következő. Itt számomra nincs szabály, de elegancia szempontból lehet, egy döntésképtelenség mihez mi kell, helyzete. Cápa, vagy sima. Két gombos magasított, legombolt. Sorolhatnánk. Itt a szabály az, hogy a fej formája melyik gallért részesíti előnyben. Mert nem mindegy, hogy a gömbölyű még kerekebb lesz, vagy a hosszúkás, elnyúlt. Mármint az arcunk, persze nem az ing ára miatt. Alap, hogy rossz szokásaink egyike, a legombolt inghez vett nyakkendő. Én azt vallom, a legombolt gallérú ing, inkább casual, tehát nem vegyél hozzá fel nyakkendőt.   Extra, hogy manapság a legombolt gallér dupla, és ehhez is hordanak nyakkendőt, nem elég, hogy duplán csúf ez az ing, de még rontunk a helyzeten.

  A tézis antitézise. Szintézis. Szín/tézis. Az ing színe lehet sima, egyszínű, ez főleg akkor hasznos, ha a nyakkendő dominál, és a hozzá a zakóban hordott díszzsepi. Ellenben, ha mintás az ing, és itt főleg a rácsok, kockák (politikamentesen) jönnek képbe, soha nem lehet a nyakkendő zavaróan mintázott. Túlzások elkerülése érdekében. Bár itt is mint minden esetben a divat, mondja meg, hogy ki vagy. Vagy épp ki nem!

   Az ing „mandzsettássága”, vagy mandzsetta nélkülisége fontos kérdés lehet. A mandzsetta az ing igazán elegáns, és fontos kiegészítője lehet. Viszont nem kötelező, csak abban az esetben, ha a helyzet, és a hely megkívánja azt. Variációk széles skáláján mozoghatunk. Itt viszont valóban fontos, hogy a zakó ujjának hossza be legyen rendesen lőve, hogy a mandzsetta érvényt szerezzen. Vagyis látszódjék az, ami az ingből épp, hogy látszódni kell, a mandzsettagomb. 

   A tézisek tézise. Az ing formája, szabása és a testen felvett íve. Talán a legfontosabb, hogy az ing nem lóghat, nem lehet több számmal nagyobb, és nem lehet kisebb sem. Itt már igazán nem panaszkodhatunk, mert mára elmúltak azok az idők, amikor azt kérdezték, hogy az úrnak valami baja van, hogy ilyen furcsán mozog, és a válasz az volt rá, - Nem, nem csak a „Macsonyaalsó Konfekció Ruhagyár” termékét viseli. A konfekciós, és nem szabóságban készült ingeknél is ügyelnek a hossz és a nyakméret mellett az ujjhosszra is.

  A modern ingfelfogás egyre jobban ügyel arra, hogy az ing sokszori hordás miatt is megmaradjon formájában és színében. Másik és ez is felfogás kérdése, főleg a feminista mozgalmak miatt a vasalhatóság. Mert ki szeret vasalni, persze ha nem tisztítóba hordja a ruháit. A kompromisszum itt is a vasalás minimalizálása felé halad. Bár néha számomra a “non iron” esetében azt az érzetet kelti, hogy az illető csak az ing látható részén futtatta meg a forró nehéz fémet.  

  A tézisek sora még bővíthető, de számomra ezek voltak a legfontosabbak mára. Szabad választás joga, hogy a gallér milyen, a színek skálájában melyik a legjobb számunkra, a mandzsettást, vagy a sima gombost vállaljuk be, a formája slim fit, vagy kevésbé karcsúsított, szabót kérünk meg a méretre gyártás során, mert Krőzus unokái vagyunk. A vasalhatóság fontos pont a családi béke megőrzése végett, vagy annyira kreatívak vagyunk, hogy mi simítjuk el a ráncokat. Az ingben a lényeg, hogy ne hanyag, slampos választás kényszerűsége látszódjék rajta. Mert a cipő után, ezt nézi meg rajtunk a teremtés “szebbik” produktuma. Ugye nem voltam szexista?

  És nem akarunk nemes halált halni, természetesen, és főleg erőszak által? Mint általában itt is érvényes a mondás, hogy nem a győzelem a fontos, hanem a részvétel.   Tudod: YouTube, instagram, facebook és persze a tumblr is. 

Barátsággal : Tibor 

   Vannak napok, amikor az ember átmegy „negatívba”, és még a méz is keserű, de aztán arra gondol, van nekem erre időm. Mert ha több napod veszi el a búskomorság, és levertség minek az egész.  Tagadod vagy sem, ugye tavaszodik, meg a leányok is egyre szebbek, és lengébb a textil, tehát van minek örülni. Mindezt annak a jegyében is, hogy minap megszaladt a klaviatúra és áradt belőlem a rossz, bizonyára többet néztem a kelleténél a „House of cards” sorozatot, és nem a ruhákra koncentráltam benne, holott öltöny van ott dögivel. Akkor viszont lépjünk is, mert ígértem, hogy lesz egy üzlet, "bevásárló" lista, amiben talán te sem csalódhattál, csalódhatsz. Tudom kedves vidéki, - és itt ne vegye senki sértésnek a jelzőt – mert én is az voltam, vagyok és leszek, de ezek az üzletek Budapesten találhatóak nagyobb számmal, emiatt megint elmondható, hogy vízfejű ország vagyunk. A lényeg, hogy a sem a sorrend, sem semmi más nem jelzi majd itt a felsorolásban, hogy ez, vagy az lenne a jobb. Ez egy teljesen magam, és benyomásaim által rendbe szedett lista, ahol azon ruházati üzletek szerepelnek, amelyeket én is kedvelek, és peresze hordom is a termékeiket. Lásd a képen! 

  Dobpergés helye itt lenne, de azt leírni nehéz, tehát csapjunk a lovak közé, és jöjjön a „best buy” lista. Az üzletek és boltok neve egyben link is, tehát a pontos címeket a rájuk kattintás után megtalálod. (Szolg.Közl.)

  Loft Outlet: Egy hely, ami ugyan egy raktár épület középső traktusában van, és számomra szinte egyfajta bronxi hangulatot ad, hogy a vasajtó csengőjének megnyomása után, iszonyatos berregés fogad. Már várod, hogy egy marcona úr, kérdezze meg, - a „Soprano családból, hogy van tagságija? „- amikor nyílik az ajtó. Mindezek után viszont jön a kellemes meglepetés, az olasz fazonok mániákusai számára, hogy „little Italy” itt van. Öltönyök, zakók, nadrágok, ingek és cipők, na persze a kiegészítők sem hiányoznak. Része hajló vagyok, de Kun Gergely (Geri) az, aki engem igazából erre a pályára sodort, Ő ugyanis az egyik tulajdonos. Ellenben lehet, ennek már kevésbé örül, de egy elvitathatatlan, hogy üzlete „kis magyar” divatkövetők kötelező helye. Ár érték arány rendben van, minőség a konfekciós olasz holmik között az egyik legjobb. Ajánlott hely, viszont egy biztos, nem elegendő a „lapos buksza”.

Cross & Fileld: Kedves, tradicionális családi üzlet a Pozsonyi úton. Nyugis, amolyan békebeli igazi polgári szabóságból lett, igényes konfekciót áruló minőségi üzlet. Legelső komoly tapasztalatom ott ért, hogy a mesterséget mennyire lehet szeretni, és tisztelni. Közben az összes kritériumnak megfelelő igényesség megtalálható itt. A termékskála tényleg a maximumon van, nem lehet gond, ha kiegészítő kell, vagy egy komplett ceremónia szett. Érdemes betérni, mert érzéssel közelednek a leendő vásárló felé, tudni fogod, hogy nem leszel elégedetlen, amikor távoztál. Ellenben itt, is mint minden hasonló magasabb színvonalon dolgozó üzletben, se számítsa arra, hogy a pénztárcád kímélnék.

   Férfi Ruhaszalon: Deák tér és az Adrássy út arany háromszögében, a Révay közben egy kis üzlet, ami igazából a ceremónia szettek kiemelkedő választékét kínálja a leendő vőlegények, karmesterek, vagy bálozók részére. Viszont ebben az egyik talán legjobb Budapesten, de sértés ne essék ez is amolyan szubjektum részemről. A ceremónia mellett, van persze jobb minőségű konfekció, ami inkább az üzletemberekre fókuszál. Öltönyök és zakók, na persze ingek is.  A márkáiról előző évadban sokat írtam, ha teheted, nézd meg a régebbi posztokat. A „bejelentkezéses” alapon működő üzletben, tényleg te lehetsz az akivel egyedileg foglakoznak. Nem szabad kihagyni, ezt a boltot sem. Árak tekintetében nagyjából azonos azzal, amit képvisel, de ez ne ijesszen meg senkit.

  Dress Me and You: Méretes szabóság, ahol nem szálltak el még az árka. Amikor olyan dolgot keresek, amit szinte sehol nem lehetett kapni, ide szoktam jönni, mert az biztos, hogy van. Ha meg még sincs, holnapra lesz. Elmondhatom, hogy kezdeti lépéseim szintén segítette az üzlet, és mára már rutinná vált „tapogatós” vásárlásaim őtőlük tanultam el. Ha a konfekció és a régebbi megunt ruhadarab igazításra vár, őket szívesen ajánlom. Aztán ha már ott vagy úgysem állod meg, hogy ne vegyél magadnak valami kiegészítőt. Ár és az érték itt is a gondos odafigyeléssel társulva, számomra megfelelően eltalálva.

  Vathy’s Corner: A felsőkategóriás konfekciók helye. Itt valóban igaz az, hogy nem egyszerű megoldásokat keresők lesznek azok, akik betérnek. Te se tedd, ha nem vagy felkészülve arra, hogy a minőségért valóban fizetni kell, és nem keveset. Két üzletük, évek óta a megszokott, és magas színvonalat képviseli, válogatott márkáit. Az olasz prémium brandek helye ez, de persze egy „alacsonyabb” árfekvésű casual szerelmese is megtalálhatja a számára kielégítő szetteket. Ár, érték itt a legmagasabb az eddig felsorolt üzletekhez képest, de mit is várhatnál ott, ahol „ezek” a prémium márkák képviseltetik magukat. Azon követőim számára ajánlom, akik nem tűrnek kompromisszumot.

   Digel Store Budapest: Gondolom, aki rendszeresen követi tevékenységem, nem lepődik, meg miért ajánlom ezt az üzletet. Számomra a német precizitás és hidegség, ellentétje ez a márka. Nemhiába, lett az elmúlt években olasz tervező gárda szerződtetve. Sokkal többet nem írnék róluk, mert számos bejegyzésben felmagasztaltam őket, viszont az itt is megjegyzendő, hogy egyre jobb és jobb minőségi anyaggal dolgoznak, viszont az árakat nem emelték annyira, magasra, hogy azt egy átlag férfi ne tudná elviselni. Erősek az üzleti modellek területén, de a casual sem megvetendő, sőt mi több egyre jobb és jobb. Erősen ajánlott üzlet, Budapest belvárosában.

  4_sakndivavia: Eddig ez a legérdekesebb a listán, mert tipikus „pláza ásza” kategória. A plázák egyik nagy előnye, hogy egyszerre tudsz le mindent, amit szeretnél, két „hambi-bambi” között egy szandi, vagy egy zakó. Mint előző „negatív posztomban” írtam, pontosan itt kaphatod az igazi nagy zakót is! Viszont itt pont nem, mert jó a termék, a minőség és nem a megszokott undorral fogadnak az hozzá nem értő eladók. Már nyert ügy! Viszont ami ellenben mégis fast fashion termék, lehet jó is és a casual kedvelőinek még jobb. Fiatalos és lendületes. Imádom őket, és ez kevés helyről mondható el, ha egyáltalán bemegyek a nagy tömegeket vonzó színes szélesvásznú helyekre. Ár érték magasabb, mint a Zara, vagy a H&M, de cserébe jobb is. Extrán ajánlott!

   Schiffer Upper Class Club: Amolyan kis pláza, de mégis egyfajta eleganciával rendelkező helyen van a "klub". A hegyvidék kedves bevásárlóközpontjában, Schiffer Miklós stílus szakértő/ szakember / mágus / guru / író kollekciója várja azokat, akik a minőségi made to measure öltönyökre és zakókra vágyakoznak. Mellette az egyik legigényesebb ingeket árusító üzlet az Emanuel Berg szimbiózisban él vele. Miklós gondos keze és ízlése hívogató és csábító, mégsem érzem magam feszültnek, ha bemegyek hozzájuk. Otthonos és semmi pikért sznobság, ami nem vág orrba. (Pedig hány ilyen hely van…) Aki persze „stílust árul”, az bizony megkéri az árát, de valljuk be, amit itt veszel, megér minden pénzt! Szeretem, és önző mód ajánlom is.

   Lassan elérkeztem a végéhez! Szólhattam volna a kis olasz boltocskáról a Ráday utcában, vagy a Ducioról a Podmaniczkyban, vagy a szabóság az Opera mögött, mert van pár kincs még, de „blogidő” hiányában nem tudok mindenre kitérni.  Itt viszont vegyünk egy nagy levegőt és jelzem, tényleg nagy levegőt vegyen mindenki! ( Remélem megvolt ... ? ) 

  Ajánlatom végén valóban két „az eddigiektől” eltérő vegyes üzletet mutatok, mely saját márkát kínál a „megfizethető” kategóriában. Jelzem ez lesz a legnagyobb vita alapja, de megéri.

  Charles Vögele: Az itt található termékek sem felső kategóriát, sem anyagminőséget tekintve meg sem közelítik az eddig felsorolt üzleteket. Ellenben azok számára, akik mégis elegáns, de nem túl drága fast fashion termékeket keresnek, és elvárják, hogy udvarias és jó kiszolgálást kapjanak, nekik érdemes betérniük ide. A farmer, és casual kollekció szerintem rendben van, az öltönyök területén sajnos vannak problémák, de évről évre jobb lesz ez is. Ingek esetében, reális áron kapsz nem egyedi, de még anyagában jó minőséget. Tudom, nehéz lehet most azt mondani, hogy a fentiekhez képest ez lenne a legjobb megoldás, de még mindig jobb, mint bármi más, a hasonló nagy ruházati boltok esete. Ár érték változó, de ha odafigyelve válogatsz, lehet egészen jó dolgokat is kifogni!

   Springfield: Színtiszta casual. Régebben volt öltöny kollekciója is, de arra a területre bejött a H&M és a Zara így megmaradt a Springfield a „street fashionnél”. Abban viszont számomra verhetetlen, pedig a márka is tipikus bangladesi „kizsákmányoló”. A fiatal felnőttek, és a fiatal férfiak számára én teljes szívemből tudom ajánlani. A méretezése pedig kifejezetten rendben van, mivel számomra sem volt nehéz olyan darabot találni, ami nem lett volna jó, ha már a színe megtetszett. Az ingek esetében vagyok egy kicsit zavarban, mert ott az árazást túlzónak érzem, de amúgy az ár érték pont megfelelő. Bátran ajánlom.

  Zárva soraim, a felsorolt üzletek, és boltok egyre magasabb színvonalon gondolják az urak, férfiak, kiszolgálást, és ez jó. A választék miatt sem lehetek szomorú, és ami a lényeg, ember számba vesznek, még ott is ahol tudom, hogy maximum egy cipőfűzőt (se) tudnék venni. A megoldás kulcsa, az edukáción van, mert tanít, és stílusra szoktat az a hely, ahol a személyzet, nem tolakodón, de jelen van vásárlásaid során. Oda szívesen mész vissza, és nem mondod azt, hogy azért tértél be, mert jobb híján ez volt a közelben. A polcok rendezettek, a gondolák között remekül elférsz, és szellős a berendezés, vagy nyugalmat áraszt.  Remélem, most többen lesznek, akik azzal a "hálás" örömmel olvasták végig soraim, hogy nem a szapulás, a negatív megszokott magyaros mentalitás diktálta a mondatokat. Hidd el, én sem szeretem, ha oktatni kellene az eladókat, vagy nevelni az üzletek tulajdonosait, hogy merre az arra, még nálunk is, ahol a vásárlóerő sem áll a magaslatokon.

Barátsággal : Tibor 

   Térjünk rá egy bizonyos gátló tényezőre, ami gyakorta előbújik, mint a tavaszi csiga a házából, félősen, de mégis dölyfös magabiztossággal, hogy az a férfi, aki egy bizonyos koron túl van, nem a megfelelő outfitben jelenik meg az teljességgel elfogadhatatlan. Persze ezt a tézist, mint bármit, ami a divattal kapcsolatos, általában olyanok hangoztatják, akik vagy soha az életben nem öltözködtek, vagy épp azok, akik igen, és ebből élnek, (meg) mint stílus guruk. ( Én egyik csoporthoz sem tartozom, mert azt vallom, amit Woody Allen, „Sohasem lennék egy olyan klubnak a tagja, amelyik elfogadna engem tagjának.”)

  Tudom nehéz "belőni" azt, hogy egy férfi mikor éri el azt a kort, amikor már a divat sodrásával való szoros haladás, már „ciki”. Mert ez alkat és habitus kérdései is. Ellenben inkább tarozom azon stílust terjesztő bloggerek közé, akik azt vallják, hogy amíg valami nem túlzás és „vizuális környezetszennyezés”, tegye bátran, mert nem az a fontos mások, mint mondnak, hanem az, hogy te miben érzed jól magad. Itt is tehetnék egy laza szembesítést magammal, mert a „jól érzed magad” kifejezést gyakran negatív értelemben használtam. Ellenben itt nem arra értem, hogy az „átlag férfi”, aki már elengedte a divat gyeplőjét, és a ló elszaladt mellette, megelégszik a puszta kényelmet biztosító „slampossággal”. Valljuk be, ez azért inkább jellemző még, mint a gondos odafigyelés, sajnos!

  Blogom, és egyéb közösségi felületeimen keresztül, egyfajta irányt szerettem volna mutatni, nem csak átvett képekkel, de legtöbb esetben (és ez az utóbbi időben gyakran van így) magamon bemutatva, hogy ne legyen skrupulusa senkinek, mert itt van ez a nem túl fotogén lény, aki próbálja átadni azt, amit „összeszedett”. Nem szifilisz ez, mert szabadulni könnyebb tőle, és ráadásul nem is fáj. Gondoltam, hogy talán a saját példa ragadósabb, mint az, amit egy-egy katalógus fotó mutat, a valóságban nem gyakori embertípusokon. Már csak remélem, hogy kortársaim és egykori kollégáim nem röhögnek hangosan, hogy „na, nézd a majom már megint pozőrködik”.

  Ami a lényeget illeti, a mai bejegyzés esetén az, hogy egy hete olvastam hosszas elemzést, egy stílussal és divattal foglakozó oldalon, hogy a férfiak legtöbbje, nem igazán tudja eldönteni mi az amiben, megjelenhet a korához illően. Persze az írás több oldalon elemzi a casual, a business és egyéb megjelenés összességét, de a vége az volt, hogy egyes „tévhitek szerint” amit a mai „korszellem” és egyes „blogok” terjesztenek, azért nem tudnak a magyar hímneműek öltözködni, mert ezek a téveszmék félre vezetik őket. Vagyis megint ott van a „túlbuzgó entellektüel”, aki meg akarja magyarázni, hogy a divat valami olyan magasztos és földtől háromezer méter magasan lévő hegycsúcs, amihez csakis azok juthatnak fel akik legalábbis elvégeztek száz kurzust ahol megmagyarázták nekik a nulla együtthatóját. Mindezt nem kevés pénz ellenében! Bosszantó, ugyanis szerintem, ha valami nem jön magától és nem érez rá valaki kisebb segítséggel, akkor tanulhatja azt egyetemi fokon akár, akkor sem fog menni. Ezért inkább feladja. Drága olvasóm, te itt még ne add fel, a remény hal meg utoljára. Illetve a „reményhal” kiment a divatból, és a sza@ok "rája" jött helyette.

  A divat persze vihet bennünket félre, és egészen borzalmas dolgokat is művelhet, de azt csak azok követhetik el, akik vakon mennek utána. Én azt vallom, és vissza a címhez, az életkor és az öltözködési stílus változhat, nem kell ezer évvel ezelőtt leírt rizsporos könyvekből, és azok tanait oktató felkent papoktól elsajátítani. Mert a józanész és a tükör nagyobb segítség lehet, mint bárki más. Azok dolgok, hogy mi az, amit illik és nem illik már felvennünk, és mikor, hol nagyon sok helyen megtalálható, akár még meg is tanulható. Viszont az, hogy ezt miként építjük, be saját stílustárunkba, már rajtunk múlik. Vallom, hogy te is tudod, és nem leszel bolond, hogy másként tegyél! Nem vagyok szigorú, de ellenben következetes, és blogom, facebook és isntagram oldalam ebben segíthet. Képekkel, inspirációkkal. Aztán azokkal a normál kereteken belül folyó, komment diskurzussal, ami ezek alatt képződik. Legyen az a cipő és a zokni, magasztos kérdése, vagy a nadrág hossz, zakószűkítés, miegyéb. Minden férfi, aki egyszer olvasott, vagy látott tőlem valamit remélhetőleg beépítette magába, vagy ha nem akkor sem ment el mellette szótlan, ha nem is nekem, de másnak megemlítve.

via GIPHY

 Utolsó sor szintén legyen Allentől: „Nálunk otthon én vagyok a főnök, a feleségem csak a döntéshozó.” ( Valahogy így Uraim, nemdebár? )

Barátsággal: Tibor

  Amikor első blogbejegyzésem született a 4_skandinavia üzletéről, még javában azon gondolkodtunk, hogy lesz az idén tavasz, vagy érdeklődés hiányában az is elmard. Ők azért bízva a természet örökös körfogásában, elkezdték feltölteni a boltokat a Selected Homme Dán márka tavaszi és nyári kollekciójával. Ott jártam alkalmával érkeztek első hullámban a Dán tavasz férfi szettjei, és már akkor tudtam vissza kell mennem, amikor már szárba szökken minden, és a rügyek bomlani kezdenek. Mert a jelek azt mutatták a Dánok sem restek, ha a megújulásról van szó.

  Megérkezve az Aréna Plázában található üzletükbe, rögvest körbe rohantam és levideóztam mi van az bejárattól, bejáratig. Körben. Mert van, minden mi az érzékszerveket bomlasztja. Gyönyörű felhozatal, ami a casual, és a street fashion kedvelői számára „tobzódást” jelenthet. Mellette viszont az üzleties megjelenésre is gondolva, ott vannak a gondolákon az öltönyök is. Fiatalos slim fit világa.

  Szegény Kosztolányi Dezső nem biztos, hogy a színes tintáiról, amit a „kislánynak” ajánlott, akit szeret, ez jutott eszébe. Viszont nekem meg a színes zoknik világa, amit nem álmodtam, de hordom is lelkesen.  Mivel állandó támadásban részesül a zokni nélküli, illetve a titok zoknival hordott cipő, most akkor legyen a harc központi eleme színes tavaszi zokni, amit meg kell, és meg lehet szokni.

  Tudom, hogy nem minden helyzetre megoldás, de amikor a lazább casual szett már kék és ezek árnyalataitól unalmassá válnak, vegyük elő szép mintás és színes zoknikat. Egy apró érdekesség, hogy nemrég a „nagy víz” túlpartjáról keresett meg egy cég, aki konzerves dobozban árulja, az illatosított feltűnő mintás lábravalóit. Milyen jó, hogy nem szagosítottat írtam…

  Most akkor fussuk meg, hogy plasztikus legyek a kört, ami a lábra való, és higgyétek, el nem viccelek. A képek önmagukért beszélnek.

Minden cipőhöz, más és más. 

Nem rossz a felhozatal, csak legyen "bátor" aki hordja!

 Minden helyzetre? 

Mert a támadás, miden esetben a zokni nélküli cipősöket éri. 

Pedig van ott zonki. 

 Egy apróság a sok kép végére, azért ezeket, ha nagyon nem akartok feltűnni, komolyabb helyre és üzleti megbeszélésre, közbotrány okozás elkerülése végett kerüljétek.​

 A zoknikról és minden másról a facebook, instagram, tumblr és web oldalamon, és persze az újabb videóért a YouTube felületemen keressetek!

Barátsággal: Tibor 

  Tudom, utálod, tudom nem igazán a szíved csücske, de hidd el, nem baj ha van egy vagy két vagy sok nyakkendőd.

  Mutatom az idén tavasszal mi lesz a sláger, és miért jó, ha színesben nyomod. Minden, ami a csokorról, és a meg szokott nyakbavalóról tudnod kellene.

  Minden szettet fel tud dobni, egy jó nyakkendő, még ha az nyűgös dolognak látszik, de ha egyszer megszeretetd, nem tudsz tőle szabadulni. Nem csak formális viselet kötelező darabja ez, és nem leszel főúr a sarki étteremből, ha propeller van a nyakadban. Néhány képes példa és máris máshogy látod a világot a ezzel a haszontalan kiegészítővel.

  Feledd el a ballagások, az esküvők, a nagyi szülinapján és a temetéseken viselt kötelező darabokat, és vedd úgy, hogy ez a világ legtermészetesebb dolga, ha férfi vagy.

                  Mert a propeller sem ment ki a divatból! 

  Nem biztos az, hogy a kötöttség szabja meg, mit viselj a nyakkendőd mellé, mert a szabályok régen a sutba lettek dobva. A nyakkendő lehet ugyan abból az anyagból, mint a „díszzsepi” amit a zakód felső zsebébe gyűrtél.

                             Viszont jobban mutat ha eltérő! 

A formális ( business ) outfit, unalama. 

Amikor formát bontottunk. 

​A készlet ami rendben van a gardróbban. Fontos, hogy ne csomózva, "majd jó lesz megint" módján rakd el. A nyakkendő is igényli, hogy foglalkozzanak vele. 

  Mára ennyit, és tudod: facebook, istagram, YouTube, tumblr! 

Barátsággal: Tibor 

  A regény és aztán a film nagy sikert aratott, aminek a címe az volt, „A százéves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt”.  A száz éves ember valóban kimászott, és utána számtalan őrült dolog történt vele, illetve megtudtuk, hogy köze volt a világtörténelem alakításához. Vicces, de ma arra gondoltam mi lenne, ha férfi, aki kimászik, de nem az ablakon, hanem a ruhásszekrényből negyven lenne, vagy afelett kicsit, és részt venne élete kalandjában.

Nem kell feltalálnia az atombombát, és történelmi személyekkel sem kellene jó viszonyba keverednie, csupán az lenne a dolga, hogy felöltözik, és jól érzi magát.

Vagyis a mai téma nem lesz más, mint a negyven feletti férfiak se hagyják el magukat öltözködés területén, avagy másszanak ki a hétköznapi átlagosság, és általánosság világából.

 (Kép: isntagram)

Nem a kapuzárási pániktól menekülő, és tini lányokat molesztáló szatírokra gondolok, és nem szeretnék meglett családapákat romlásba dönteni, csupán az kérem, nézzenek meg néhány „képes” példát arra, hogy a kényelmes agyonmosott farmer, és „kedvenc” ing mellett negyven felett sem áll meg az élet.

(Kép: instagram)

  Mindenki abban érzi jól magát, ami legkényelmesebb, ez aztán az évek múlásával egyre jobban igazzá válik, és a kényelem teljesen eluralja a testet, lelket. Valljuk be, tele van már ebben a korban az embernek a cipője azzal, hogy még mindig valaminek, vagy valakinek meg kelljen felelni. Mert amikor még jobban tomboltak a hormonok, és persze a cél érdekében hetente jártunk fodrászhoz, - meg volt is még miért, mert volt haj, és nem csak magas homlok – illetve azt lestük, hogy a kiszemelt szívünk hölgyének a legjobb ábrázatunkat mutassuk, fontos volt az, hogy mit veszünk fel. ( Volt, akinek akkor sem, de most ezt hagyjuk…)

Aztán belekényelmesedtünk a „megvanba” ami már azt jelentette, akkor meg minek törjem magam. Jó lesz ez így már a „koporsóig”. Cipő, öltöny megvan, a többit meg elrendezik a gyerekek, ha arra kerül a sor.

(Kép: instagram) 

  Aztán valami megváltozik, a munkahelyünkön ifjú titánok jelennek meg, és nyomják el a „szaki” bevált tudását, mi meg azt nézzük lemaradtunk, vagy csupán kényelmesebbek lettünk. Ebben a helyzetben ér aztán egy durva hétfő reggelen, amikor a forró kávé sem segít, hogy a tükörbe nézve, már nem azt látjuk, mint húsz évvel ezelőtt, holott belül még úgy érezzük. Na, itt a pont, amikor ki kell mászni a komfortos gardróbunkból, és ránk fér egy kis „rebarnding”.   Jelzem, nem kell, hogy az a bizonyos „ló” elszaladjon velünk, és teljesen kifordulva önmagunkból, hogy egy idézetet hozzak ide ismét – „az öregecskedő feleségeket lecseréljük” – bármekkora igény lenne rá. Csupán arra gondoltam, hogy a megunt, agyon hordott, egysíkú és avítt ruhatárunkat cseréjük le pár jobb és hozzánk illő szettre. A színek legyenek megint jelen ott ahol eltűntek az „apa ez jó lesz neked” szó hallatán. Illetve kezdhetjük azzal is, hogy megnézzük a felszedett évek és kilók után, ha még a mennyiség nem ment teljesen a minőség rovására, mit lehetne ebből többet és jobbat kihozni.

 (Kép:instagram)

  Negyven felett nem áll meg az idő, csak múlik piszkosul. Azt meg úgysem tudjuk megállítani, de tenni róla, hogy a múlás ne elmúlás legyen, igen. Egyszóval drága negyvenes társaim, outfit igazításra fel, és ne rettenjünk meg, ha most nem épp a nejünk lesz az, akitől a legjobb tanácsot kaphatjuk, hanem az épp serdülőkorban lévő lányunk ossza meg tudását, és szépérzékét. Ne mondjuk ki azt, hogy nekünk már úgyis mindegy, és bánatunkat egy pacalba fojtva emésszük el testünk, nagyon sok sörrel lefedve azt. Mint az írás elején, a száz éves ember is kimászott az ablakon és csuda dolgokat élt meg, mi meg még a fele sem vagyunk, tehát irány az „ablak”.

 (Kép: isntagram)

  A kifogások sokasága pedig legyen most a sutba dobva, mert nem igaz, hogy nagyon sok pénzbe kerül a mackónaci elhagyása, és nem igaz az sem, hogy a nagyobb testre nem lehetne jobb darabokat szerezni. Nem bizony! Kis akarat kell, és a tükör, ami aztán egészen mást fog mutatni azon a hülye hétfő reggelen, és a kávé is forróbb lesz.

(Kép: inastagram)

  Ha tetszett, amit itt olvastál, láttál, kövess a facebook, instagram, tumblrl oldalaimon. A YouTube is a te csatornád, stílustanácsadás pedig itt, iratkozz fel!

Barátsággal: Tibor 

Amikor a kinőtt zakók, és öltönyök rémképe jelenik, meg előttünk arra gondolunk, hova megy a világ merre tart a divat. Aztán egy – két év és megszokott lesz minden, sőt keresik vadul, hogy hol lehet megvenni azt, amit egy éve még lefitymálva néztek. Szakmámból adódóan mivel a divat egyfajta szórakozásból lett munkám része, a média világában megszoktam, hogy mi magyarok egy évet csúszni szoktunk majdnem mindenben. A zene, amit már agyon játszanak az európai rádiók, nálunk egy év után érik be igazán.  A közösségi média használatában is egyfajta késedelemmel vagyunk jelen, de sikeresek azok a tv műsorok is, amit már a „romlott” nyugaton lerágott csontként a „B” szériás tévétársaságok nyomnak, mi nagy kandi szemünkkel csodálkozunk rá. Nem gond, ez, mert ami beérik, annak be kell érnie. A jó pálinka sem attól lesz igazi, ha rögvest a „rézelejét” isszuk meg. A divatban sem kapkodjuk el, a dolgokat, sőt van, amikor megrekedünk holmi bevett szokások mentén és az istenért nem adjuk fel, hogy a „szandinkat” lecseréljük nyáron, vagy a cipőt csak titok zoknival vegyük fel, de adj isten nélküle.

Most dobok egy követ az álló vízben és majd meglátjuk, hogy a kommentek tömege mennyire megy el a - : „Te nem vagy normális!” - vagy rosszabb esetben, -„ Hülye b@zi, megint mit akar!” - irányba, amikor ezeket a modelleket osztom meg. Holott tudom, hogy két évvel, ezelőtt amikor az első „pufi dzseki” a zakó alatt című kompozíció került ki a blogra, szintén jött a hőbörgés. Most meg nem tudok úgy végigmenni az utcán, hogy ne ez jöjjön szembe velem. Vagy éppen a "slim fit" világ beköszöntő képei jöttek, máris a kontra az volt, hogy ez meg mi már megint, miért nem lehet bővebb az a zakó, vagy ing. Nem telik el pár év, és a férfiak nagy része szinte csak ebben tudja elképzelni a pizsamájának szabását is. Szóval a divat már csak ilyen. Jönnek, mennek a trendek, aztán vagy elkapja a tömeg, vagy csak egyfajta „idegbaj” lesz, ami gyógyulása után nyomtalan tűnik el. Persze itt nem kell rögvest a legújabb világmárkák kifutóján megjelenő őrült ötletekre gondolni, mert azt szerintem ők sem veszik véresen komolyan, inkább polgárok pukkasztására adnak okot, vagy épp fricska lesz. Egyszóval a fiatalság, mint bohóság jelen van a divat terén, és én azt gondolom még mindig jobb ez, amit most blogomban megosztok, mint az igénytelenség, vagy a szoknyás féri ideál modellje. ( Itt nem a Skótokat szeretném megsérteni. )

Lássuk, hát mit gondol a Digel a tavasz és a nyár outfitjéről ami a "move" brand név alatt fut.  

Vagy éppen ez? 

Furcsa lehet, de szerintem nem az. 

A képek alapján néha nekem is az a kényszerképzetem van, hogy nehezen tudnám elképzelni magam egy – egy darabban, de hála nem is nekem (koromból adódóan) találta ki a Digel stílus kreátora. Inkább azokra gondolt, akik szeretnének igényesen, de közben mégis a bevett trendektől eltérően elegánsak, lenni. Bizony én most majd a kommentek után azt fogom sajnálni, hogy két év múlva már nem lesznek kaphatók ezek a darabok, amikor azok, akik most vadul nyomták a „bullshit” gombot keresni fogják őket.

Ha teszett a poszt, kövess a facebook oldalaon, vagy kedveld az instagram felületem, és a tumblr mikroblogom. Stílus tanácsadásra pedig a tiborstiluslapja.hu oldalon iratkozhatsz fel. 

Barátsággal: Tibor