Vicces ez az instant világ, mert a selfi mánia és Snapchat korában divattal foglalkozó blogger, még ha "korosodó majom" is, kell, hogy adja az arcát a felvállalt ügynek. Szóval lehet mondani, hogy magamutogató, és egoista az, aki ezt a pályát nyomja, de mi lenne, ha nem saját magán mutatná be, hogy haver te is nézhetnél ki így, vagy ha nem legalább lesz min röhögnöd.

Vagy éppen így ... 

Ahogy múlik az idő. 

Úgy unod el a dolgot, és rád fér egy igazítás. 

És cseréled a szetted. 

Megnézed mit műveltél. Mert jönnek a kicsi "szivek" sorban.

  Egyszóval ma adom magam és az arcom a stílus oldalamhoz, és mutatom mi lett "lőve" a telefonnal, ami a kezem ügyébe akadt. A nap is végre ezer ágra sütött, és levedlettem a téli „bundát”. Lássuk mennyi kommnet jön rá, hogy hagyd már abba Tibor, így is sok(k) belőled. 

Azért mégis, ha tetszett amit itt láttál, olvastál, követheted tovább a facebook, instagram, és tumblr oldalamon. De nézhető vagyok a YouTube mozgóképes világában. 

Barátsággal: Tibor 

Akár egy rúdtáncos életében a közönsége dönt a sorsáról, ez helyzet az állásinterjú esetében is, és itt most nem kifejezetten szereposztó díványról lesz szó. Mert a férfidivat blog esetében banális lenne erre a tematikára gondolni … Vagy mégis? Na de hagyjuk az erotikát a hanyatló nyugat ópiumának, és ne a „HR cápa” férfifaló nőstényével képzeljük az állásinterjúnkat. Itt kérem, komoly munka folyik, pontos figyelmet, hogy ne csak CV –d alapján döntsék el, jó leszel esetleg a „fél lábaddal a Tarzan szerepére”.

Hibák, amelyeket az öltözködéssel követhetsz el, egy állás megbeszélés esetén. Ezt vesézem ma ki veletek. Nem csak szigorúan hímneműek részére, de leginkább nekik.

​

  Ne légy hivalkodó! A ruha, amit az interjúra veszel fel, ne a Riói szín kavalkád pompázatos világát mutassa be. Mert nincs rosszabb, mint az, ha nem a cirkuszba jelentkezel bohócnak, de valahogy a ruházatod alapján erre saccolnak. Legyél mértékletes, és itt valóban fontos, hogy az nyer, akin nem röhögnek hangosan a háta mögött. Nem a legutolsó Pitti Uomoról jöttél.

Rendezett és színekben harmonizáló öltözet a visszafogott elegancia a nyerő. Hidd, el nem kell a piros nyakkendő és a "törpikék" ing együttese, ha az önéletrajzod és fellépésed alapján már nyerhetnél is.

  Ne vidd túlzásba a „márkák” kivagyiságát. Mit értek ezalatt, csupán annyit, hogy nincs visszataszítóbb, mint egy piperkőc „zsúrpubi” akit apuka azért küldött el végre harmincöt évesen, az egyetemet elvégezve végre, hogy ne otthon és az ő pénzén bulizva élje le hátralévő izgalmas életét. Ő pedig, hogy megmutassa ki is a „f@sza gyerek” a legdrágább cuccaiban libben be a megbeszélésre.

  Hidd el, ha magadra ismersz ez nem a véletlen műve. Te nem nyerhetsz egy „konzerv” HR-el szemben. Ez azokra is vonatkozik, akik ugyan nem rendelkeznek a fent leírt családi opciókkal, de valahogy mégis úgy gondolják, a márka teszi a „melóst”. Ne legyél hivalkodó, és ne éreztesd az outfiteden keresztül, hogy neked tesznek szívességet azzal, hogy meghallgatnak.

Nem nyert! Mehet! 

  A nem odaillő ruházat alatt értett,- farmer és az agyonmosott póló jó lesz ugye – „atípusos beteg”.  Nem, nem lesz jó. Add meg a tiszteletet, még ha az utolsó „email kihordó” fiú leszel a multinacionális cégnél, hogy nem az otthoni „szöszmösz” maciban battyogsz el bemutatni a legjobb formád. A farmer és a póló, a szabadidő ruha és ehhez hasonló társai, nem az állás interjú kellékei. Hidd el jobb, ha elfelejted.

Jó ez, de nem most! 

  Végül a megoldás, mert gyakran vádoltok azzal, hogy csak bírálok, és ne adok tanácsot, avagy feloldozást a „bűneitek” végett. Az szett, amiben nem hibázhatsz sokat, egy barna, vagy fekete cipő, hozzá és most nagyon meg kell magam erőltetni, mert nem a kedvenc kombinációm, de legye az öltöny a te választásod. (Persze a cipőd pedig ragyogjon, mint a … ) A színe, ha barna a cipő lehet, szürke és kék, de ez a fekete cipődhöz is menni fog. A túlzott "slim fit" itt most praktikum miatt nem lenne a legjobb döntés, mert amúgy is szűknek fogod érezni a legbővebb ruhád is, a keresztkérdések miatt.   Az ing egyszínű, vagy halvány mintás, soha ne legyen harsány. A fehér és a kék színek itt is nyerők lehetnek igazodva az öltöny színéhez. A nyakkendő, most kell! Legyen egy színű, és itt is a kevesebb néha több elvét kövesd. A külsőd tekintetében nagyon fontos a rendezettség, és itt nem csak a ruhád alatt értem a dolgot. Hajad és az arcod szőrzete is karbantartást igényel.

Ő lesz aki kérdez, "kispajtás"! 

  Amit ma klaviatúrakoptatással bevittem a gépbe, azért volt, mert egykor sokat ültem abban a székben ahol hallgatnom kellett, hogy ki miért gondolná, hogy ő a legjobb és a legmegfelelőbb jelölt a meghirdetett pozícióra, illetve ha hiszitek, ha nem én is ültem a másik oldalon is, van bőven tapasztalatom. A fent leírt pár mondat persze leginkább az irodai munkára jelentkezőkre vonatkozik, de szerintem nem baj, ha más munka elnyerésének sem úgy futunk neki, hogy a leharcolt a külsőnk.

  Ha tetszett, amit itt olvastál és jelentkeznél, egy stílus rendbetételre azt itt teheted meg. Kövess a facebook , instagram, YouTube és tumblr oldalaimon.

Barátsággal: Tibor 

  A regény és aztán a film nagy sikert aratott, aminek a címe az volt, „A százéves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt”.  A száz éves ember valóban kimászott, és utána számtalan őrült dolog történt vele, illetve megtudtuk, hogy köze volt a világtörténelem alakításához. Vicces, de ma arra gondoltam mi lenne, ha férfi, aki kimászik, de nem az ablakon, hanem a ruhásszekrényből negyven lenne, vagy afelett kicsit, és részt venne élete kalandjában.

Nem kell feltalálnia az atombombát, és történelmi személyekkel sem kellene jó viszonyba keverednie, csupán az lenne a dolga, hogy felöltözik, és jól érzi magát.

Vagyis a mai téma nem lesz más, mint a negyven feletti férfiak se hagyják el magukat öltözködés területén, avagy másszanak ki a hétköznapi átlagosság, és általánosság világából.

 (Kép: isntagram)

Nem a kapuzárási pániktól menekülő, és tini lányokat molesztáló szatírokra gondolok, és nem szeretnék meglett családapákat romlásba dönteni, csupán az kérem, nézzenek meg néhány „képes” példát arra, hogy a kényelmes agyonmosott farmer, és „kedvenc” ing mellett negyven felett sem áll meg az élet.

(Kép: instagram)

  Mindenki abban érzi jól magát, ami legkényelmesebb, ez aztán az évek múlásával egyre jobban igazzá válik, és a kényelem teljesen eluralja a testet, lelket. Valljuk be, tele van már ebben a korban az embernek a cipője azzal, hogy még mindig valaminek, vagy valakinek meg kelljen felelni. Mert amikor még jobban tomboltak a hormonok, és persze a cél érdekében hetente jártunk fodrászhoz, - meg volt is még miért, mert volt haj, és nem csak magas homlok – illetve azt lestük, hogy a kiszemelt szívünk hölgyének a legjobb ábrázatunkat mutassuk, fontos volt az, hogy mit veszünk fel. ( Volt, akinek akkor sem, de most ezt hagyjuk…)

Aztán belekényelmesedtünk a „megvanba” ami már azt jelentette, akkor meg minek törjem magam. Jó lesz ez így már a „koporsóig”. Cipő, öltöny megvan, a többit meg elrendezik a gyerekek, ha arra kerül a sor.

(Kép: instagram) 

  Aztán valami megváltozik, a munkahelyünkön ifjú titánok jelennek meg, és nyomják el a „szaki” bevált tudását, mi meg azt nézzük lemaradtunk, vagy csupán kényelmesebbek lettünk. Ebben a helyzetben ér aztán egy durva hétfő reggelen, amikor a forró kávé sem segít, hogy a tükörbe nézve, már nem azt látjuk, mint húsz évvel ezelőtt, holott belül még úgy érezzük. Na, itt a pont, amikor ki kell mászni a komfortos gardróbunkból, és ránk fér egy kis „rebarnding”.   Jelzem, nem kell, hogy az a bizonyos „ló” elszaladjon velünk, és teljesen kifordulva önmagunkból, hogy egy idézetet hozzak ide ismét – „az öregecskedő feleségeket lecseréljük” – bármekkora igény lenne rá. Csupán arra gondoltam, hogy a megunt, agyon hordott, egysíkú és avítt ruhatárunkat cseréjük le pár jobb és hozzánk illő szettre. A színek legyenek megint jelen ott ahol eltűntek az „apa ez jó lesz neked” szó hallatán. Illetve kezdhetjük azzal is, hogy megnézzük a felszedett évek és kilók után, ha még a mennyiség nem ment teljesen a minőség rovására, mit lehetne ebből többet és jobbat kihozni.

 (Kép:instagram)

  Negyven felett nem áll meg az idő, csak múlik piszkosul. Azt meg úgysem tudjuk megállítani, de tenni róla, hogy a múlás ne elmúlás legyen, igen. Egyszóval drága negyvenes társaim, outfit igazításra fel, és ne rettenjünk meg, ha most nem épp a nejünk lesz az, akitől a legjobb tanácsot kaphatjuk, hanem az épp serdülőkorban lévő lányunk ossza meg tudását, és szépérzékét. Ne mondjuk ki azt, hogy nekünk már úgyis mindegy, és bánatunkat egy pacalba fojtva emésszük el testünk, nagyon sok sörrel lefedve azt. Mint az írás elején, a száz éves ember is kimászott az ablakon és csuda dolgokat élt meg, mi meg még a fele sem vagyunk, tehát irány az „ablak”.

 (Kép: isntagram)

  A kifogások sokasága pedig legyen most a sutba dobva, mert nem igaz, hogy nagyon sok pénzbe kerül a mackónaci elhagyása, és nem igaz az sem, hogy a nagyobb testre nem lehetne jobb darabokat szerezni. Nem bizony! Kis akarat kell, és a tükör, ami aztán egészen mást fog mutatni azon a hülye hétfő reggelen, és a kávé is forróbb lesz.

(Kép: inastagram)

  Ha tetszett, amit itt olvastál, láttál, kövess a facebook, instagram, tumblrl oldalaimon. A YouTube is a te csatornád, stílustanácsadás pedig itt, iratkozz fel!

Barátsággal: Tibor 

  Valamikor a „blogidő” kezdetén egybeforrt a TSL és a német Digel márka hazai képviseletével, és már akkor tudtam, hogy a Digel nem áll meg a sima egyszerű vonalas feszességnél, amikor megtudtam, hogy olasz dizájner kap helyet a kollekciók összeállításában. Ez, ha most autós hasonlattal élhetnék olyan lett mintha a VW kapott volna egy kis Alfás beütést. Egyszóval lejöttek a merev vonalakról, és a „Szürke ötven árnyalata” sem a kedvenc filmjük már. Aztán jött az idei tavasz,  nyári kollekció, és kézzel fogható lett számomra az, ami eddig csak a katalógusban pihent. Rögvest mutatom is mit láttam és gyors ütemben mit tudtam fotózni az üzletben.

  (  Nekünk lehet cipőnk is ... ) 

  Persze, nem minden van még a boltban, mert a tavasz első melegebb napján még csak a készlet egy része került a polcokra és a gondolák tengerére, de máris látható, hogy nem fukarkodott a cég a minták és színek területén. Van itt minden, ami a szemnek és a testnek kell. A szájnak meg a tátva maradása van, de ha rendesen viselkedünk, és nem vagyunk trollok, még lehet kapunk egy kávét is.

   Az eddig számomra hiányolt darabok is végre ott figyelnek a kínálatban. A casual outfit szerelmeseinek a chino nacik teljes színskálával, a mellények, mert az idei év trendje ez lett. ( Ugye megmondtam! ) Azok, akik a megszokott öltönyös és minőségi szetteket keresik, nem csalódhatnak, mert a Cerutti és a Reda anyagokból csakis a Digel részre készített legfelső minőséget kielégítő szettek is ott lógnak a vásárlókra várva.

  A Digel persze híres arról, hogy az ingek esetében sem hagyja cserben a vevőket, és az idei tavaszi, nyári szezonra „re animálták” az egykor divatos csíkos mintákat, a szélesebb és vékonyabb verzióban egyaránt. Viszont nem csak ebben léptek előre, hanem a szintén idei sláger, a kis virág minta is megjelent az ingek esetében. A színek pedig a halványkéktől a pinkig szinte minden árnyalatban jelen vannak. A vasaló rémétől megriadó férfiakra gondolva a legtöbb ing pedig vasalás könnyített anyagból készült.

  Minden más kiegészítő megjelent a napsütés jegyében, a zokniktól a derékszíjjakon át egészen a nyakkendőkig bezárólag. Én egy nagyon kellemes délelőttöt töltöttem el, és persze választottam magamnak egy zakót, ami a lazább farmeres amolyan Tiborosan elegáns szettjeimhez megfelelő.  Rács mintázatú, anyagát tekintve pedig dzsörzé, ami már egyszer nagyon bevált a Digeltől.

  Aki nem hiszi, járjon utána, vagy kedvcsinálónak olvassa a blogom. A képeket megtalálhatja a tumblr és instagram felületeimen is, és a YouTube csatorna is vár rád.      

Gyertek és tavaszodjunk be együtt!

Bartásággal: Tibor

  Amikor olyan banális dolgokon bosszantom fel magam ami valóban nem érne ennyit arra gondolok, hogy Mohácsnál a vesztett csata után szegény II.Lajos a Csele patakba fúlás előtt elgondolkodott e azon, hogy a páncél volt a legjobb választás outfit szempontjából. Aztán az utolsó percben már tök mindegy volt neki, mintahogyan nekem is. Akkor ma nézzük meg, hogy miként ne legyünk a hétköznapi „ruhacsaták” vesztesei. Tételes hiba sorrend, amit minden férfi egyszer elkövet, aztán még egyszer és megint az idők végeztéig.

 Foto: John Wick: 2    

      Az ing és annak lógása a nadrágon kívül eső területen.

 Gyakran látom, hogy attól érzi magát jól egy úr, ha az inget nem gyűri be a nadrágjába. Lógva hagyja, mint egyfajta derékmelegítőt, vagy a has eltakarásának legjobb álcáját. Pedig az egyik legnagyobb stílus hiba, mert az ing a nadrágon belül érzi jól magát. Ennél még borzasztóbb, amikor mindezt a lazaság magamutogató módján a zakó alatt, és öltöny esetében is száránál fogva kint hagyja. Trend ez a fehér ing, esetében egyes nagyobb sátoros ünnepek alkalmával. Ne tedd, kérlek, a hasad sem takarja, hülyén is néz ki, arról nem is beszélve, hogy igénytelen.

                   Amikor a zakó ujja fel lett gyűrve.

   Valamikor a nyolcvanas évek derekán, a Modern Talking, és az A-ha együttese korszakban, egy nagyon érdekes divat jött, az amúgy is válltömésben gazdag zakók ujját az alattuk hordott egyszerű sima póló miatt könyékig felgyűrték. Ezzel a szőrős felkar és a nagyok „keményen” kidolgozott izmok láthatóvá váltak. Ez a trend, valahogy itt rekedt egy időkapszulában, mint Okinaván, az kis Japán aki még a harminc év után is harcban állt az Amerikaiakkal. Pedig nem kellene, te se harcolj, mert ez nem menő. A zakó ujja nem felgyűrhető és nem lesz tőle vagányabb a megjelenésed. Pedig tudom, egyre több divat márka hozza a pólós megjelenés mellé ezt.

Foto: Instagram             

           A megunhatatlan „szandi-zokni” kombó.  

  Már unom le is írni, de mivel közeleg a nyár, és még a kankalin csupán a szárát bontogatja, egyre gyorsabban rohan felén az utca embere a szandiban és a hol frottír, hol sima zoknival kombinálva. Nem kellene ezt már elfelejtenünk? Minden évben egy – egy blogbejegyzés szól erről, és nem csak tőlem. Hidd el drága "férfiember", nem kedveli ezt senki, hiába áldozod a kényelem oltárán magad, és hagyod szabadon szellőzni a lábujjad közét. Több mondatot nem is ér, ez a téma. Gondold, át mielőtt erre adod a fejed! (Lábfejed)  

                      Az örök sláger a térdnaci.

Több nap, mint kolbász, de több nap, is mint hosszú nadrág a nyáron, és mindezt hét közepén a legfrekventáltabb belvárosban, és nem turistaként. A térdnadrág nem utcai viselet, még akkor, sem ha tudjuk fokozni, a bermudanadrággal. Ezeknek a helye a strand vagy esetleg egy-egy nyaraló hely ahol a szállás a part közvetlen közelében van. Hiába a hőség, és a kánikula, ne kövess el ekkora hibát, még ha azt gondolod, hogy engem nem érdekel a stílus mániások többszöri intelme.

 Foto : istagram             

             A több számmal nagyobb ruhák divatja.

  Tudom, nehezen tudunk barátkozni a slim világgal, de ettől még nem kell a kényelem oltárán beáldozni a stílusunkat. A több számmal nagyobb zakó, a nadrág és a „majd belehízol fiam” gondolatokat és viseleteket, sajnos naponta látjuk. A ruházattal foglakozó cégek eladói pedig többször mesélik nekem, hogy anyuka jön fiával és a zakó nagyobb lesz, mert a szempont nem kinézet lesz, hanem a praktikum. A nadrágot pedig több kilométer hosszú övvel kell megfogatni, hogy le ne essen. Az ing szintén ezzel a megokolással lesz nyakban bővebb. Tudom, még a legvéznább alkatú férfi is elérheti az „apuci” formát és az elfogyasztott hideg pacal testformálása elhozza a várva várt méretet, de amire ezt elérjük, a megvásárolt több számmal nagyobb outfit már rég molyrágta lesz. Nyugodtan maradjunk a méretünknél, és ne hagyjuk magunkat a bővebb, tágabb csábító gravitációs vonzásának elragadni. Nagyon nem mutat jól ez sem, kábé annyira, mint a több számmal kisebbe sem.

Nagy ... ?

Á, nem szűk ez!

  Remélem ma sem égettek meg magiján, és nem dobtok a mókusok elé. Ha tetszett a poszt, itt a facebook és az instagram, de már a Youtube-n is megtaláltok, a tumblr mellet.

Barátsággal: Tibor     

Egy idézettel kell kezdenem, mert az egész téma, ami ma a klaviatúrához ragasztott, ettől lett kis bogárrá a fejemben, vagyis miért kell beszélni az öltönyökről ismét. Íme egy komment a sok közül mely a „cipős” bejegyzésemhez  érkezett: „Vajon feltünt e a cikkírónak hogy kis nemzetünk öltönyös rétege igen kisszámú(án annál gazdagabb xd),,,talán a nekik való cipkről szóló cikknek nem itt van a helye az átlagemberek közmédiájában :D”

  Az idézetet a komment teljes bemásolásával hoztam ide, elnézést az elütési, és egyéb stilisztikai ügyekért, ez a realitás. Viszont a lényeg két részben ott lapul, mint „sz@r” a gazban. Illetve a troll a gép mögött. 

1,. Kis nemzetünk öltönyös rétege igen kisszámú ( annál gazdagabb) Az „xd” mint tudjuk egy jelzés arra, hogy ez vicces akarna lenni a hozzászóló.

2,. Az ilyen cikkeknek ( mondjuk ez nem cikk, de ne ragadjunk le ezen apróság mentén ) nem itt van helye az átlagemberek közmédiájában :D . A „:D” itt a nevető arc lenen, ezt is értelmezném, ha valaki nem fogná a „web2” stílust.

  Lépjük meg közösen az öltöny tematikát, és tisztázzuk ki, ki miért és mikor vesz fel öltönyt. Amennyiben felvesz, akkor a milyen legyen, legalábbis szerintem, és mivel a blog egy vélemény műfaj, tehát ez az én szubjektív látásomat tükrözi.

       Az öltöny formális viselet, vagy hétköznapok ruházata?

  Igen is, meg nem is. Az öltöny nem a gazdagság szimbóluma, mert ha így lenne, milliomosok lennének a számtalan banki, közszféra, biztosítási és értékesítési területen dolgozó férfiak százezrei. Tehát az öltöny munkaruha és egyfajta tisztelet annak, amivel annak viselője foglakozik. Mivel a tévhit gyakorta egybe esik azzal, hogy aki öltönyt hord csakis „gazdag ember” lehet, most ezzel a fenti mondattal szerintem rendbe lett téve. Ellenben azért egyfajta presztízs, ha valaki minőségi és kézzel varrott „bespoke” öltönyt tud magáénak. Ott valóban lehet már anyagi jólét magasabb szintjéről beszélni, de sajnos ez a fajta megjelenés valóban idehaza, kevesek kiváltsága. Itt viszont nem tudok ellentmondásba keveredni magammal, nem vagyok én "skizó".  Az öltöny tehát minden esetben leginkább forma és munkaruha. ( Most kapnak szívszélhűdést a valódi stílus kommunikátorok, mert amit ide írtam nagyon nem igaz a tanultak szerint. Ezt viszont meg engem hagy hidegen.)

( Digel - tavasz / nyár 2017 ) 

  Az öltöny kiválasztása tehát függ attól milyen helyzetre és milyen körülmények között viseljük. Mert ha hétköznapok állandó megkövetelt viselete ez, jobb, ha strapabíróbb és persze rossz szóval élve, „kényelmesebb” darabokat választani. Itt viszont kiemelendő, hogy a minőség nem mehet a mennyiség rovására, mert még ha több öltöny is kell, az nem készülhet a legsilányabb anyagból, mert a többszöri tisztíttatása, és napi strapásabb viselése megviseli az anyagot. Nincs is rondább látvány egy harmonikaszerű öltöny nadrágszárgyűrődésnél, vagy a zakó hátsó részén az ülés okozta rácosodásnál. Sorolhatnám még a viselet okozta bántalmakat, de nem untatlak.

  ( Instagram fotó ) 

  Térjünk ki a színekre és a fazonokra. A színek esetében itt is "ökölszabály", hogy a kevesebb néha több, vagy a helyzet határozza meg a színeket. Persze lehetünk kanárik madarak is, de tuti, hogy nem leszünk nyerők az adóhivatalban, vagy a banki szektor ügyfélfelelős posztján. Jobb, ha ott a szürke és sötétebb kék színeket részesítjük előnyben. A forma szerint, lehet az öltöny egysoros és peresze kinek – kinek, hogy slim, vagy regular fazonú. Bár manapság egyre jobban hódít a slim világ, a nagyon karcsúsított öltöny napi munka mellett nem a legjobb választás. Mondom én aki híve a szépen kidolgozott slim fit öltönyöknek. Itt rövid, de fontos kitérő, hogy öltönyt csakis hosszú ujjú inggel szabad felvenni. Az egyéb kiegészítők, mint nyakkendő és díszzsebkendő, most csak képeken jelentetném meg.

A dupla soros öltöny zakó szabálya, hogy azt ülő helyzetben is begomboltnak kell lennie, így ezt a fazont kevésbé szeretik, bár talán (szubjektív vélemény megint) az egyik legszebb öltöny fazon. Hosszasan lehetne sorolni még a mintázatokat is, de itt elmennék egy olyan "rácsos" mintázatú világ felé, ami még kicsit szokatlan nekünk, bár egykor nagy divat volt. Inkább az egyszínű anyagok előnye jellemző. Az öltöny, ami munkaruha tehát nem egy ördögtől való borzalom, és nem a kiváltságosok privilégiuma.

( Instagram fotó ) 

  Válaszolva a komment második részéhez, ezt leginkább az origo tudja, hogy egy – egy hasonló blog mennyire fér bele az általuk kialakítani akaró média felületet világába. Azt, gondolom én, hogy a blogom témája igen is a „közemberek” és leginkább az „átlag” férfiakhoz szól, persze nem mindenki képes és akar napi szinten foglalkozni a megjelenésével, és nem érdeklik a külsőségek, de mivel az „átlagos férfi” is szeretne, ha másnak nem is, de magának tetszeni én úgy gondlom nem ártok vele, ha ez együtt próbáljuk meg formálni megjelenését és ízlésvilágát. Minden esetben ez vezérel, és nem szeretnék csakis egy zárt klub belterjes bloggere lenni, mert a divat és stílus nem lehet  a bennfentesek körének egyedi kiváltsága.

( Fotó : Galló Kriszta )

Ha tetszett, amit itt olvastál, és szeretnéd képekben is követni a blogot, a facebookon itt, az instagramon és a tumblrt pedig itt találod, persze ha a szövegben a vastagon kiemelt szavakra kattinttatsz. Stílustanácsadásra pedig a tiborstiluslapja.hu oldalon jelentkezhetsz. 

Barátsággal: Tibor       

Amikor a kinőtt zakók, és öltönyök rémképe jelenik, meg előttünk arra gondolunk, hova megy a világ merre tart a divat. Aztán egy – két év és megszokott lesz minden, sőt keresik vadul, hogy hol lehet megvenni azt, amit egy éve még lefitymálva néztek. Szakmámból adódóan mivel a divat egyfajta szórakozásból lett munkám része, a média világában megszoktam, hogy mi magyarok egy évet csúszni szoktunk majdnem mindenben. A zene, amit már agyon játszanak az európai rádiók, nálunk egy év után érik be igazán.  A közösségi média használatában is egyfajta késedelemmel vagyunk jelen, de sikeresek azok a tv műsorok is, amit már a „romlott” nyugaton lerágott csontként a „B” szériás tévétársaságok nyomnak, mi nagy kandi szemünkkel csodálkozunk rá. Nem gond, ez, mert ami beérik, annak be kell érnie. A jó pálinka sem attól lesz igazi, ha rögvest a „rézelejét” isszuk meg. A divatban sem kapkodjuk el, a dolgokat, sőt van, amikor megrekedünk holmi bevett szokások mentén és az istenért nem adjuk fel, hogy a „szandinkat” lecseréljük nyáron, vagy a cipőt csak titok zoknival vegyük fel, de adj isten nélküle.

Most dobok egy követ az álló vízben és majd meglátjuk, hogy a kommentek tömege mennyire megy el a - : „Te nem vagy normális!” - vagy rosszabb esetben, -„ Hülye b@zi, megint mit akar!” - irányba, amikor ezeket a modelleket osztom meg. Holott tudom, hogy két évvel, ezelőtt amikor az első „pufi dzseki” a zakó alatt című kompozíció került ki a blogra, szintén jött a hőbörgés. Most meg nem tudok úgy végigmenni az utcán, hogy ne ez jöjjön szembe velem. Vagy éppen a "slim fit" világ beköszöntő képei jöttek, máris a kontra az volt, hogy ez meg mi már megint, miért nem lehet bővebb az a zakó, vagy ing. Nem telik el pár év, és a férfiak nagy része szinte csak ebben tudja elképzelni a pizsamájának szabását is. Szóval a divat már csak ilyen. Jönnek, mennek a trendek, aztán vagy elkapja a tömeg, vagy csak egyfajta „idegbaj” lesz, ami gyógyulása után nyomtalan tűnik el. Persze itt nem kell rögvest a legújabb világmárkák kifutóján megjelenő őrült ötletekre gondolni, mert azt szerintem ők sem veszik véresen komolyan, inkább polgárok pukkasztására adnak okot, vagy épp fricska lesz. Egyszóval a fiatalság, mint bohóság jelen van a divat terén, és én azt gondolom még mindig jobb ez, amit most blogomban megosztok, mint az igénytelenség, vagy a szoknyás féri ideál modellje. ( Itt nem a Skótokat szeretném megsérteni. )

Lássuk, hát mit gondol a Digel a tavasz és a nyár outfitjéről ami a "move" brand név alatt fut.  

Vagy éppen ez? 

Furcsa lehet, de szerintem nem az. 

A képek alapján néha nekem is az a kényszerképzetem van, hogy nehezen tudnám elképzelni magam egy – egy darabban, de hála nem is nekem (koromból adódóan) találta ki a Digel stílus kreátora. Inkább azokra gondolt, akik szeretnének igényesen, de közben mégis a bevett trendektől eltérően elegánsak, lenni. Bizony én most majd a kommentek után azt fogom sajnálni, hogy két év múlva már nem lesznek kaphatók ezek a darabok, amikor azok, akik most vadul nyomták a „bullshit” gombot keresni fogják őket.

Ha teszett a poszt, kövess a facebook oldalaon, vagy kedveld az instagram felületem, és a tumblr mikroblogom. Stílus tanácsadásra pedig a tiborstiluslapja.hu oldalon iratkozhatsz fel. 

Barátsággal: Tibor

A hibák, amelyekkel elronthatod a mindennapok eleganciáját.  Ne tedd, és most ezért emelem fel a szavam. Még akár ORDIBÁLOK is! 

1, Tudom a foci (művész nevén futball) nálunk a szent és sérthetetlen és emiatt akár magamra vonhatom a "B közép" összes haragját, a vezérszurkolók rohamát. Most viszont nem az aranylábúak teljesítményéről írnék, mert ahhoz nem értek, és természetesen van nálam avatottabb blog is ebben a témában. Viszont egy óriási hiba, ami ha „fan” vagy, hogy azt gondolod, hogy kedvenc csapatod meze elegendő az utcai viselethez. Nem és nem. Annak egy helyen van szerepe, mégpedig a lelátó, a küzdőtér, az aréna. Még ha annyira csábító is, de ne vedd fel máshova. 

2, Az öved megmondja kit tart magán. Avagy mennyire használt az ami a nadrágod köré fonja magát. A bűnök bűne, hogy az öveden látszik az idő, és a fogyó, vagy hízókúrád nyoma. A lyukak kiszélesedtek, a bőr leszíneződött. Mára vannak megoldások, amelyek helyettesítik a lyukak tengerét, és még méretre is igazítható. Az automata nem csak váltóban létezik, de övekben is. Légy a nadrágod őre, és ne rontsd az összképet az öved minősíthetetlenségével. 

3, A nadrág nem egyenlő a jogginggal. Amint azt már fent említettem a mez esetében is, a jogging nadrág sem a egyenlő a "street fashion" megengedett vonalával. Az nem az, de idehaza gyakran keverjük a szezont a fazonnal. Itt még inkább. Laza vagyok, mert joggingot hordok. Nem vagy laza, hanem nincs stílusod. Ha street fashion a választásod, akkor inkább vegyél skinny fit farmert, vagy szimpla slim fit fazonú chinot. DE NE JOGGINGOT. És főleg nem egyszerű "v" kivágású pólóval. Köszi!

4, Hamis márkák hazája. A fő bűnök egyike a "GLUCCSII", a "LOISE VOTTON" és társai. Ne viselj hamis márkajelzésű ruhákat. Magad égeted, és még könnyen elképzelhető, hogy valami súlyos betegséget is kapsz, vagy jobb esetben  sugárszennyezést, mert a hely ahol ezeket előállítják a föld legszegényebb és legelmaradottabb régióinak zegzugaiból kerül elő. A hamis márka, hamis embert takar. 

5, A nyakkendő kötés "elmismásolása". Tudom a könnyed elegancia része nálunk, hogy a nyakkendőt alibiből felvevők, amolyan casual elgondolás alapján, vagy rossz beidegződés miatt nem kötik szorosra. Pedig a nyakkendő csak akkor lehet szép és elegáns, ha az ing gallérja felül begomboltan zárva van, és arra húzódik rá a csomó. Az lehet már bármilyen, de legyen meghúzva. Nem lógva és szabadon lengő, nem naturista dolog az. Tedd meg kérlek, hogy ha felveszed ezt a szép kelléket, akkor azt úgy hordod, ahogy kell. 

Ma öt témában közelítettem meg a nagy hibák sorát. Bizonyára lenne még mit felhozni a stílustalanság rémisztő barlangjából, de mára ennyi "sátáni" tettel is be kell érni. Ha netán magadra ismertél volna egyik, másik ügyben az bizonyára a véletlen műve lehetett csupán, mert aki a T.S.L oldalát követi hasonló bűnökben nem lehet vétkes … Ugye ?

Amennyiben tetszett amit itt olvastál, kedvelheted facebook és instagram oldlam, és olvashatod tumblr mikroblogom.

Barátsággal: Tibor