Szegény Kosztolányi Dezső nem biztos, hogy a színes tintáiról, amit a „kislánynak” ajánlott, akit szeret, ez jutott eszébe. Viszont nekem meg a színes zoknik világa, amit nem álmodtam, de hordom is lelkesen.  Mivel állandó támadásban részesül a zokni nélküli, illetve a titok zoknival hordott cipő, most akkor legyen a harc központi eleme színes tavaszi zokni, amit meg kell, és meg lehet szokni.

  Tudom, hogy nem minden helyzetre megoldás, de amikor a lazább casual szett már kék és ezek árnyalataitól unalmassá válnak, vegyük elő szép mintás és színes zoknikat. Egy apró érdekesség, hogy nemrég a „nagy víz” túlpartjáról keresett meg egy cég, aki konzerves dobozban árulja, az illatosított feltűnő mintás lábravalóit. Milyen jó, hogy nem szagosítottat írtam…

  Most akkor fussuk meg, hogy plasztikus legyek a kört, ami a lábra való, és higgyétek, el nem viccelek. A képek önmagukért beszélnek.

Minden cipőhöz, más és más. 

Nem rossz a felhozatal, csak legyen "bátor" aki hordja!

 Minden helyzetre? 

Mert a támadás, miden esetben a zokni nélküli cipősöket éri. 

Pedig van ott zonki. 

 Egy apróság a sok kép végére, azért ezeket, ha nagyon nem akartok feltűnni, komolyabb helyre és üzleti megbeszélésre, közbotrány okozás elkerülése végett kerüljétek.​

 A zoknikról és minden másról a facebook, instagram, tumblr és web oldalamon, és persze az újabb videóért a YouTube felületemen keressetek!

Barátsággal: Tibor 

Akár egy rúdtáncos életében a közönsége dönt a sorsáról, ez helyzet az állásinterjú esetében is, és itt most nem kifejezetten szereposztó díványról lesz szó. Mert a férfidivat blog esetében banális lenne erre a tematikára gondolni … Vagy mégis? Na de hagyjuk az erotikát a hanyatló nyugat ópiumának, és ne a „HR cápa” férfifaló nőstényével képzeljük az állásinterjúnkat. Itt kérem, komoly munka folyik, pontos figyelmet, hogy ne csak CV –d alapján döntsék el, jó leszel esetleg a „fél lábaddal a Tarzan szerepére”.

Hibák, amelyeket az öltözködéssel követhetsz el, egy állás megbeszélés esetén. Ezt vesézem ma ki veletek. Nem csak szigorúan hímneműek részére, de leginkább nekik.

​

  Ne légy hivalkodó! A ruha, amit az interjúra veszel fel, ne a Riói szín kavalkád pompázatos világát mutassa be. Mert nincs rosszabb, mint az, ha nem a cirkuszba jelentkezel bohócnak, de valahogy a ruházatod alapján erre saccolnak. Legyél mértékletes, és itt valóban fontos, hogy az nyer, akin nem röhögnek hangosan a háta mögött. Nem a legutolsó Pitti Uomoról jöttél.

Rendezett és színekben harmonizáló öltözet a visszafogott elegancia a nyerő. Hidd, el nem kell a piros nyakkendő és a "törpikék" ing együttese, ha az önéletrajzod és fellépésed alapján már nyerhetnél is.

  Ne vidd túlzásba a „márkák” kivagyiságát. Mit értek ezalatt, csupán annyit, hogy nincs visszataszítóbb, mint egy piperkőc „zsúrpubi” akit apuka azért küldött el végre harmincöt évesen, az egyetemet elvégezve végre, hogy ne otthon és az ő pénzén bulizva élje le hátralévő izgalmas életét. Ő pedig, hogy megmutassa ki is a „f@sza gyerek” a legdrágább cuccaiban libben be a megbeszélésre.

  Hidd el, ha magadra ismersz ez nem a véletlen műve. Te nem nyerhetsz egy „konzerv” HR-el szemben. Ez azokra is vonatkozik, akik ugyan nem rendelkeznek a fent leírt családi opciókkal, de valahogy mégis úgy gondolják, a márka teszi a „melóst”. Ne legyél hivalkodó, és ne éreztesd az outfiteden keresztül, hogy neked tesznek szívességet azzal, hogy meghallgatnak.

Nem nyert! Mehet! 

  A nem odaillő ruházat alatt értett,- farmer és az agyonmosott póló jó lesz ugye – „atípusos beteg”.  Nem, nem lesz jó. Add meg a tiszteletet, még ha az utolsó „email kihordó” fiú leszel a multinacionális cégnél, hogy nem az otthoni „szöszmösz” maciban battyogsz el bemutatni a legjobb formád. A farmer és a póló, a szabadidő ruha és ehhez hasonló társai, nem az állás interjú kellékei. Hidd el jobb, ha elfelejted.

Jó ez, de nem most! 

  Végül a megoldás, mert gyakran vádoltok azzal, hogy csak bírálok, és ne adok tanácsot, avagy feloldozást a „bűneitek” végett. Az szett, amiben nem hibázhatsz sokat, egy barna, vagy fekete cipő, hozzá és most nagyon meg kell magam erőltetni, mert nem a kedvenc kombinációm, de legye az öltöny a te választásod. (Persze a cipőd pedig ragyogjon, mint a … ) A színe, ha barna a cipő lehet, szürke és kék, de ez a fekete cipődhöz is menni fog. A túlzott "slim fit" itt most praktikum miatt nem lenne a legjobb döntés, mert amúgy is szűknek fogod érezni a legbővebb ruhád is, a keresztkérdések miatt.   Az ing egyszínű, vagy halvány mintás, soha ne legyen harsány. A fehér és a kék színek itt is nyerők lehetnek igazodva az öltöny színéhez. A nyakkendő, most kell! Legyen egy színű, és itt is a kevesebb néha több elvét kövesd. A külsőd tekintetében nagyon fontos a rendezettség, és itt nem csak a ruhád alatt értem a dolgot. Hajad és az arcod szőrzete is karbantartást igényel.

Ő lesz aki kérdez, "kispajtás"! 

  Amit ma klaviatúrakoptatással bevittem a gépbe, azért volt, mert egykor sokat ültem abban a székben ahol hallgatnom kellett, hogy ki miért gondolná, hogy ő a legjobb és a legmegfelelőbb jelölt a meghirdetett pozícióra, illetve ha hiszitek, ha nem én is ültem a másik oldalon is, van bőven tapasztalatom. A fent leírt pár mondat persze leginkább az irodai munkára jelentkezőkre vonatkozik, de szerintem nem baj, ha más munka elnyerésének sem úgy futunk neki, hogy a leharcolt a külsőnk.

  Ha tetszett, amit itt olvastál és jelentkeznél, egy stílus rendbetételre azt itt teheted meg. Kövess a facebook , instagram, YouTube és tumblr oldalaimon.

Barátsággal: Tibor 

  A regény és aztán a film nagy sikert aratott, aminek a címe az volt, „A százéves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt”.  A száz éves ember valóban kimászott, és utána számtalan őrült dolog történt vele, illetve megtudtuk, hogy köze volt a világtörténelem alakításához. Vicces, de ma arra gondoltam mi lenne, ha férfi, aki kimászik, de nem az ablakon, hanem a ruhásszekrényből negyven lenne, vagy afelett kicsit, és részt venne élete kalandjában.

Nem kell feltalálnia az atombombát, és történelmi személyekkel sem kellene jó viszonyba keverednie, csupán az lenne a dolga, hogy felöltözik, és jól érzi magát.

Vagyis a mai téma nem lesz más, mint a negyven feletti férfiak se hagyják el magukat öltözködés területén, avagy másszanak ki a hétköznapi átlagosság, és általánosság világából.

 (Kép: isntagram)

Nem a kapuzárási pániktól menekülő, és tini lányokat molesztáló szatírokra gondolok, és nem szeretnék meglett családapákat romlásba dönteni, csupán az kérem, nézzenek meg néhány „képes” példát arra, hogy a kényelmes agyonmosott farmer, és „kedvenc” ing mellett negyven felett sem áll meg az élet.

(Kép: instagram)

  Mindenki abban érzi jól magát, ami legkényelmesebb, ez aztán az évek múlásával egyre jobban igazzá válik, és a kényelem teljesen eluralja a testet, lelket. Valljuk be, tele van már ebben a korban az embernek a cipője azzal, hogy még mindig valaminek, vagy valakinek meg kelljen felelni. Mert amikor még jobban tomboltak a hormonok, és persze a cél érdekében hetente jártunk fodrászhoz, - meg volt is még miért, mert volt haj, és nem csak magas homlok – illetve azt lestük, hogy a kiszemelt szívünk hölgyének a legjobb ábrázatunkat mutassuk, fontos volt az, hogy mit veszünk fel. ( Volt, akinek akkor sem, de most ezt hagyjuk…)

Aztán belekényelmesedtünk a „megvanba” ami már azt jelentette, akkor meg minek törjem magam. Jó lesz ez így már a „koporsóig”. Cipő, öltöny megvan, a többit meg elrendezik a gyerekek, ha arra kerül a sor.

(Kép: instagram) 

  Aztán valami megváltozik, a munkahelyünkön ifjú titánok jelennek meg, és nyomják el a „szaki” bevált tudását, mi meg azt nézzük lemaradtunk, vagy csupán kényelmesebbek lettünk. Ebben a helyzetben ér aztán egy durva hétfő reggelen, amikor a forró kávé sem segít, hogy a tükörbe nézve, már nem azt látjuk, mint húsz évvel ezelőtt, holott belül még úgy érezzük. Na, itt a pont, amikor ki kell mászni a komfortos gardróbunkból, és ránk fér egy kis „rebarnding”.   Jelzem, nem kell, hogy az a bizonyos „ló” elszaladjon velünk, és teljesen kifordulva önmagunkból, hogy egy idézetet hozzak ide ismét – „az öregecskedő feleségeket lecseréljük” – bármekkora igény lenne rá. Csupán arra gondoltam, hogy a megunt, agyon hordott, egysíkú és avítt ruhatárunkat cseréjük le pár jobb és hozzánk illő szettre. A színek legyenek megint jelen ott ahol eltűntek az „apa ez jó lesz neked” szó hallatán. Illetve kezdhetjük azzal is, hogy megnézzük a felszedett évek és kilók után, ha még a mennyiség nem ment teljesen a minőség rovására, mit lehetne ebből többet és jobbat kihozni.

 (Kép:instagram)

  Negyven felett nem áll meg az idő, csak múlik piszkosul. Azt meg úgysem tudjuk megállítani, de tenni róla, hogy a múlás ne elmúlás legyen, igen. Egyszóval drága negyvenes társaim, outfit igazításra fel, és ne rettenjünk meg, ha most nem épp a nejünk lesz az, akitől a legjobb tanácsot kaphatjuk, hanem az épp serdülőkorban lévő lányunk ossza meg tudását, és szépérzékét. Ne mondjuk ki azt, hogy nekünk már úgyis mindegy, és bánatunkat egy pacalba fojtva emésszük el testünk, nagyon sok sörrel lefedve azt. Mint az írás elején, a száz éves ember is kimászott az ablakon és csuda dolgokat élt meg, mi meg még a fele sem vagyunk, tehát irány az „ablak”.

 (Kép: isntagram)

  A kifogások sokasága pedig legyen most a sutba dobva, mert nem igaz, hogy nagyon sok pénzbe kerül a mackónaci elhagyása, és nem igaz az sem, hogy a nagyobb testre nem lehetne jobb darabokat szerezni. Nem bizony! Kis akarat kell, és a tükör, ami aztán egészen mást fog mutatni azon a hülye hétfő reggelen, és a kávé is forróbb lesz.

(Kép: inastagram)

  Ha tetszett, amit itt olvastál, láttál, kövess a facebook, instagram, tumblrl oldalaimon. A YouTube is a te csatornád, stílustanácsadás pedig itt, iratkozz fel!

Barátsággal: Tibor 

  Vágyjuk a tavasz és a melegebb idő érkezését, mert akkor talán megszabadulhatunk a kabát nyűgős, és már megunt viselésétől. Aztán jön a döbbenet és az arcunkra kirajzolódó nagy kerek "Ó" betű, hogy „bakker” megint nincs egy jó zakóm, meg nadrágom meg valami, ami már nem unalmas. Vagy éppen esünk a kétségek közé!  A kabát elfed és betakar, (hála mégsem szemfedő) de közben el is feledteti velünk, hogy mi lesz a kabát nélküli időszakkal, amikor a madarak csicsergésétől hangos utcán nézzünk, hogy a hölgyek szintén lengébb textilben libbenek tova. Milyen idilli is a kép. Aztán hasít a gondolat, hogy a hölgyeket mi nézzük, ők meg minket, de közben csak azért mert valami nem igazán „kóser” a szettünk körül. Most pár ötlet, kinek milyen outfit lenne az ideális a tavaszi zsongás környékén.a, Az üzleties megjelenés hívei. Ők nem lacafacáznak holmi casual megjelenéssel, nekik a tavasz is az öltönyt jelenti. Ott, viszont ha javasolhatom, és miért is ne tenném, ne kövessük el az a hibát, hogy a télies vastagabb szövetből készült öltöny is megfelelő lehet, nem változtatva semmin. Nyugodtan gondolkozhatunk a könnyebb és vékonyabb anyagokban. A színek területén pedig már bátrabbak lehetünk, a világosabb napok esetében a világosabb színek is elfogadottabbak. Hajlok arra, hogy az üzleties trend, sem szigorú, és csupán egysíkú nyomvonalat kell, hogy kövessen, sem szövet, sem szín, sem forma szempontjából. Néhány képpel illusztrálva ezt, javaslom ezeket a kombinációkat.

(Kép: Digel)

Vagy kissé konzerv stílusban. ( Vagy mégesem ... ) 

b, Az örök szabadságpárti. A legtöbb magyar férfi híven Petőfi márciusához, a „rabok tovább nem leszünk” esetét a ruházatára vonatkoztatva is úgy élik meg, hogy a szabadosság fogalmát keverik a, szabadság értékeivel. A szabadság alatt pedig azt érti, - jó lesz a farmer és a letaposott edzőcipő is,- stílust követve jár kel a világban. Holott ez már rég nem menő. ( Utálom ezt a szót, hogy menő, de jobb nem jutott most eszembe.)  A helyzet az, hogy amennyiben mi a lazább, könnyedebb - és direkt nem használom a „sportos” kifejezést, mert az amúgy értelmezhetetlen, és egyszer valaki bűnös mód vitte bele a stílus szótárba,- kedveljük, nem hibázunk egy zakó, és ing kombinációjával. Vagy jobb esetben egy öltöny és ing, nyakkendő nélküli viseletével. Egyszóval a casual szett nem egyenlő a mackónaci, "tipi topi" és "susimisi" hacukával. A szabadság, és egyenlőség itt nem azt jelenti, hogy mindent szabad, ami borzalmas. Itt is néhány támpont legyen képekkel illusztrálva.

(Kép: Instagram)

 (Kép: isntagram)

c, “Street fashion”, mi vannnn ? Ez a fogalom jelen van, és egyre többen követik a példát. Speciel nekem sincs ellenemre, de egy bizonyos kor után elég „hülyén” mutat benne a férfi, főleg ha kis úszógumi is kialakult deréktájon. Ugyan az a “gumi” ledolgozható, sőt jó is lenne, ha az menne, de nem. Lusta banda vagyunk. Azok, akik ezt a stílust követik, és ebben érzik önmagukat jól, hát sajnos legtöbb esetben távol állnak még az instagram világ milliós követővel rendelkező bálványok alkatától. Itt ebben az esetben a mértékletesség a legfontosabb, amit szem előtt kell tartanunk. Illetve, hogy a „street fashion” csupán utcai viselet, és nem üzleti, vagy ünnepi alkalmak divatja. Sajnos ebben sem ismerünk tréfát, és látok nagyon érdekes „arcokat” úgy belibbenni egy-egy luxus étterembe, hogy skiny farmer, plusz extra slim fit ing, mellé befigyelő piros tornacsuka komplex alkotja outfitjét, mellé persze az Audi slusszkulcs, mit járulékos kiegészítő. Kidobott Ray Ban, vagy OAKLEY napszemüveg.  Tudom, most sokan mondják azt, hogy “ne már Tibor, megint irigy vagy”. Igen, irigy, mégpedig arra, hogy amikor az agyat osztották, legtöbb esetben ezek az urak a hátsó sorba szorulva nem jutottak kellő mennyiséghez, így nem is bántja őket az, ami az esztétikum kérdése körük felmerül.(Ezt irigylem). Mielőtt kirekesztő lennék, csupán arra akartam rávilágítani, hogy nem kell mindig kaviár, és nem kell minden esetben összekeverni a „street fashion” megjelenést a „terndiséggel”. Itt is néhány képes példa az arányok szigorú betartására.

Peresz neki könnyű!

A bőrben. 

(Kép: isntagram)

Jól elkalandoztam, a kabát elhagyásától, viszont talán szerintem megérte, hogy megnézzük az alapeseteket, arra, hogy mi legyen, ha jön a melegebb időszak, amit annyira áhítottunk akkor, amikor a zúzmara fedte be szemöldökünket.

Tudjátok: facebook, instagram, tumblr, és YouTube . 

Barátsággal : Tibor