Mindenkinek megvan a maga mániája, van, aki kutyát tart, van, aki macskát, pintyet, és van, aki szereti a mintás zoknikat. Pedig először jobb, ha tisztázzuk, a zokni nem csak szükségszerű lábvédelmi eszköz, és nem csak azért hordjuk, hogy legyen, ami a cipő és a lábunk közötti teret töltse ki. A funkcióját tekintve a zokni (– ha ha ha –) ezen már „túllépett”. Peig ez sokakat megrémít!   Persze még akad a téli hónapok fagyos időszakában, milyen üdítő még írni is róla ebben a kánikulában, olyan "lábtyű", ami persze a láblefagyás ellen véd, és nem csak esztétikai kellék. Mert ma az esztétikum, lesz porondon, mégpedig azért, mert minap egy cikkben olvastam, hogy a kanadai miniszterelnök, sportot űz a „hülye zoknik” viselése terén, és rántja magával a pokolba, a politika jeles képviselőit. Ez pedig felháborító, és tarthatatlan, mert ha férfi, akkor az legyen unalmas, és szürke, vagy fekete zoknis. Főleg ha magas rangot kapott a szavazók felhatalmazásából. ( Mi ebből nem engedünk, és tartjuk magunkat a tradíciókhoz, nem beszélve a szandál és zokni közösségének hagyományaihoz.) Miként is nézne így ki, egy honi politikus lába, nem hogy egy átlag férfié! 

  Pedig egyre - másra jönnek elő a viccesebbnél, viccesebb zoknik, és azok gyártói. Ha már van rá igény miért is ne viselhetnénk mi is ezeket. Most pár dolgot azért közelítsünk meg abból a szempontból is, hogy meddig „mehetünk el”, (már megint a lábnál tartva) ebben a nem megszokott témában. Vagyis milyen „zokni költeményt” vehetünk fel, és mihez.

  Az alap, hogy tényleg csakis akkor merészkedjünk erre a terepre, ha fel vagyunk készülve arra, hogy komplett elmebetegnek fognak tartani, ha mondjuk egy nagyon fontos megbeszélés, üzleti tárgyalás alkalmával egy elegáns öltönyhöz, és ráadásnak egy egyedi lábbelihez veszünk fel, mondjuk egy pókemberes piros zoknit. Amennyiben, nem vesszük figyelembe a helyzet komolyságát, és környezetünk sem fog harsányan röhögni rajtunk, - ez pedig a mi ingerküszöbünknek sem árt – bátran vágjunk bele a harsányabb kötött holmik lábon való „kihordásába”.

  Itt jegyezném meg, hogy túlzásokba nem érdemes esni itt sem, és jó, ha tudjuk hol a határ a vicc, és az öncélú magamutogatás között. Ha már erre a sikamlós terepre tévedtünk, akkor ez legyen ízléses, és koncepcionálisan megalapozott.  Aztán nagyon nagy figyelemmel kell eljárni, hogy a zoknikat hol szerezzük be, és milyen minőséget képviselnek. Nem csak mintázatuk esetén, de leginkább az anyagukat illetően. Itt sem szabad elmenni az ócska műszálak felé, mert baj lehet belőle. 

  Az aranyszabály pedig a legvégén annyi, hogy ezt a zoknit sem hordjuk, viseljük szandállal, mert annyira azért még nem mentek el nekünk sem „otthonról”. A bejegyzés mellé társított képek szerintem önmagukért beszélnek, és a videón egy kedvelt gyártóm valóban egyedi darabját mutattam be. Viseljétek bátorsággal, és nagy szeretettel. Mintás zoknikra fel!

Barátsággal: Tibor 

    Sokszor vagyunk úgy, hogy a női táskákkal szemben nyomjuk a férfi soviniszta vicceinket, hogy még Attila sírja is benne van, ha kiborítja előttünk szívünk párja. Pedig ebben mi sem vagyunk jobbak, sőt mi több én láttam olyan férfi táskát, amiben még ott volt a „Kennedy gyilkosság” döntő bizonyítéka is, illetve ki volt tömve, mint a jó falusi „tisztaszoba” dunyhája. Ugyan az is igaz, hogy mi hím egyedek, legtöbb esetben még utáljuk is ezt a szükséges rossznak titulált valamit, így inkább elintézzük azzal, hogy jó lesz ez is, mármint egy tasi, zacsi, stb. Arról meg nem is beszélve, hogy a mindenféle kacsintós pénztárcát és nyeles fésűt rejtő, autós táska is divat még bizonyos körökben. Holott azt már úgy gondoltuk elfeledtük, és csak a régészek lelnek rá elveszett sírok feltárása során. Szóval legyünk itt is kicsit igényesebbek és nézzük meg, mit kellene nekünk a teremtés koronáinak táska gyanánt cipelni.

(Itt jegyezném meg, hogy kerülni próbálom a háti LV, és slamposan cipelhető félig nyitott Gucci feliratú gyöngyszemeket. A BÁV üzleteiben pedig ne is keressünk, mert tudjuk soha nem árultak táskát.)

  Kézitáska. A táska, ha kézben visszük, legyen egy olyan darab, ami hozzánk illik, és mégis kiszolgálja azt az igényt, hogy nem a „féldekás” és a staniclibe csomagolt kenyér férjen bele csupán, hanem legyen helye  azoknak az iratoknak, tollaknak, tokoknak és minden egyébnek ami kell a munkánk során. Mégse legyen púpozott, hogy be se lehessen zárni, és ha mégis kinyitjuk, nem dől ránk a tartalma, ne adj isten másra. A táska lehet csatos, vagy egyedi megoldással záródó. Mindenképp szép, ha igényes bőrből készült, és mondjuk nem csak tucat termék. Itt jegyezném meg, hogy nagyon szép táskák kaphatók, kézműves vásárok során. A másik megoldás, hogy nem bőr, hanem keveréke a bőrnek és a vászonnak. Ezek a kézi táskák inkább modern kivitelűek, és fiatalos lendületet adnak. A szín a kézitáskák esetében leginkább a világos és konyak barna, illetve a fekete között mozognak. Láttam én már szép kék és egyedi bőrből készült és akár krokodil mintás darabokat, de ehhez egyfajta egyéniség is kell.

  A válltáska és társai. Itt rengeteg variáció létezik, de leginkább azért hordjuk, mert egy komplett irodát kell vinni a hátunkon. Laptop, és a töltő, (házi atomerőmű) minden más, amit fent már leírtam. Itt is szempont, hogy ha már a vállunkon hordjuk, ne legyen igénytelen, mert attól, hogy csak egy funkciót ellátó eszközt látunk benne, még ronthatja az összképet. Én modernitás híveként szeretem itt is a legegyszerűbb megoldásokat, de legyen azért minőségi kidolgozottság. Nem szép, ha vállpánt feslődik, vagy a csat része, amivel a táska rögzítve van olyan, mint egy hegymászó karabiner. Jó ha itt is,  kerüljük a „tömeg ügyeket”, - egykor a Fila volt minden férfin látható - , és ugyan abban a típusban. Tudom akció volt valamelyik benzinkútnál és pontok alapján mindenki kapta, ha kell, ha nem. A válltáska, vagy ferdén átdobva hordott vagy simán a vállunkon. Ezért tényleg jó, ha minőségére alaposan odafigyelünk. Itt megengedőbb a bőr helyett a vászon anyag.

                                 Kerék megoldás, bőr és vászon.

                                                  Tiszta bőr. 

                                         Üzleti megoldás.

  A háti „tatyó” és sport táska. Nos, ezeket a típusokat, és nagyon őszinte leszek most is, ki nem állhatom egy férfin. Legyen az, bármilyen nagynevű márka, de nem komoly emberekre való. Ennek a szuperlatívusza a noname márka hátizsák,- tudjuk az a színes csatos - amit iskolásoknak, sportolóknak, kirándulóknak gyártottak, de valamilyen „lazaság” okán úgy gondolja a viselője, hogy bárhova bebattyoghat vele. Nem, a hátizsák nem hétköznapi megjelenésre tervezett valami, hanem egészen másra. Ha kérhetlek ebbe en is gondolkozz!     Hova megy ez az ember? " A túrista mit tehet, örül neki, hogy itt lehet." 

A bejegyzést, sűrűn láttam el képekkel, hogy pár inspirációt adjak támpontnak.

  Amennyiben tetszett, amit itt olvastál gyere, kövess a szokásos közösségi felületeimen, facebook, instagram, tumblr, pinterest, YouTube.

Barátsággal: Tibor    

  Olvastam és mi több még tetszett is, egy blogbejegyzés itt a reblogon,  ami azt boncolgatta, hogy szégyen e a turkálóból való öltözködés, és milyen módszerek vannak arra, hogy precíz turkálók legyünk. A dolog azért is tetszett, mert korunk férfi hősei, inkább megvesznek haszontalan, rossz minőségű, de márkásának mondott fast fashion ruhákat, még akkor is, ha tudják, át lesznek vágva, minthogy azt a „szégyent” érezzék, amit egy jó „turkálás” nyújthat. Kedves barátaim, nem szúrt meg a nap, nem ittam több rövidet a kelleténél, és nem szedek semmiféle tudatmódosító szert, de amondó vagyok, nem szégyen a turkálás, sőt néha aranyat is lel, aki nekiveselkedik. - Jut eszembe, egykor Rómában aranyat leltem, csak ki kellett menni a városszéli piacra, ahol a „tökmagszotyikitömöttmókus” mellet, ingek, és nyakkendők ezrei vártak rám, fillérekért. -   Mit gondolok én a turkálásról, mint férfi stílus blogger, most öt tételben fejtem ki.

  1, A turkálás alapja, hogy tudd, nem minden arany, ami fénylik. Sokan vagyunk és még többen akik „szekondhend” mód vásárlunk, de nem nyomnánk egy szelfit, hogy épp ott leltünk rá álmaink ingére, pólójára, vagy épp zakójára. Pedig de. Szégyen ide, szégyen oda, de tényleg vannak, helyek ahol remek darabok hevernek parlagon, mert mi férfiak, nem adjuk alább és tartva a büszkeségünk, messze kerüljük el ezeket az üzleteket. Viszont csak egyszer szabadulj be valamelyik barátnővel, feleséggel és csodákat fogsz látni, nem, csak azért mert tépik ki egymás kezéből a bála bontás utáni legjobb darabokat a hölgyek, de még te is látnád, hogy repül a levegőben egy – egy extra márkás cucc. Viszont ami a lényeg, hogy nem minden az, aminek látszik. Itt is megvan az, ami minden más hasonló helyen, hogy a vágyott ruha nem az, aminek mutatta magát.  Figyelj tehát arra, ha turkálásra adtad a fejed, hogy jól nézd meg mi az, amit potom pénzért adnak.

  2, A méret a lényeg. Fontos szabály, hogy a turkálóban összekapkodott szettek legtöbbje, vagy túl nagy, vagy épp túl kicsi méretben. Mivel az átlag és nagyobb számban fogyó darabok, már az első pillanatban elvándorolnak valahova egészen máshova… hogy aztán új életre kelve, más áron, de más minőségben jelenjenek meg. ( Ha érted mire gondolok? ) A méreteid ismeret itt talán a legfontosabb, mert nem az ingek, dzsekik, zakók, más – más országokból zuhantak a bálába. Lesz, ami számmal, lesz, ami betűvel, adja meg az irányt. Tudd, hogy a külhoni mérettábla szerint te milyen „szabású” vagy. A nyertes pozícióban az startol, aki vágja ezeket.

  3, Nem használt ruha! Tévedés, ezek a ruhák legtöbb esetben egyszer sem voltak senkin, csupán a divat szakma túltermelésének, és hibás anyagkezelésnek következtében kerülnek a zsákba. A penetráns illat, ami árad ezekből a darabokból azért van, mert a bálába kerülés előtt, után fertőtlenítik őket, mert lehet épp Banglades, agy India, „gyártósorairól” estek a selejt kupacba. Az, amit már viseltek, az nem itt, hanem legtöbb esetben az internetes „másodkézből” működő piactéren lesz fellelhető. ( Itt nagyobb eséllyel lehet kapni extrán márkás ruhákat, alacsony áron. ) A bálás boltokra inkább három – négy név visszatérő jelenléte a meghatározó.

   4, A nem baj, ha turkálós, de legyen stílusos. A hipszterek többsége szereti ezt a fajta outfit összeállítást, mert az biztos, hogy máson nem látják viszont a darabokat. Ebben az előnyben te is részesülhetsz, mert az már biztos, hogy az, amit itt találsz nem lesz máshol. Ellenben arra is ügyelni kell, hogy tartsuk be azt a szabályt, hogy nem csak azért turkálunk, mert kevesebb pénzt szeretnénk kiadni, és közben alább is adjuk, mert jó lesz ez is, közben meg egyre furábban néznek a barátaink ránk.  A lényeg pont az, hogy itt is tartsuk a tőlünk megszokott szintet. 

   5, Mit vegyél és mit, ne! Ide tartozik és talán a legfontosabb, hogy legtöbb esetben én zakót, öltönyt, kabátot, dzsekit, nem ajánlanék senkinek, aki erre a kalandra adja a fejét, ismeretlen vizeken találja magát és könnyen elveszhet. Viszont inget, farmert, pólót, sőt mi több akár nyakkendőt is be lehet szerezni nagyon kellemes és reális áron, sőt mi több viselhető minőségben. Az ötödik pont befejező része, hogy ne feledd, de ezt kár is lenne leírnom, mindent alaposan moss ki, tisztítass, mert ezek a darabok valóban megjárták a ruhák poklát, bennük rejlik ezer és ezer kilométer. Ők korunk "szövetbevándorlói".

  Tudom, most megint nem leszek túl népszerű a stílus guruk előtt, hogy ennyire lementem a pokol kapujához, és merem ajánlani azt a tabut, amit más nem, tenne meg. Nekik üzennék egy valódi divat ikon mondatával :  Nickelson Wooster  : "Szeretem keverni az olcsóbb és drágább árfekvésű, a laza és komoly darabokat.”  Neki talán hihetnek, ha nekem már nem is.

Barátsággal : Tibor 

   Tudom nem illik megszólni, hogy ki mit visel, de van az a helyzet, amikor a „virtuális környezet szennyezés” olyan mértéket ölt, ami mellett már csak azért sem szabad elmennem szó nélkül, mert a közállapotokra is hatással van. Ehhez hasonló esetek amikor, színészek, celebek, politikusok úgy gondolják, hogy számukra nincs tabu, és midet fel és levehetek. Itt és ne tovább, mondhatná mindenki, ha nem lennénk elnézőek mi magunk is a megjelenésünkkel szemben. Pedig a rossz példa ragadós és nyúló állagú, mindet megfertőz, és romba dönt.

  Azt is gondolom, hogy a pénz nem jelenti azt, hogy ezzel egyenes arányban a megjelenés kultúrája is magasabb szinten lenne jelen, mert ugye láttunk mi már lyukas zokniban tipegő világbankelnököt, és szürreális szettekben mozgó operabáli hírességeket. Olykor dohogok is, hogy a bulvár média nem azon van kiakadva, hogy ez vagy az, mennyire gáz volt, hogy nem tudta mit illene felvenni, hanem megszavaztatja olvasóit, hogy ki volt a legfeltűnőbb jelenség az adott nemes eseményen. Ebben az esetben is a népnevelés csimborasszója az, hogy még jól be is mutatjuk a rossz példák sorát. Egy biztos, nehéz lehet a honi közszereplők sorsa, mert, tele tudnám írni a blogom azzal, hogy ki mikor, mekkorát vétett a megjelenés ellen, amikor, ott és amott „közszerepelt”.

  Tegnap sokkhatás ért, amikor álmos fejemből kinézve az egyik televízió hírműsorán épp a „legkegyetlenebb” hazai probléma esetén menő huza-vonáról tartott sajtótájékoztatót az ellenzék szóvivője. Napi politikában nem szoktam tocsogni, mert ez nem az én területem, de az már igen, hogy a téma súlytalansága mellett, mennyit ártanak az ízlésvilágnak azok akiknek pont az lenne a szerepük, hogy példával járjanak elől. Itt konkrétan a szóvivők, a nyilatkozó politikusok és csatlósaikról lenne szó, kerülve a magasabb szinteteket, mert ugye a népi mondás is azt tartja:”fejétől bűzlik a hal” . A lábfejétől!

Szóval ülök magam elé bámulva, a villogó képek mennek tompa fejem előtt, és mivel pont kivettem a kontaktlencsém és az szemüvegre való átállás miatt, még szédültem is kissé, nem akartam hinni a szememnek, amikor ezt a képet láttam meg.

  Elnézést a kép minősége miatt, de nem sikeredett jobb ebből a remekből, mert saját magamnak kellett megörökíteni az utókor számára, hogy hol rontotta el az amúgy sem rózsás közállapotokat, a szóvivő, már öltözködés szempontjából. Másról nem is beszélve. Vizsgáljuk meg miről is van itt szó!

A nadrág vége térdben elvágva, a cipő egyfajta mokaszin, és persze az ing ujja rövid. Harminc fok felett, még egy szabadságáról berendelt piaci kofa sem tudna szebbet alkotni, nemhogy egy szavak mesterének kikiáltott megmondó ember, akinek az a feladata, hogy pártja arca legyen akkor és ott. Furcsa dolog ez, mert érteni véltem a koncepciót, hiszen a nép egyszerű gyermeke, nem akart mást mutatni, mint ami, hogy ne vágjon fel azzal, hogy túlöltözi, vele szemben megjelent sajtómunkásokat, mert lévén majdnem szaharai hőség, ők sem szmokingban jelentek meg, a hölgyek pedig kiskosztümben. Viszont azt már nem értem, hogy az üzenet, amit az öltözékével adott Nyakó István, mivel hozható össze. Arra gondolok, hogy ő egyfajta lezserségét, az üggyel összefüggésben látta jónak, és ezért villantott bokát. Mert ez a téma, hogy a pártja új stratégiával állt elő, igényelte a hanyag, mi majd megmutatjuk, hogy nem vagyunk hivalkodó pávák, és a nép egyszerű nyelvén beszélünk, nem veszünk magunkra „bezárt” öltözetet, mutatta a tegnapi napon. Legatyásodott nemzetünkhöz, gatyában szólunk. Holott, szerintem, ha fontos, és valóban lényeges kérdésben szeretett volna szólni a politikus, úgy azt a helyzethez mért „eleganciával” kellett volna megtennie. Persze nem csak ebben, de más esetekben sem megengedett a „vizibicaj kölcsönzős” megjelenés, ha sajtótájékoztatóra adjuk a fejünket. (Kivétel, ha valóban a strandon vagyunk, és a vizibiciklik méltánytalan helyzetéről beszélnénk.) Bár szerintem akkor sem. Lényeg, hogy a példa sajnos rossz, és nem mutat előre. Inkább azt érzékelteti, hogy gyarló ember a politikus is, és megengedheti magának a lazaságot, tehát nem kötelezi semmire, semmi. Csak nehogy félre érthető legyek! A kép sajnos nem csak az ellenzék soraira jellemző, - tisztelet a ritka kivételnek – de a kormánypárti politikusainkra is. Hány kormányinfó megy úgy le, hogy Lázár János mellett Kovács szóvivő úr, úgy gondolja, hogy egy ilyen eseményre megengedett a „casual outfit”, mert a miniszter öltönyét ő ellenpontozza a lezserséggel, leereszkedve a sajtómunkások mellé. Pedig lenne pár jó példa, amiből tanulhatnának, mert csak neten kéne "guglizni", és láthatná, hogy öltöznek munkatársaik még egy egyszerű információ közlés esetén tőlünk távolabb, azt nem mondom, hogy boldogabb országokban.

  Miután magamhoz tértem, és mára felocsúdtam a látott képek után, arra jutottam, háta olvassa ezt a pár keresetlen szót az, aki legközelebb hasonló helyzetben áll ki a kamerák elé, és nem szerez be magának előtte egy „hasitasit” amiből majd a megírt anyagot kapja elő. A remény hal meg utoljára!

Barátsággal : Tibor 

  Télen a hó miatt, tavasszal a hideg esős idő, nyáron pedig a hőség miatt vagyunk kiakadva. Ahogy a népdal is mondja, „télen nagyon hideg van, nyáron nagyon meleg van, soha sincs jó idő, mindig esik az eső.” Elégedetlenek pedig minden helyzetben lehetünk, meg lehet rá a jó okunk. Viszont ha már meleg, és hőség, meg a nyár, akkor nem maradhat el, az a bejegyzés, hogy mit ajánlok azoknak, akik nem adják fel és le, stílusosak, és persze elegánsak szeretnének lenni, még akkor is, ha szakad róluk a víz. Jöjjenek a nyári szettek, mert lassan de biztosan leárazva is hozzá juthatunk. Ahogy szoktam tetőtől a talpig, és nem veszem figyelembe azt, hogy rám szóltak, igen is merítek a külhoni bloggerek képi világából, hogy lássuk, mi lenne az, ami nekünk sem ártana.  

  Az ing, és a póló harca. Azt gondlom, hogy az ing nem veszthet csatát a pólóval szemben, és ha jó minőségű és anyagú inget szerzünk be, ez nem is lehet kérdés. Csak mértékkel az ujj hossz tekintetében, és mint egy ismerősöm fogalmazta meg, mi az a rövid ujjú ing, olyan mintha elvágták volna derékban a zakót. Igaza is van, de azért sántít is a megközelítés, mert létezik egyfajta ing típus, ami a nyári verőn is lehet röviden stílusos. Mutatom is.

  Azt viszont hozzá kell tennem, hogy a magyar férfi nem pont erre teszi fel az életét, ha inget választana. Neki a lengő bő ujjú rövid valami kell. Ezen már csak akkor tudunk változtatni, ha egy generáció rossz beidegződése lefut. Jöhet a póló? Persze, hogy jöhet, sőt. Persze ha az nem az, ami „hasadó anyagot” is tartalmazó Kínai piacos, enyhén nyúlt anyagú! A zakó alatt is elfér. Bár decensebb urak, és korosodó, - hozzám hasonló – testépítést kerülő férfiak számára nem ajánlanám jó szívvel. Nekünk akkor inkább a piké, és szigorúan lehajtott gallérral! Itt is jó, ha figyelünk a színek és a méretek pontosságára.

  Öltöny, vagy lazább smart casual? Nincs már szabály, csak egy, az pedig a munkakörülmény. Ha teheted, engedd szabadon magad és inkább a casual legyen a nyáron a kedvenced. Télen úgyis lesz elég idő a kabát alatt az öltönynek. Viszont, ha mégis öltöny, akkor legyen világos színű, és habkönnyű anyagból. A smart casual együttes lehet, chino nadrág, vagy farmer, felül egy könnyű nyári zakó – véletlen sem írom le a spotos kifejezést – mert azt nem tudom micsoda. A zakó anyaga len, vagy könnyű pamut, de létezik és saját magam, mint kísérleti nyúl, tudom a dzsörzé. Alig tűnik fel, hogy az műszál, pedig az.

  Ami a lábat illeti. A nyár itt is kihívást teremt. Tudjuk nem nagy a választék, és az is egysíkú, tisztelet a kivételnek, de valóban nehéz jó nyári lábbelit találni. ( Reális áron!!! ) Javaslatom, hogy ha lehet ilyenkor jobb, a belebújós mokaszin jellegű cipők felé fordulni. A zárt érzést ezzel le lehet tudni, és még divatos is lehet. A baj az, hogy jó mokaszint, loafert nehéz találni, mert vagy drága, vagy nem az, viszont ellenben ronda, és műbőr. Kénytelenek vagyunk jobban utána járni – ha ha ha, milyen fordulat ez, egy cipő esetén. A smart casual szett teljes rangú tagja lehet egy boat shoe is – vitorlás cipő -, de itt nem arra gondolok, ami valóban a tengere habjainak szelésére valók, „zordon szakáll” szettjének része.  Olyan cipő ez, ami mégsem az, aminek látszik. Hasznos barátunk még a sneakres is, akár öltöny részeként, de itt azért a korhatár megint betartandó, hogy ne nézzenek teljesen bolondnak. A cipők viselése mellé, jöhetnek a zoknik is, de itt már inkább a titok, vagy balett zoknik lehetnek hű(s) társaink. A hosszabb szárú zokni, legyen nyarat idézően vidámabb színű, ha már a bánatos szürke és fekete kikopott.

  Naci aminek nincs szára. Térdnadrág?  Lehet, sőt akár még zakóval is. Viszont itt valóban a testi lehetőségeinkhez mérten, és a helyzethez alkalmazkodóan. Hülyén mutat, ha ebben bandukolunk el, egy kemény üzleti megbeszélésre, vagy úgy gondoljuk, hogy a vádlink még van olyan állapotban több visszér műtét után is, hogy azt közszemlére tegyük.

  Mértékkel tehát az olaszos lazaságnak, amit én is kedvelek, és szívemhez közelinek érzek. Tudom itt, is mint minden másban, a saját szabad döntés joga, hogy ki miben érzi jól magát, a bőrében. A divat ne határozza meg a napjainkat, de tehetünk érte, hogy jobb legyen a kedvünk, ha kapunk pár elismerő szót. Férfi társaim, valljuk, be hiúbbak vagyunk bármelyik hölgynél. Ez a nyárra is vonatkozik, mert habtestünk úgyis megvillantjuk majd valamelyik strandon, vagy parton, de ha még nem jutottunk el addig, legyünk a forrósságban is elegánsak. Remélem ismét tudtam pár ötlet adni, hogy miként éljük túl a dolgos nyári napokat.

Barátsággal: Tibor 

                                           (Nem reklám .... ! )

   Amikor erre a bejegyzésre gondoltam, a nyár már próbálgatta az emberi tűréshatárokat súrolni hőmérséklet tekintetében, és arra vágytam talpig öltönyben, hogy végre kicsomagolhassam magam én is . Mert ugye azért mi sem vagyunk hőálló azbesztből, és nem dolgozunk a kohó mellett úgy, hogy tudjuk feszegetni a határainkat. Csupán férfiak vagyunk akik – mert néha kell, és mert megkívánják tőlünk – munkaruha gyanánt öltönybe bújunk akkor is, amikor normális ember a pálmafák, vagy legalábbis a nádasok hűs közegébe bújnak el. Mi viszont erős jellememmel, és kemény elkötelezettséggel, álljuk az időjárás kemény kihívásait.  Mert, ahogyan a mondás is tartja, nem az a férfi, aki adja, hanem aki kapja. Mi meg kapjuk, nem kicsit.

   Ellenben hülyék azért nem vagyunk, tehát mi is keressük a megoldást arra, mi legyen ha már tombol a harminc fok feletti nap, és mintegy páncélos lovag mi mégis feszítünk, mert kell. Most jöjjön néhány tipp, mivel vészeld át a nyarat, ha nem vagy vizibicikli kölcsönző tulaja, vagy legalább is piros nacis tengeri mentő, David Hasselhoff, illetve  Spongya Bob kockanadrág. Vagy mindkettő.

   A meleg ellen a legjobb megoldás, ha az öltönyöd anyaga vékony és csak nyomokban tartalmaz, vagy egyáltalán nem is látott műszálat, leánykori nevén poliésztert. Legyen pamut, vagy len.  Ezek keveréke is jó megoldás. A műszál télen sem jó, de nyáron a leggonoszabb. A színek esetében keresd a világos tónusokat, tudva, hogy nem fogsz tömeg közlekedni, és kerülöd a padokat, még ha vonzó is lenne egy kis romantikához. A legjobb választás a fehér. Lehet világoskék, és persze sárga is. ( Bár tudom az nálunk a határeset kategória.) Azt is sejteni vélem, hogy most arra vártok mikor javaslom a jégakkut a testre erősítve, de szerintem komplikált lenne. Helyette a hűvös anyagokkal kell a megoldást megtalálni.

  Mi legyen a zakó alatt? Ilyenkor jönnek a rövid ujjú ingek szakértői, és a szellősség mellett kiállva hangoztatják annak kényelmes viseletét. Szerintem kár vitatkozni erről, meggyőzni úgysem tudom azokat, aki fent nevezett, „valami” hívei. Azért szabadjon itt megjegyeznem, hogy amennyiben ellenállunk a titokzokni „bokavillantó” módjától, úgy nem ítéljük el, azokat a szőrös karokat, amelyek a zakó ujja alól kivillannak, egy kornyári napra eső „MLM értékesítő” konferencia eseményén. Egyezzünk ki abban, hogy számomra még mindig a zakóhoz az ing, hosszú ujjú. Viszont az ing minősége, lényeges, mert csakis pamutból lehet az anyaga, itt valóban tilos a műszál. Hidd el, higiénia szempontjából is, jobban jársz. Van két tábor, aki egymásnak ellentmondóan vallja a következőt: az ing alatt legyen alsó atléta, és van, aki ezt tagadva ellenzi annak nyári viseletét. Itt én az utóbbiak mellett vagyok, de mert télen sem kedvelem az ing alatti atlétát. Viszont ha a sivatag vándoraira gondolok, akik a legforróbb napon is réteges fekete hacukában járnak a melóba a tevén, elgondolkodom, hogy lehet benne valami mégis.

   Zokni, és annak hiánya nyári verőn. Fontos és minden szempontból megosztó kérdéskör ez is. Vannak már mindenre elszánt hívei a zokni nélküliségnek is. Én ebben a helyzetben azt javallom, hogy az öltöny esetében, még ha a legszebb loafer cipő is van a lábunkon, jobb, ha van egy titok zokni is rajta. Egyéb nem mokaszin jellegű cipők esetén, pedig kifejezetten ajánlom a hosszabb szárú  zoknit is. Lényeges, hogy nem a téli bundás kollekcióból valót és persze itt is a műszál kerülendő.

  Mivel a mai blog az öltönyös megjelenés hőguta körüli hőmérséklet közeli állapotát járja körül, a lábtól megint feljebb kerülve, a nyak körüli dolgokra koncentrálok a végén. Vagyis a nyakkendő, illetve annak hiánya lesz kitárgyalva, zárva a mai „szentleckét”. Szerintem a nyakkendő része az öltönyös megjelenésünknek, tehát ha tombol is a nap, nincs mese ott bizony nyakkendőnek is helye van. Kivétel, ami meg erősíti a szabályt, hogy pénteki, vagy lazább napokon, és persze az öltöny szabása adta lehetőségek mentén, az elhagyható. Képes segítség mellékelve.

  Zárva az írást, Uraim, nincs mese, addig, amíg az irodai munka megköveteli, hogy öltönyt hordjunk, azt kell hordanunk még negyven fokban is, sajnos az öltönybe épített légkondicionáló még várat magára, és Donald Trump épp minap tett róla, hogy esélye se legyen a Föld nevű bolygó lehűlésének, nem marad más, mint átgondolva, és megfogadva pár tanácsom öltözködjünk így.

Barátsággal: Tibor

   Olvasom minap, hogy a férfidivat bloggerek többsége tapasztalatok és egyéb képességek híján dobálják egymásra a közösségi felületről lopott képeket és töltelék mellébeszéléssel tömik ki, a hézagokat. Ezzel vezetve félre, vagy inkább a semmibe a követőiket, azokat, akik annyira ostobák, hogy ezt észre sem véve mennek a „véleményvezérek” után a mélységes mély „stílus kútba”. Persze csakis azért mert manapság, ha eldobsz egy követ stílus bloggert üt agyon. Illetve minden bokorban az terem, nem csattanómaszlag. Pedig milyen szép is volt egykor amikor, csakis azok mondhattak véleményt, akik erre fel lettek szentelve, vagy legalábbis textilipari mérnökként „végeztek ki” minden konfekcióból vásárló férfit.  

   Tudom, minek jár a szám, mert én is egy ilyen fából vaskarika vagyok, és amikor verem a klaviatúrám a hűvös szobám sötétben álló asztala előtt, magam sem lettem tagja a számtalan férfiruházati bolt tulajdonosok egyikének sem, akik valaha üzletet nyitva adtak el a határokon át behozott kincset, amit a „rothadó nyugat” már saját népére nem tudott rásózni. Jártatom a szám tapasztalat és egyéb felkészültség nélkül, holott ezt a misztériumot, még ugatni sem tudnám, mint a kutya a holdat.

  Én úgy vagyok ezzel, mint azt a mondás tartja, aki tudja, csinálja, aki nem tudja, tanítja, aki tanítani sem tudja abból lesz a tornatanár, jelen esetben a divat blogger. Parafrázis ez, mert aki azt állítja, hogy a divat bloggerek nem értenek ahhoz, amivel éppen foglakoznak, egyből cáfolt lett, mert az, aki ezt leírta maga is egyike azoknak, akik ebből a keserű ám, de szép hivatásból nyertek követőket, és varázsoltak maguknak vevőt. Kihasználva az instagram, és a facebook közösség építő erejét. Egyszerű ez, mint az egyszeregy. Pont ebben a blogban olvastam, hogy  már nem igaz az sem amit egy hete vettél annak, mert a divat változó mint az időjárás. Akkor meg minek vagyunk mi, akik holmi frontátvonulásoknak szánunk időt és energiát. Pont azért, hogy azok, akik ebből élnek, és szeretnék, hogy még jobban menjen a szekerük, több vevővel és több stílusos pasival legyen teli a boltjuk. Outletjük, raktáruk, és pörögjön az a pénztárgép. Aki azt gondolja, hogy az idétlen divat blogger, csupán saját szórakozására, örömére írogat naponként, el van tévedve. Nem, a legtöbb divat blogger és legyen ez most egy példa is, ( én ) azért írunk, és teszünk illusztráció gyanánt egy-egy „lopott” stílus képet, a sorok közé, hogy lássa az akit ez érdekel, hogy nem túl bonyolult matek ez. Mert simán lehet egy farmerből, egy ingből és zakóból álló kombó is elegáns, de lehet ezt fokozva a sliccelérsről, a reverek szélességéről akadémiai szinten is értekezni, csak marhára fölösleges, mert a lényeg ott sem más, mint a megjelenés stílusossága. Ehhez pedig segédeszközt bizony kell használni.

   Itt jegyzem meg, hogy szerény személyem érintve érzete magát a blog író által, mert ott az volt, hogy „többet jelent egy magán befotózott anyag”, mint egy lopott kép a pinterestről. Igen, ez így van! Én sem szeretem, ha név nélküli instabloggerek ellopják a rólam készült képet, és „aljas” mód tovább osztják, hogy többen is inspirálódjanak belőle a nemzetközi képmegosztó térben. Ilyenkor „keményen” fel is lépek, és oda nyomok egy köszönöm jelet.

                                             Ki lehet eza a "csávó" ? 

   Lépjünk szerintem túl ezen a dolgon, a szerepek már rég mások, mint egykor voltak. Valóban lehetne azt mondani, könnyebb ma divatról blogolni, mint az ívhegesztéséről pláne nekem. Viszont ahogy fent is írtam azok, akik erre a sanyarú kenyérre adják a fejüket, tudják több támadásnak lesznek kitéve, főleg ha kicsit jobbak lesznek az átlagnál, mint egy közepes teljesítményű politikus, aki a parlament soraiban az adott választási időszak között tetszhalott állapotban „teljesít jobban”.  Rögvest b@zi lesz, vagy „diszmajom”, akit csak a külsőségek érdekelnek. Pedig aki ezt szereti és szívből nyomja, nem tesz mást, mint segíti azt az ipart, amiből számos vállalkozás akar megélni kis hazánkban.    Száz szónak is egy a vége, ne bánts a bloggered, mert ha az bánt majd legközelebb, érezni fogod az üzleted forgalmán.  Már Trump kampánya esetén is látható volt, mennyire számít a "social media" ereje, és ott „csupán” egy ország sorsa dőlt el. Itt meg az, hogy vegyen fel zoknit ahhoz a cipőhöz, vagy sem. Mellékesen még az is, hogy hol vegye meg azt a cipőt …De ez tényleg mellékes!  Én inkább örülök annak, hogy egyre többen vagyunk, akinek van véleménye erről, a nem agysebészeti tudást igénylő tematikáról, amit divatnak nevezünk. Legyen boldogság, és virágozzék minden virág, és ha lehet mellé világbéke is.

Barátsággal: Tibor 

  Nézve az elmúlt napok „Blade Runnert” idéző szélsőségesen csapadékos időjárását, tényleg felvetődik a kérdés gumicsizma legyen az idei tavaszból a nyárba jutó szezon cipő divatja, vagy marad a hagyományos. Azért ne legyünk ennyire borúlátóak, mint Reisz András a zivatar felhőkkel tarkított térkép előtt, legyünk optimisták mindeközben pedig vegyük át milyen „lépőben” lehetünk elegánsak és talán „trendiek”. Öt plusz egy tipp, miben sétáljunk a flaszteren az idei nyáron.

   1, A mokaszin, ami nem is az, vagyis mégis? Mi annak hívunk minden cipőt, amibe nem kell fűző, és mintegy könnyed csusszanással libbenünk reggel bele, hogy „gyorsított eljárással” jussunk a legtávolabb az otthonunktól. Holott a mokaszin speciel nem minden fűző nélküli cipőre mondható, de a boltosok a könnyebb érthetőség végett ezt használják a loafertől a valódi mokaszinig mindenre. Most nem is mennék én sem bele ennek a feszegetésébe, erre már volt egy korábbi írás itt. Hanem nézzük át, mit javasolok arra, ha nem akarunk, vagy nem tanultunk meg cipőfűzőt bekötni. ( Ovi alsó, „pöttyös labda” csoport.) A képek alatt ott lesznek a nevek is.

   2, A „csatosok”, amiktől egyeseket kiver a víz. Igen a „monk cipők” ismét, és mindig szereplői lesznek a tavaszi és nyári divatnak. Ne tessék őket besorolni a transzneműek, és homoszexuálisok kedvencei közé, mert nagyon is macsós dolog. Ha már túlélted a fenti „mokaszin” szintet ez már kisrutinból menni fog, nem akadhat a torkodon, maximum az ára, ha jobbfajtát szeretnél magadénak tudni. Lássuk a képeket.

   3, Sima fűzős, de mégsem az. Mi az? Derby, Oxford, teljesen mindegy is lenne, ha szép és kényelmes, de ne legyünk ennyire igénytelenek, nézzük meg mi a kettő közt a különbség. A képek segítenek, és ötleteket is adnak, miben jelenj meg, ha már ezt a típusú cipőt választod. A reneszánszát élő "brogue" egy kicsit másként értelmezve, magasított gumitalpon és több színben, ad egyedi megjelenést a lábadnak is.

   4, Sport és a sneaker cipők, nem csak farmerhez! A tabuk dőltek le, de ez is múló tünet lesz, mint a divatra jellemző egyéb ügyek, hogy nem csak farmerhez vehetők fel ezek a lábravalók. Az viszont nem, hogy a sportcipők betörtek ismét a gardróbba, és ott is lesznek nyár végéig. Nézzük mire gondolt a „költő” amikor képekben meséli el ezekről a cipőkről szóló balladáját.

                                                       Sneaker

   5, Mi az a lábadon? Szandállllllll! Oké, egyezzünk ki, legyen „a szandi”, ha már annyira akartátok, de kérlek, ha lehet, ne vegyetek hozzá semmilyen zoknit, ha már erre a fura lábbelire ment el a fizetésetek egy része. Aztán ha már boldog tulajdonosai vagytok, legyetek kedvesek és csakis olyan helyen vegyétek fel, ahol ezt illik, és persze ne ez legyen az egyetlen nyári topogó. Mert tudjuk esőben kiváló, mert elöl, és hátul távozik a víz, de közben meg térdnaciban, dolgozni, menni, szandálban, még akkor is sértés, ha te úgy gondold hipszter vagy.

   + Egy! Zokni és a cipő. Tudom ez az örök dilemma nem feloldható, és annyira tabu, mint az, hogy miért bántom a szandált hordó „sokaságot”. A cipő a lábaddal szoros együttműködésben élő valami, ezért javaslom, hogy anyagában kerüld, még ha nagyon csábító az ára és színvilága, és ráadásul állatvédő is vagy, a műbőröket. „Ásóka a kis gomba”, lehet a barátod, de nem egy életre szóló kapcsolatban kell gondolkodnod vele az életed. A cipő és a zokni elhagyása, nem ajánlott, de lehet divatos. Használj inkább jó minőségű „titok zoknikat”. Olvastam, és láttam is azt a felmérést, hogy a hölgyeknél mennyire nem jön be a bokavillantós megoldás, és inkább látnak egy színes, bolondos zoknit, mint a te ronda szőrős lábad. Viszont vannak kifejezetten olyan lábbelik, amelyek csakis zokni nélkül mutatnak jól. Itt javaslom, és ajánlok is a kifejezetten ezekhez gyártott titok zoknikat. Ezeket is úgy, hogy ne lógjon ki a cipő szárából, és ne legyen rossz minőségű, műszálas. A lábad védi, közben meg lazán elegáns is.

  Tudom, még itt lenne a helye a flip-flop őrületnek is, de azt hagyjuk meg a strandok hívogató fövenyének, mert nem városi hordásra találták ki. ( Hiába a sok ellenpélda, nem és nem! ) Itt ezzel zárom a lábra valót, és ha tetszett, amit olvastál, ne kíméld a megosztás gombot!

Barátsággal: Tibor 

 “Nyár van, olvad a málna a számban,
  Égek egy könnyű lázban,
  Ha a váll a vállhoz ér!
  És minden percben nyár van,
  A csókod pihen az ágyban, “ ( Szerelem : Rúzsa Magdi ) 

  Lehetsz ifjú és bohó, vagy közepesen elégedett a koroddal, akár aggastyán, a nyár téged is megérint, és ha megérintett a ruhatárad is átalakuláson megy át. Támadnak a színek, a lazább fazonok, és végre a májusi tél is, maga mögött hagyja a tavaszt. Bár ez így elég furán, bután hangzott. A lényeg, hogy nézzük, mit ajánlok az elkövetkező remélhetőleg nem szibériai “hőség” idejére, outfit tekintetében. Tetőtől, talpig. 

  Mielőtt lefagy a mosoly, és a megkeseredett életünk összes nyomora feltör, vegyük elő a kincstári optimizmusunkat és hagyjuk magunkat sodorni az árral. Mi is lehetünk színesek, lazák, még ha az adottságaink nem a modellek eszköztárát vonultatja fel. Has behúz, hát kiegyenesít, fej felemelkedik. 

  Mondjuk nem mindenkinek áll jól a piros, de egy próbát megér, és mennyire más lesz tőle a világ … a piros mellé én, ahogyan a képen is látható a búzakék színt javaslom. (Ez egy zakó és nem öltöny.) 

  A zakó nem szűk, és nem gyerekméret, pont akkora amekkorának kell lennie. A nadrág chino, amiről már pár posztban értekeztem, és hozzá egy pár barna nem “ünneplős” csuka. Bátorság, nem néznek bolondnak a csokornyakkendődben, mert az idei nyár végre visszahozta nekünk ezt a nyakbavalót is. A napszemüveget ebben a formában én hanyagoltam volna, vannak ennél már trendibb darabok is.  

  A bespoke mestere, már több évvel ezelőtt is ezt a stílust javasolta, és mennyire nem tévedett, az látszik azon is, hogy nem ment ki a divatból. Búzakék, fehér és barna, nem lőhetsz mellé, ha ebben iszogatod a “málnaszörpöd”. Max vigyázz, hogy egy csepp se menjen félre.  

  Az utcai viselet réme, és a cipőtisztítók álma. Világos bőr, ami erős használat után sok fejfájást okoz gazdájának. Ha gondos barátai vagyunk, nem lehet baj, csak a megfelelő cipőbalzsam kell hozzá. Fordulj bizalommal kedvenc cipészmesterdhez, ő tudja a titkok, titkát! 

  A táska mélye szintén a nyár örökös tagját rejti, a "boat shoe", tavaly ez még több neves webes oldalt is megihletett, hogy aztán nagyobb port keverjen a férfistílus “bloggervilág” kicsiny, ám de harcias terepén. Mert nem minden boat shoe, az aminek látszik.

  Az úr félbe sem lett vágva, de a lába nem látható, viszont én nagyban fogadnék rá, hogy a cipőben, a lábra nem került zokni. "Ezt, mint tudjuk itthon, még meg kell szokni." Viszont, ha idegenkedünk tőle, ha a szett mégis ezt kívánja meg, ott a jó öreg titok zokni. Nem szégyen az. Az öv pedig még mindig a fonott szekcióból való, pedig szinte már azt hittük erre a nyárra ez is eltűnik, elillan. Mégsem, sőt mi több reneszánszát éli. 

  A kiegészítők szinte teljes készlete jelen van már idehaza is, nem úgy mint amikor a blogom indítottam, akkor még vadászni kellett karkötők és díszzsepik után. A meló megérte, mert ma már szinte csak ezzel van tele a webshop és “netbazár”, és minden valamirevaló férfi beszerzett magának belőle. Idén nyáron se hagyd el, hord bátran őket.

  Mindezek után, nyugodt lélekkel vághatunk bele a kora nyár örömeibe, és kelhetünk útra, nem érhet meglepetés, mert az outfit rendben van. Bár biztos az idei nyáron is dohogni, és "püffögni fogok", a borzalmak láttán, ami megjelenik a városi flaszteren, de arra majd megint jön egy bejegyzés, hogy rend legyen az univerzumban.

   Addig meg legyen világbéke, és napsütés dögivel! Ha unatkoznál olvass bele az előző írásaimba is, lehet megéri. 

Barátsággal: Tibor 

   Több tételben kapjuk az „ívet” amikor egy ünnepi eseményen látható fazonokat nézzük, vagy csupán az egyik kereskedelmi televízió műsorába tekintünk bele. Jobb esetben talán messziről jól mutat, de hogy színben és fazonban valami nem stimmel az már nem az tuti. Viszont az, hogy ezt mi elkerüljük és kicsit „edukáljuk” magunkat, - piff, hogy mennyire művelt ez a blogger, hogy "ismeretlen" szavakkal dobálózik -, ma azt írom le képekkel társítva mi a jó zakó ismérve, még ha az konfekcióból származik. Vagyis, ne verjenek át, ha már „zakót kapsz”.

  1, Minden szabály alapja a méret. Ismerve a hazai szokásaink legjavát, tuti, hogy két számmal nagyobbat veszel, csak azért, mert "spúr" vagy, arra gondolsz mi lesz, ha majd egyszer a rengeteg pacal után nem férsz már bele. Nyugalom, addigra pont ki megy a divatból és ezért nem veszed többet fel, de legalább addig is volt egy „baromi bő” zakód. Kérlek, ne vedd meg a méretednél nagyobb darabokat, mert nagyon nem jól mutat és soha nem az a cél, mint egy egykor volt mondta sugallta:„Majd bele hízol (nősz) úgyis fiam”. 

  2, Anyaga legyen minőségi. Tudom nagy a vonzódás a „tájkép” zakók iránt. Mi az? Nem tudod mi a „tájkép” zakó? Olyan, mint a tájkép festmény, messziről jól mutat, de ha közel lépsz hozzá, rögvest látszanak az elnagyolt ecsetvonások, itt meg a szabó ollóvágások. Az anyaga ezeknek a legtöbb esetben a műszál használat miatt viselhetetlen, főleg nyáron, de télen még inkább a súrlódások végett. Szikrázó hangulatot teremtve. A jó zakó anyaga, nem tartalmaz műszálat, vagy csak nagyon kis mértékben. Legyen az tiszta pamut, vagy len. Nyáron inkább a len ajánlott. Viszont akkor mi van a dzsörzé anyagokból készült casual zakókkal? A kérdés jogos, de ezek amennyiben minőségi gyártónál vett szettek része, hidd, el nem okoznak csalódást. Minden esetben nézd meg a zakó belsejébe varrt, anyagminőséget igazoló cédulát. ( Jobb esetben nem kamu! )  Óvakodj a „no name” gyártók színpompás termékeitől!

  3, A bélés. Miről gagyog ez a blogger, bélés nyáron? Nem csak nyáron, de tavasszal és télen is fontos a bélés. Itt nem csak az esztétikai kérdések mérvadóak, hanem az, hogy a bélés az, ami a tested felületével találkozva adja a zakó kényelmi garanciáját. Persze ez a nyári, és tavaszi zakók esetében minimálisra csökkentett, hogy ne kapj gutaütést. Legjobb zakók esetében a hónalj részen találkató bélés el is különül anyagában a belső fali résztől. Lehet a bélés mintás, hogy csavart vigyen a megjelenésedbe.

  4, A váll és a "rever". Neuralgikus része a zakónknak a váll rész kialakítása. Csapot váll, vagy kiemelt válltömésű. A lezserebb megoldás a csapott vállú zakó, ezek inkább azok, amelyek olyan alkatú férfiaknak jó, akiknek eleve, széles válla van. A túlzott válltömés neki már inkább ront, mint javít a megjelenésen. A zakó esetében, ha csapott, ha kitömött a váll rész, fontos megnézni az eldolgozottságot. Az igénytelenebb gyártók itt hibáznak a legtöbbet, és lesznek a Notre Dame-i toronyőr hasonmásai a zakó viselői.   A rever, vagyis a gallér rész szintén problémás részlet. A mai kor divatja szerint ez, egyre vékonyodik, nem menő a széles rever. Viszont a hiba lehetőség itt is pontosan látható, ha az zakó gyártója elnagyolta a dolgát. A gomblyukazás minősége, és szép eldolgozása a rever felső részén szintén fontos elem. Vagy a rever szélvarrása, illetve a felső rész belső hajtókájának anyaggal való kibélelése. Ha ez hiányzik, veszt a zakó a tartásából.

  5, A gomblyukak. Az egyik legszembetűnőbb hiba az eldolgozatlan gomblyukak sokasága. Kilóg a cérna, nem stimmel a szín, feslő anyagok. Ilyen látvány esetén fogd menekülőre. A zakó ujjának végén található gombsor igénytelen kidolgozása árulkodik a silány minőségről. A prémium minőségű zakók esetén ez nem lehet csúnya. Fontos apró részlet, de ronthatja az összképet, ha elnagyolt és igénytelen munka látszik rajta. A zakó esetében a zakó ujj gombsorsa egyfajta díszítő elem. A gombok fényessége, anyaga, és a felvarrásához használt cérna miatt. Figyelj erre is oda, amikor a zakód kiválasztod.

  6, A zakó szabása. A végére hagytam a nyalánkságot. Itt a szabás, „elszabás” lehet, legyen az slim fit, vagy regular. A konfekció méretbe zárt világában, az egységesített embertípusokra gondoltak, melyek válla, dereka és ujjának hossza azonos. Persze, hogy nem! Viszont ha már ez van, és ezzel kell kezdenünk valamit, legalább legyen olyan a mihez, ha hozzá kell nyúlnia a szabónak, ne azzal kezdje: "Uram, hol vette ezt a borzalmat?" A jól szabott konfekció zakó majdnem passzol, csak némi igazítást igényel. Ez legtöbb esetben az ujj, és néha a derék részt érinti. Ha többet kellene hozzányúlni, az már régen rossz. A jól szabott konfekció tart méretben olyan darabokat, melyek igazidnak a különféle magasságú, illetve mélységű férfiakhoz. ( Speciel én is mély vagyok, és mégis találok megfelelő méretet… ) a mérttáblázatuk nem csak egy sorban létezik.

  Remélem sokban járulhattam hozzá, hogy a ne legyél "megzakózva", és e legjobb minőséget válaszd, ha már konfekcióból elégítetd ki igényed. Inspirálódni ott az instagram, facebook és tumblr oldalam, de követheted videó blogomat is a YouTube csatornán.

Barátsággal: Tibor