Térjünk rá egy bizonyos gátló tényezőre, ami gyakorta előbújik, mint a tavaszi csiga a házából, félősen, de mégis dölyfös magabiztossággal, hogy az a férfi, aki egy bizonyos koron túl van, nem a megfelelő outfitben jelenik meg az teljességgel elfogadhatatlan. Persze ezt a tézist, mint bármit, ami a divattal kapcsolatos, általában olyanok hangoztatják, akik vagy soha az életben nem öltözködtek, vagy épp azok, akik igen, és ebből élnek, (meg) mint stílus guruk. ( Én egyik csoporthoz sem tartozom, mert azt vallom, amit Woody Allen, „Sohasem lennék egy olyan klubnak a tagja, amelyik elfogadna engem tagjának.”)

  Tudom nehéz "belőni" azt, hogy egy férfi mikor éri el azt a kort, amikor már a divat sodrásával való szoros haladás, már „ciki”. Mert ez alkat és habitus kérdései is. Ellenben inkább tarozom azon stílust terjesztő bloggerek közé, akik azt vallják, hogy amíg valami nem túlzás és „vizuális környezetszennyezés”, tegye bátran, mert nem az a fontos mások, mint mondnak, hanem az, hogy te miben érzed jól magad. Itt is tehetnék egy laza szembesítést magammal, mert a „jól érzed magad” kifejezést gyakran negatív értelemben használtam. Ellenben itt nem arra értem, hogy az „átlag férfi”, aki már elengedte a divat gyeplőjét, és a ló elszaladt mellette, megelégszik a puszta kényelmet biztosító „slampossággal”. Valljuk be, ez azért inkább jellemző még, mint a gondos odafigyelés, sajnos!

  Blogom, és egyéb közösségi felületeimen keresztül, egyfajta irányt szerettem volna mutatni, nem csak átvett képekkel, de legtöbb esetben (és ez az utóbbi időben gyakran van így) magamon bemutatva, hogy ne legyen skrupulusa senkinek, mert itt van ez a nem túl fotogén lény, aki próbálja átadni azt, amit „összeszedett”. Nem szifilisz ez, mert szabadulni könnyebb tőle, és ráadásul nem is fáj. Gondoltam, hogy talán a saját példa ragadósabb, mint az, amit egy-egy katalógus fotó mutat, a valóságban nem gyakori embertípusokon. Már csak remélem, hogy kortársaim és egykori kollégáim nem röhögnek hangosan, hogy „na, nézd a majom már megint pozőrködik”.

  Ami a lényeget illeti, a mai bejegyzés esetén az, hogy egy hete olvastam hosszas elemzést, egy stílussal és divattal foglakozó oldalon, hogy a férfiak legtöbbje, nem igazán tudja eldönteni mi az amiben, megjelenhet a korához illően. Persze az írás több oldalon elemzi a casual, a business és egyéb megjelenés összességét, de a vége az volt, hogy egyes „tévhitek szerint” amit a mai „korszellem” és egyes „blogok” terjesztenek, azért nem tudnak a magyar hímneműek öltözködni, mert ezek a téveszmék félre vezetik őket. Vagyis megint ott van a „túlbuzgó entellektüel”, aki meg akarja magyarázni, hogy a divat valami olyan magasztos és földtől háromezer méter magasan lévő hegycsúcs, amihez csakis azok juthatnak fel akik legalábbis elvégeztek száz kurzust ahol megmagyarázták nekik a nulla együtthatóját. Mindezt nem kevés pénz ellenében! Bosszantó, ugyanis szerintem, ha valami nem jön magától és nem érez rá valaki kisebb segítséggel, akkor tanulhatja azt egyetemi fokon akár, akkor sem fog menni. Ezért inkább feladja. Drága olvasóm, te itt még ne add fel, a remény hal meg utoljára. Illetve a „reményhal” kiment a divatból, és a sza@ok "rája" jött helyette.

  A divat persze vihet bennünket félre, és egészen borzalmas dolgokat is művelhet, de azt csak azok követhetik el, akik vakon mennek utána. Én azt vallom, és vissza a címhez, az életkor és az öltözködési stílus változhat, nem kell ezer évvel ezelőtt leírt rizsporos könyvekből, és azok tanait oktató felkent papoktól elsajátítani. Mert a józanész és a tükör nagyobb segítség lehet, mint bárki más. Azok dolgok, hogy mi az, amit illik és nem illik már felvennünk, és mikor, hol nagyon sok helyen megtalálható, akár még meg is tanulható. Viszont az, hogy ezt miként építjük, be saját stílustárunkba, már rajtunk múlik. Vallom, hogy te is tudod, és nem leszel bolond, hogy másként tegyél! Nem vagyok szigorú, de ellenben következetes, és blogom, facebook és isntagram oldalam ebben segíthet. Képekkel, inspirációkkal. Aztán azokkal a normál kereteken belül folyó, komment diskurzussal, ami ezek alatt képződik. Legyen az a cipő és a zokni, magasztos kérdése, vagy a nadrág hossz, zakószűkítés, miegyéb. Minden férfi, aki egyszer olvasott, vagy látott tőlem valamit remélhetőleg beépítette magába, vagy ha nem akkor sem ment el mellette szótlan, ha nem is nekem, de másnak megemlítve.

via GIPHY

 Utolsó sor szintén legyen Allentől: „Nálunk otthon én vagyok a főnök, a feleségem csak a döntéshozó.” ( Valahogy így Uraim, nemdebár? )

Barátsággal: Tibor

  Tudatosan nem szoktam szidni a facebook közösségi felületet, mert sok mindet köszönhetek én is ennek a végtelen komment, és hírtengernek. Viszont a Húsvét nem csak a nyulat, és feltámadást hozta le számunkra, hanem egy „algoritmus” korrekciót is. Persze mondhatjuk, a facebook ebből él, és persze azon oldalakat tolja az orrod elé, amelyek kellő pénzt nyomnak abban, hogy teljesen felesleges összeesküvés elméleteiket, politikai trollkodsait, és persze a rák legjobb gyógymódját a vizes mosogató szivacsot hozza el neked szűnni nem akaró lelkesedéssel. Viszont most azt gondlom nekem is, aki nem keveset áldozott arra, hogy a profil, amelyen keresztül stílus, és divat üzenetim szórjam „kéretlen”, elegem legyen. Nem kicsit, nagyon.

   A "TSL" oldal lassan és biztosan tűnik el azok elől is, aki pedig pedánsan, rendesen kedvelve és követve jelezték, hogy érdekli őket. Ez a tünet szinte radikálisan ment át szinte „láthatatlanba”, 2017. 04. 18. után. A "nagyhatalmú" arcos könyvtár változtatva a besoroláson, úgy döntött, azok, aki eddig a férfidivat Tiboros megosztásaira voltak kíváncsiak, azok túlzásba estek, és jobb, ha nem kapnak belőle sokkal többet, mint azt megérdemelnék. ( Jelzem nem csak nálam jelentkezett a fenti hiba, mert lévén én is követője számos hasonszőrű oldalnak, őket sem látom … ) Jelezték is nekem párna, privát módban, hogy talán kevesebbet ülök a gép elé, vagy nem törődöm az oldallal? Pedig ... 

  Nos, ez persze nem igaz. Vicces is, mert a szintén Zuckerberg kézben lévő instagram oldalam ellentétben a kapcsolt TSL facebook profillal, szinte szárnyal. Mára 22 000 követője és egy - egy poszt alatt 1100 – 1300 aktivitással (szívecskével jelezve, lájkova )  működik. Úgy gondolom, ott még nagyon mélyen nem nyúltak bele ártó programozó kezek.

  Tudom, naivitás lenne azt gondolni, hogy az, amit a facebook profilon művelek, annyira nagy hatással lehet, mint egy mindent megmozgató „háttérhatalmat” ( gyíkemberek, ufókat, ceusorosokat) feltérképező oldal, de azért mégis valami hiba került a fogaskerekek működésébe. A bejegyzés épp ezért született, hogy próbáljuk meg közösen orvosolni azt, ami most tőlünk független ment gallyra. Mit is tehetünk? Most képekkel illusztrálva mutatom be, mire hova kattintva maradhattok divatosan elegánsak.

A, megjelenés elsőként 

B, Megjlenés elsőként kipipálva! (semmiképp, a követés leállítása) Bár az is lehet opció, ha már unalmas lennék! 

  Bár tudom, lehet ezt a bejegyzést is csak azok olvashatják, akiknek ezt a „nagy képeskönyv” fura ura engedi majd, szűrve. Talán hátha mégis jobb lesz, és nem maradtok le az aktuális divatőrületekről, ha a jelzett módszerrel éltek. Kint szakad a hó, én meg itt bent azon gondolkodom, hogy az időjárás tehet róla biztos, hogy „mindennek” elment az (gép)esze. Legalább mi őrizzük meg a hidegvérünk, oké, jó az sem jó most. Maradjunk józanok. Az alkohol a hidegben jól jön, tehát ez sem a megfelelő. Legyünk résen és okosan csaljuk elő a TSL oldalt ismét az elsők közé, ahol annak a helye volt. Közös erővel talán ez is megy!

  Köszönettel, és szűnni nem akaró barátsággal: Tibor  

  Amikor első blogbejegyzésem született a 4_skandinavia üzletéről, még javában azon gondolkodtunk, hogy lesz az idén tavasz, vagy érdeklődés hiányában az is elmard. Ők azért bízva a természet örökös körfogásában, elkezdték feltölteni a boltokat a Selected Homme Dán márka tavaszi és nyári kollekciójával. Ott jártam alkalmával érkeztek első hullámban a Dán tavasz férfi szettjei, és már akkor tudtam vissza kell mennem, amikor már szárba szökken minden, és a rügyek bomlani kezdenek. Mert a jelek azt mutatták a Dánok sem restek, ha a megújulásról van szó.

  Megérkezve az Aréna Plázában található üzletükbe, rögvest körbe rohantam és levideóztam mi van az bejárattól, bejáratig. Körben. Mert van, minden mi az érzékszerveket bomlasztja. Gyönyörű felhozatal, ami a casual, és a street fashion kedvelői számára „tobzódást” jelenthet. Mellette viszont az üzleties megjelenésre is gondolva, ott vannak a gondolákon az öltönyök is. Fiatalos slim fit világa.

  Az a fránya pénz ne lenne, vagyis dehogynem. Mert ha nincs akkor nagy a baj, ha meg van, akkor is, de az már kevésbé fáj. Tudom, a stílushoz nem kellene pénz, de azért valljuk be, könnyebb divatosan stílusosnak lenni, ha van „zsé” .  Legtöbb kérdés és a legtöbb üzenet arról szól a blogomon, és az összes közösségi felületemen, hogy nagyon jó fej vagy Tibor, de ezeket a cuccokat csakis teli bukszával lehet megszerezni. Holott, és most öntagadásba megyek át, a pénz nem lehet a stílus, és a divat elsőszámú kérdése.

  Csupán egy példa és máris érteni fogod, miről írok. Itt van az egyik leghíresebb luxus márka a Gucci tavaszi kollekciója, minap az Andrássy úton jártam és lőttem egy kirakat fotót. Nem hinném, hogy az ott látott kollekció boldoggá tenne egy átlag pasit, aki divatosan és egyben stílusosan szeretne megjelenni. Mielőtt a Gucci beperelne, és megvonná az amúgy sem adott támogatását tőlem, védelmében szólnék. A szettet nem is az átlag férfi számár tették ki. Viszont, ha nem akkor meg kinek?

  Gucci 2107/ tavasz - nyár 

  A stílusos öltözködés tehát nem lenne pénz kérdése? Nem, de azért mégis. Vannak alap darabok, amelyek nem hiányozhatnak a gardróbodból, de nem biztos, hogy annak feltétlen a legdrágább és legelitebb márkától kell származnia. Mert a zakó anyaga és a nadrág minősége persze függ a gyártó nevétől is, de legtöbb esetben találsz olyan „brandet” ami nem annyira drága, de a minősége pont megfelelő. A konfekció ipar egyre szebb és szebb dolgokat gyártat le, ezzel egyfajta túltermelést okozva a divatiparban, ami meg egyrészt közgazdaságilag borzalom, de egy átlagfogyasztó számára, a hova tegyek … kategória, mert nekem meg jó. Ezért lehet remek szetteket beszerezni leárazott és korai szezon előtti akciók során. Akkor neked pedig ott a helyed, mert amit még egy hónapja áhítozva néztél a kirakatban, most ott figyel a % jel alatti polcon. Ragadd meg a lehetőséget, és szerezd be. Nem hülyéskedek, mert legtöbb esetben én is ilyenkor szerzek be pár dolgot, ami feltétlen szükséges a stílusos megjelenésemhez.

  Az egyik legnagyobb divat guru az instagram sztárok és „Pitti Uomo pávák” vezetője, azt mondta valahol, hogy legyen pár alap ruhadarabod, és azokat kombinálva elérheted a célod az elegáns megjelenés frontján. Milyen nagy igazság ez. Mert egy átlagos zakó, több darab és eltérő mintájú nyakkendővel, vagy disz zsebkendővel variálva ugyan az, de mégis más és más lesz. Vagy ott van a cipő, lehet két pár vagy három, mert legyen egy hétköznapi, egy sportosabb, egy elegáns, ha azt a cipőfűzők színének változtatásával dobod fel, máris úgy tűnik, új „csukáid” vannak. És mibe kerül egy – egy cipőfűző? …

  Mindennek az alapja, hogy amid van arra vigyázz, gondozd, és még ha a legegyszerűbb márka is, ha gondos odafigyeléssel kezeled, sokáig megőrzi frissességét. Láttam én már YSL öltönyt úgy kinézni, mint egy szakadt koldus hordta volna, mert a gazdája hagyta vasalatlan. Ellenkezőleg láttam, „no name” márkát úgy, mintha valami csoda lett volna, mert aki viselte figyelve a részletekre tudta, hogy oda kell rá figyelni. Persze a stílus kérdése ez is, mert az alapérték, hogy a stílus, ami bennünk lakik, érzékeli azt, hogy a szett, amit felvettünk igényli az odafigyelést. Ez pedig nem pénz kérdése!

 Pitti Uomo - Nickelson Wooster 

Hidd el, nem a levegőbe beszélek, nagyon sok férfi fordul hozzám, hogy abban segítsek, hogyha nincs is rászakadva a nemzeti bank, tudunk neki egy „komplett” együttest szerezni. Láss csodát, megoldottam. Az első lépcső az volt, hogy felismerte, kellene a változtatás. Igénye lett, aztán amint az igény átfordult abba, hogy ez már ne csak vágy legyen, hanem konkrétum, tudtam segíteni.

Neki nem kellett ... 

  Vissza a Gucci példához. Sajnos nagyon sokan vannak, akik azt gondolják, pénzért megvették a stílust is, és grasszálnak fel és alá, borzalmasabbnál borzalmasabb outfitekben melyeket méregdrága holmikból dobtak magukra. Közben egy dolgot feledtek el, a stílus mag az ember, és az ember elveszett, mert „márkahordozó” lénnyé silányult. Te ne ess ebbe a hibába! Tudom a példák ragadósak, és ki ne szeretne „hetvenkedő katona” lenni. Nem kötelező az „instagram lények”, Bugattis autóiból kiugró pozőrök mintáját követni. Sőt! Légy mértékletesen elegáns, és visszafogottan stílusos, hidd, el te nyersz a napi csatában. A pénz és a stílus közötti összefüggésre ma ennyi jutott, remélem érthető voltam, közérthető. Inspirálódni ott a facebook, és az instagram felületem, a blog pedig a tumblr felületen is követhető.

Barátsággal: Tibor 

  Szegény Kosztolányi Dezső nem biztos, hogy a színes tintáiról, amit a „kislánynak” ajánlott, akit szeret, ez jutott eszébe. Viszont nekem meg a színes zoknik világa, amit nem álmodtam, de hordom is lelkesen.  Mivel állandó támadásban részesül a zokni nélküli, illetve a titok zoknival hordott cipő, most akkor legyen a harc központi eleme színes tavaszi zokni, amit meg kell, és meg lehet szokni.

  Tudom, hogy nem minden helyzetre megoldás, de amikor a lazább casual szett már kék és ezek árnyalataitól unalmassá válnak, vegyük elő szép mintás és színes zoknikat. Egy apró érdekesség, hogy nemrég a „nagy víz” túlpartjáról keresett meg egy cég, aki konzerves dobozban árulja, az illatosított feltűnő mintás lábravalóit. Milyen jó, hogy nem szagosítottat írtam…

  Most akkor fussuk meg, hogy plasztikus legyek a kört, ami a lábra való, és higgyétek, el nem viccelek. A képek önmagukért beszélnek.

Minden cipőhöz, más és más. 

Nem rossz a felhozatal, csak legyen "bátor" aki hordja!

 Minden helyzetre? 

Mert a támadás, miden esetben a zokni nélküli cipősöket éri. 

Pedig van ott zonki. 

 Egy apróság a sok kép végére, azért ezeket, ha nagyon nem akartok feltűnni, komolyabb helyre és üzleti megbeszélésre, közbotrány okozás elkerülése végett kerüljétek.​

 A zoknikról és minden másról a facebook, instagram, tumblr és web oldalamon, és persze az újabb videóért a YouTube felületemen keressetek!

Barátsággal: Tibor 

  Tudom, utálod, tudom nem igazán a szíved csücske, de hidd el, nem baj ha van egy vagy két vagy sok nyakkendőd.

  Mutatom az idén tavasszal mi lesz a sláger, és miért jó, ha színesben nyomod. Minden, ami a csokorról, és a meg szokott nyakbavalóról tudnod kellene.

  Minden szettet fel tud dobni, egy jó nyakkendő, még ha az nyűgös dolognak látszik, de ha egyszer megszeretetd, nem tudsz tőle szabadulni. Nem csak formális viselet kötelező darabja ez, és nem leszel főúr a sarki étteremből, ha propeller van a nyakadban. Néhány képes példa és máris máshogy látod a világot a ezzel a haszontalan kiegészítővel.

  Feledd el a ballagások, az esküvők, a nagyi szülinapján és a temetéseken viselt kötelező darabokat, és vedd úgy, hogy ez a világ legtermészetesebb dolga, ha férfi vagy.

                  Mert a propeller sem ment ki a divatból! 

  Nem biztos az, hogy a kötöttség szabja meg, mit viselj a nyakkendőd mellé, mert a szabályok régen a sutba lettek dobva. A nyakkendő lehet ugyan abból az anyagból, mint a „díszzsepi” amit a zakód felső zsebébe gyűrtél.

                             Viszont jobban mutat ha eltérő! 

A formális ( business ) outfit, unalama. 

Amikor formát bontottunk. 

​A készlet ami rendben van a gardróbban. Fontos, hogy ne csomózva, "majd jó lesz megint" módján rakd el. A nyakkendő is igényli, hogy foglalkozzanak vele. 

  Mára ennyit, és tudod: facebook, istagram, YouTube, tumblr! 

Barátsággal: Tibor 

  Már több alkalommal kifejtettem, hogy a férfiöltözködés legtöbb esetben a praktikum, és a vélt kényelem sikamlós jegén csúszik el.  Mert nem én találtam ki, de a praktikum, és a divat , nem igazán jár kéz a kézben. A nadrág nem biztos, hogy attól lesz szép, ha trottyos a szára, a zakó, ha három mérettel nagyobb ronda, az ing ha bő olyan mint a kutya vacsorája. Pedig legtöbb esetben ezekkel a stílus problémákkal találkozunk, csupán egy sétát kell tenni valamelyik nagyvárosunk utcáján. Van még több gond is, de mára azokat hagyjuk, ez is épp elég lesz. 

  Koncentráljunk a zakóra, semmi más ne vonja el a szemünket, (övtartó, és az öv hiánya… ) . Ez a zakó méretben pont megfelelő. Nem nagyobb több számmal, nem az az érzése az embernek, “hogy nini a Józsi megint a nagyfater öltönyét vette fel”, mert az sajátja épp valahol elkavarodott. A zakó szabálya nagyon egyszerű, a mellkas és a begombolt zakó közé, az ökölbe szorított kezünknek pont be kell férnie. Ennél még szűkebb fazonok jönnek divatba, de ha nem akarunk a sodrással haladni, és nem is érezzük jól magukat benne, nem fontos az extra slimet erőltetni, nem beszélve arról, hogy az is tud „baromi” hülyén mutatni, még soványabb alkaton is.

 Dupla soros zakó, és öltöny esetében ez még hatványozottabban igaz, mert azt leülve is begombolt állapotban illik hordani. Ami azt jelenti, ha túl nagy, bő, tág nagyon csúnya látvány, mint álló, mint ülő helyzetben. Sőt fekve is. ( Amúgy a nagyon szűkített, viselhetetlen lenne ebben a fazonban. )

 A cipőt, most ne kritizáld, mert tudom "mamusz" lesz belőle, mire a végre érünk. 

  A nadrág hossza neuralgikus pont. Nagyban függ a szabásától, és a hozzá viselt cipőtől is. Az arány itt is fontos. Ha túl hosszú, “trottyos” lesz. Ha túl rövid idétlen. A fenti kép, egy pont megfelelően beállított hossz látható. Persze itt a cipő is beleszólt, mert egy loafer esetében a hosszabb szár nem hozza ki a cipő eredetiségét. Nadrág hossz egyfajta optikai tuning is lehet, mert ha túl hosszúra hagyjuk, összenyomja a viselőjét. Amoylan harmonika redős lesz.  Ezt tapasztalatból mondom, mert én egy ponton megálltam a növésben, és ez elég hamar bekövetkezett. Alacsonyabb méretűek esetében egy slim fit nadrág, rövidebb szárral adhat plusz centiket, persze csak a szemeket megcsalva. 

 A casual, (nem formlis) szettek esetében még szabadabb a korszellem, mert egy slim farmer, vagy egy chino nadrág még egy két felhajtással is dob a viselőjén. Persze ez nem az üzleti modell. Szigorúan javasolt szabadidős tevékenységre korlátozva viselni.

  Az ing mérete. Itt is alap, hogy a túlméretezett forma ellentétes hatást ér el. Tudom, mert sok férfitársam fordul hozzám, hogy segítsek neki akár az ing kiválasztásában, nem kedveli, amikor azaz érzése “bezárták” az ingébe. Pedig ez nem igaz, ha az ing mérete passzol, hossz és nyakméretben, már csak a szabása lehet eltérő. A mára ismét divatba hozott slim szabás, sokak esetében okozza ezt a “börtön” érzést. Hajajj idén még az extra szűkített is bejött, mint látvány elem. Ilyenkor azt javaslom, ha nem szereti, nem kell erőltetni, de nem azt jelenti, hogy akkor egy lepedőt vegyem meg, vagy fel magára. A regular fit pont az a megoldás, ami átmenet ebben a kérdésben. Itt megint ügyelni kell a pontos karhossz, és nyakméret kiválasztására. A megfelelő méret az, ami nem lesz hosszú karban, és nem okoz bő, lötyögő érzést. A nadrágba gyűrve nem “öblösödik ki”, nem borul rá az övre. 

   Tudom nehéz dolgok ezek, és mint mindenben itt is a megszokás, és a rossz beidegződásek,- "anya mondta, hogy így jó"-, miatt idegenkedünk tőle. Viszont higgyük el, ha egyszer valaki rendesen belövi a méretünket, nem csalódunk.  Megigazítja a nadrág hosszát, a zakó méretét, és az ingünk simulását, egész más érzést hoz, amikor viselni kezdjük őket. Számos példa igazolja, hogy más lett a "férfi" ha valóban helyre tették, nem csak "úgy", hanem méretében is.   

Tetszett, amit itt olvastál? Gyere a facebook, instagram, tumblr és YouTube csatornámra kedvelj, kövess, olvass és nézz ott is. 

Barátsággal: Tibor 

  A regény és aztán a film nagy sikert aratott, aminek a címe az volt, „A százéves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt”.  A száz éves ember valóban kimászott, és utána számtalan őrült dolog történt vele, illetve megtudtuk, hogy köze volt a világtörténelem alakításához. Vicces, de ma arra gondoltam mi lenne, ha férfi, aki kimászik, de nem az ablakon, hanem a ruhásszekrényből negyven lenne, vagy afelett kicsit, és részt venne élete kalandjában.

Nem kell feltalálnia az atombombát, és történelmi személyekkel sem kellene jó viszonyba keverednie, csupán az lenne a dolga, hogy felöltözik, és jól érzi magát.

Vagyis a mai téma nem lesz más, mint a negyven feletti férfiak se hagyják el magukat öltözködés területén, avagy másszanak ki a hétköznapi átlagosság, és általánosság világából.

 (Kép: isntagram)

Nem a kapuzárási pániktól menekülő, és tini lányokat molesztáló szatírokra gondolok, és nem szeretnék meglett családapákat romlásba dönteni, csupán az kérem, nézzenek meg néhány „képes” példát arra, hogy a kényelmes agyonmosott farmer, és „kedvenc” ing mellett negyven felett sem áll meg az élet.

(Kép: instagram)

  Mindenki abban érzi jól magát, ami legkényelmesebb, ez aztán az évek múlásával egyre jobban igazzá válik, és a kényelem teljesen eluralja a testet, lelket. Valljuk be, tele van már ebben a korban az embernek a cipője azzal, hogy még mindig valaminek, vagy valakinek meg kelljen felelni. Mert amikor még jobban tomboltak a hormonok, és persze a cél érdekében hetente jártunk fodrászhoz, - meg volt is még miért, mert volt haj, és nem csak magas homlok – illetve azt lestük, hogy a kiszemelt szívünk hölgyének a legjobb ábrázatunkat mutassuk, fontos volt az, hogy mit veszünk fel. ( Volt, akinek akkor sem, de most ezt hagyjuk…)

Aztán belekényelmesedtünk a „megvanba” ami már azt jelentette, akkor meg minek törjem magam. Jó lesz ez így már a „koporsóig”. Cipő, öltöny megvan, a többit meg elrendezik a gyerekek, ha arra kerül a sor.

(Kép: instagram) 

  Aztán valami megváltozik, a munkahelyünkön ifjú titánok jelennek meg, és nyomják el a „szaki” bevált tudását, mi meg azt nézzük lemaradtunk, vagy csupán kényelmesebbek lettünk. Ebben a helyzetben ér aztán egy durva hétfő reggelen, amikor a forró kávé sem segít, hogy a tükörbe nézve, már nem azt látjuk, mint húsz évvel ezelőtt, holott belül még úgy érezzük. Na, itt a pont, amikor ki kell mászni a komfortos gardróbunkból, és ránk fér egy kis „rebarnding”.   Jelzem, nem kell, hogy az a bizonyos „ló” elszaladjon velünk, és teljesen kifordulva önmagunkból, hogy egy idézetet hozzak ide ismét – „az öregecskedő feleségeket lecseréljük” – bármekkora igény lenne rá. Csupán arra gondoltam, hogy a megunt, agyon hordott, egysíkú és avítt ruhatárunkat cseréjük le pár jobb és hozzánk illő szettre. A színek legyenek megint jelen ott ahol eltűntek az „apa ez jó lesz neked” szó hallatán. Illetve kezdhetjük azzal is, hogy megnézzük a felszedett évek és kilók után, ha még a mennyiség nem ment teljesen a minőség rovására, mit lehetne ebből többet és jobbat kihozni.

 (Kép:instagram)

  Negyven felett nem áll meg az idő, csak múlik piszkosul. Azt meg úgysem tudjuk megállítani, de tenni róla, hogy a múlás ne elmúlás legyen, igen. Egyszóval drága negyvenes társaim, outfit igazításra fel, és ne rettenjünk meg, ha most nem épp a nejünk lesz az, akitől a legjobb tanácsot kaphatjuk, hanem az épp serdülőkorban lévő lányunk ossza meg tudását, és szépérzékét. Ne mondjuk ki azt, hogy nekünk már úgyis mindegy, és bánatunkat egy pacalba fojtva emésszük el testünk, nagyon sok sörrel lefedve azt. Mint az írás elején, a száz éves ember is kimászott az ablakon és csuda dolgokat élt meg, mi meg még a fele sem vagyunk, tehát irány az „ablak”.

 (Kép: isntagram)

  A kifogások sokasága pedig legyen most a sutba dobva, mert nem igaz, hogy nagyon sok pénzbe kerül a mackónaci elhagyása, és nem igaz az sem, hogy a nagyobb testre nem lehetne jobb darabokat szerezni. Nem bizony! Kis akarat kell, és a tükör, ami aztán egészen mást fog mutatni azon a hülye hétfő reggelen, és a kávé is forróbb lesz.

(Kép: inastagram)

  Ha tetszett, amit itt olvastál, láttál, kövess a facebook, instagram, tumblrl oldalaimon. A YouTube is a te csatornád, stílustanácsadás pedig itt, iratkozz fel!

Barátsággal: Tibor 

  Vágyjuk a tavasz és a melegebb idő érkezését, mert akkor talán megszabadulhatunk a kabát nyűgős, és már megunt viselésétől. Aztán jön a döbbenet és az arcunkra kirajzolódó nagy kerek "Ó" betű, hogy „bakker” megint nincs egy jó zakóm, meg nadrágom meg valami, ami már nem unalmas. Vagy éppen esünk a kétségek közé!  A kabát elfed és betakar, (hála mégsem szemfedő) de közben el is feledteti velünk, hogy mi lesz a kabát nélküli időszakkal, amikor a madarak csicsergésétől hangos utcán nézzünk, hogy a hölgyek szintén lengébb textilben libbenek tova. Milyen idilli is a kép. Aztán hasít a gondolat, hogy a hölgyeket mi nézzük, ők meg minket, de közben csak azért mert valami nem igazán „kóser” a szettünk körül. Most pár ötlet, kinek milyen outfit lenne az ideális a tavaszi zsongás környékén.a, Az üzleties megjelenés hívei. Ők nem lacafacáznak holmi casual megjelenéssel, nekik a tavasz is az öltönyt jelenti. Ott, viszont ha javasolhatom, és miért is ne tenném, ne kövessük el az a hibát, hogy a télies vastagabb szövetből készült öltöny is megfelelő lehet, nem változtatva semmin. Nyugodtan gondolkozhatunk a könnyebb és vékonyabb anyagokban. A színek területén pedig már bátrabbak lehetünk, a világosabb napok esetében a világosabb színek is elfogadottabbak. Hajlok arra, hogy az üzleties trend, sem szigorú, és csupán egysíkú nyomvonalat kell, hogy kövessen, sem szövet, sem szín, sem forma szempontjából. Néhány képpel illusztrálva ezt, javaslom ezeket a kombinációkat.

(Kép: Digel)

Vagy kissé konzerv stílusban. ( Vagy mégesem ... ) 

b, Az örök szabadságpárti. A legtöbb magyar férfi híven Petőfi márciusához, a „rabok tovább nem leszünk” esetét a ruházatára vonatkoztatva is úgy élik meg, hogy a szabadosság fogalmát keverik a, szabadság értékeivel. A szabadság alatt pedig azt érti, - jó lesz a farmer és a letaposott edzőcipő is,- stílust követve jár kel a világban. Holott ez már rég nem menő. ( Utálom ezt a szót, hogy menő, de jobb nem jutott most eszembe.)  A helyzet az, hogy amennyiben mi a lazább, könnyedebb - és direkt nem használom a „sportos” kifejezést, mert az amúgy értelmezhetetlen, és egyszer valaki bűnös mód vitte bele a stílus szótárba,- kedveljük, nem hibázunk egy zakó, és ing kombinációjával. Vagy jobb esetben egy öltöny és ing, nyakkendő nélküli viseletével. Egyszóval a casual szett nem egyenlő a mackónaci, "tipi topi" és "susimisi" hacukával. A szabadság, és egyenlőség itt nem azt jelenti, hogy mindent szabad, ami borzalmas. Itt is néhány támpont legyen képekkel illusztrálva.

(Kép: Instagram)

 (Kép: isntagram)

c, “Street fashion”, mi vannnn ? Ez a fogalom jelen van, és egyre többen követik a példát. Speciel nekem sincs ellenemre, de egy bizonyos kor után elég „hülyén” mutat benne a férfi, főleg ha kis úszógumi is kialakult deréktájon. Ugyan az a “gumi” ledolgozható, sőt jó is lenne, ha az menne, de nem. Lusta banda vagyunk. Azok, akik ezt a stílust követik, és ebben érzik önmagukat jól, hát sajnos legtöbb esetben távol állnak még az instagram világ milliós követővel rendelkező bálványok alkatától. Itt ebben az esetben a mértékletesség a legfontosabb, amit szem előtt kell tartanunk. Illetve, hogy a „street fashion” csupán utcai viselet, és nem üzleti, vagy ünnepi alkalmak divatja. Sajnos ebben sem ismerünk tréfát, és látok nagyon érdekes „arcokat” úgy belibbenni egy-egy luxus étterembe, hogy skiny farmer, plusz extra slim fit ing, mellé befigyelő piros tornacsuka komplex alkotja outfitjét, mellé persze az Audi slusszkulcs, mit járulékos kiegészítő. Kidobott Ray Ban, vagy OAKLEY napszemüveg.  Tudom, most sokan mondják azt, hogy “ne már Tibor, megint irigy vagy”. Igen, irigy, mégpedig arra, hogy amikor az agyat osztották, legtöbb esetben ezek az urak a hátsó sorba szorulva nem jutottak kellő mennyiséghez, így nem is bántja őket az, ami az esztétikum kérdése körük felmerül.(Ezt irigylem). Mielőtt kirekesztő lennék, csupán arra akartam rávilágítani, hogy nem kell mindig kaviár, és nem kell minden esetben összekeverni a „street fashion” megjelenést a „terndiséggel”. Itt is néhány képes példa az arányok szigorú betartására.

Peresz neki könnyű!

A bőrben. 

(Kép: isntagram)

Jól elkalandoztam, a kabát elhagyásától, viszont talán szerintem megérte, hogy megnézzük az alapeseteket, arra, hogy mi legyen, ha jön a melegebb időszak, amit annyira áhítottunk akkor, amikor a zúzmara fedte be szemöldökünket.

Tudjátok: facebook, instagram, tumblr, és YouTube . 

Barátsággal : Tibor

  Amikor olyan banális dolgokon bosszantom fel magam ami valóban nem érne ennyit arra gondolok, hogy Mohácsnál a vesztett csata után szegény II.Lajos a Csele patakba fúlás előtt elgondolkodott e azon, hogy a páncél volt a legjobb választás outfit szempontjából. Aztán az utolsó percben már tök mindegy volt neki, mintahogyan nekem is. Akkor ma nézzük meg, hogy miként ne legyünk a hétköznapi „ruhacsaták” vesztesei. Tételes hiba sorrend, amit minden férfi egyszer elkövet, aztán még egyszer és megint az idők végeztéig.

 Foto: John Wick: 2    

      Az ing és annak lógása a nadrágon kívül eső területen.

 Gyakran látom, hogy attól érzi magát jól egy úr, ha az inget nem gyűri be a nadrágjába. Lógva hagyja, mint egyfajta derékmelegítőt, vagy a has eltakarásának legjobb álcáját. Pedig az egyik legnagyobb stílus hiba, mert az ing a nadrágon belül érzi jól magát. Ennél még borzasztóbb, amikor mindezt a lazaság magamutogató módján a zakó alatt, és öltöny esetében is száránál fogva kint hagyja. Trend ez a fehér ing, esetében egyes nagyobb sátoros ünnepek alkalmával. Ne tedd, kérlek, a hasad sem takarja, hülyén is néz ki, arról nem is beszélve, hogy igénytelen.

                   Amikor a zakó ujja fel lett gyűrve.

   Valamikor a nyolcvanas évek derekán, a Modern Talking, és az A-ha együttese korszakban, egy nagyon érdekes divat jött, az amúgy is válltömésben gazdag zakók ujját az alattuk hordott egyszerű sima póló miatt könyékig felgyűrték. Ezzel a szőrős felkar és a nagyok „keményen” kidolgozott izmok láthatóvá váltak. Ez a trend, valahogy itt rekedt egy időkapszulában, mint Okinaván, az kis Japán aki még a harminc év után is harcban állt az Amerikaiakkal. Pedig nem kellene, te se harcolj, mert ez nem menő. A zakó ujja nem felgyűrhető és nem lesz tőle vagányabb a megjelenésed. Pedig tudom, egyre több divat márka hozza a pólós megjelenés mellé ezt.

Foto: Instagram             

           A megunhatatlan „szandi-zokni” kombó.  

  Már unom le is írni, de mivel közeleg a nyár, és még a kankalin csupán a szárát bontogatja, egyre gyorsabban rohan felén az utca embere a szandiban és a hol frottír, hol sima zoknival kombinálva. Nem kellene ezt már elfelejtenünk? Minden évben egy – egy blogbejegyzés szól erről, és nem csak tőlem. Hidd el drága "férfiember", nem kedveli ezt senki, hiába áldozod a kényelem oltárán magad, és hagyod szabadon szellőzni a lábujjad közét. Több mondatot nem is ér, ez a téma. Gondold, át mielőtt erre adod a fejed! (Lábfejed)  

                      Az örök sláger a térdnaci.

Több nap, mint kolbász, de több nap, is mint hosszú nadrág a nyáron, és mindezt hét közepén a legfrekventáltabb belvárosban, és nem turistaként. A térdnadrág nem utcai viselet, még akkor, sem ha tudjuk fokozni, a bermudanadrággal. Ezeknek a helye a strand vagy esetleg egy-egy nyaraló hely ahol a szállás a part közvetlen közelében van. Hiába a hőség, és a kánikula, ne kövess el ekkora hibát, még ha azt gondolod, hogy engem nem érdekel a stílus mániások többszöri intelme.

 Foto : istagram             

             A több számmal nagyobb ruhák divatja.

  Tudom, nehezen tudunk barátkozni a slim világgal, de ettől még nem kell a kényelem oltárán beáldozni a stílusunkat. A több számmal nagyobb zakó, a nadrág és a „majd belehízol fiam” gondolatokat és viseleteket, sajnos naponta látjuk. A ruházattal foglakozó cégek eladói pedig többször mesélik nekem, hogy anyuka jön fiával és a zakó nagyobb lesz, mert a szempont nem kinézet lesz, hanem a praktikum. A nadrágot pedig több kilométer hosszú övvel kell megfogatni, hogy le ne essen. Az ing szintén ezzel a megokolással lesz nyakban bővebb. Tudom, még a legvéznább alkatú férfi is elérheti az „apuci” formát és az elfogyasztott hideg pacal testformálása elhozza a várva várt méretet, de amire ezt elérjük, a megvásárolt több számmal nagyobb outfit már rég molyrágta lesz. Nyugodtan maradjunk a méretünknél, és ne hagyjuk magunkat a bővebb, tágabb csábító gravitációs vonzásának elragadni. Nagyon nem mutat jól ez sem, kábé annyira, mint a több számmal kisebbe sem.

Nagy ... ?

Á, nem szűk ez!

  Remélem ma sem égettek meg magiján, és nem dobtok a mókusok elé. Ha tetszett a poszt, itt a facebook és az instagram, de már a Youtube-n is megtaláltok, a tumblr mellet.

Barátsággal: Tibor